Nagyvilág

Bologna ellen lázad a diákság

Spanyolországban, bár még be sem vezették, megrekedni látszik a bolognai rendszer. A tavaly óta tartó tüntetések után a rendszert ellenzők egyetemi referendum keretében is elutasították a felsőoktatás reformját, ám ez semmiben sem kötelezi a kormányzatot. Az olaszoknak sem vált be az átállás, míg a németek megszerették. Magyarország még csak teszteli a rendszert.

Spanyolországban a bolognai rendszer jövőre lép hatályba hivatalosan. Talán sehol máshol nem övezi a folyamatot olyan intenzív társadalmi diskurzus, mint az Ibériai-félszigeten. Ez minden bizonnyal annak tudható be, hogy sokan az oktatásban bevezetésre váró drasztikus reformokat információ hiányában a Bologna-folyamattal azonosítják.

A már egy éve zajló sorozatos tüntetések után a napokban sor került az első egyetemi referendumokra is Katalóniában, melyek egyhangúan a rugalmatlan régi szisztéma mellett foglaltak állást.

A diákok nem fordíthatják vissza a folyamatot

A referendumon közel 20 százalékos volt a részvétel, ami az átlagos 7-8 százaléknál jóval magasabb. Ezen a tanulók 93,1 százaléka foglalt állást a bolognai rendszer visszavonása mellett. A kérdés ezután az egyetemi szenátus elé kerül, ahol azonban a diákok már csak a szavazatok 30 százalékával rendelkeznek, szemben a tantestület 60 százalékos súlyával.

„Vélhetően a tanári kar a reformokat támogatja majd, de ha esetleg meglepetés születne, az egyetem akkor sem fordíthatja vissza a Bologna-folymatot, az eredmény csupán fricskául szolgálhat a kormány döntéséhez ”– nyilatkozta a barcelonai egyetem rektorhelyettese, Jordi García az El País című napilapnak.

A 2007-ben hozott kormányrendelet arra kötelezi az egyetemeket, hogy 2010 szeptemberétől szakjait Bologna-konform változatban indítsa. A referendumok nem akaszthatják meg a folyamatot, mivel a rendeleten kizárólag a kormány módosíthat, így bármi legyen is az eredmény, nem kötelezi a törvényhozókat.

A campusban karácsonyoztak tiltakozásul

Spanyolország több városában, köztük Alicantéban, Sevillában, Granadában és Barcelonában a diákok, miután az utcai megmozdulások nem vezettek eredményre, november óta teremfoglaló akciókkal tiltakoznak. Barcelonában odáig fajult a helyzet, hogy beköltöztek a campusra és még karácsonykor sem mentek haza – számolt be róla az El País.

A spanyolok a diplomájuk elértéktelenedésétől, a hagyományos bölcsész szakok eltűnésétől és elitizálódástól tartanak. Mivel a Bologna-rendszer előnyben részesíti a kis létszámú, szeminárium jellegű órákat, melyek látogatása erősen ajánlott, így azok a diákok, akik eddig a tanulmányok finanszírozása érdekében dolgoztak, most kiszóródhatnak a felsőoktatásból.

Átfogó reformra aligha van állami keret, a spanyol kormány a GDP mindössze 1,03 százalékát fordítja felsőoktatásra, ami a képzéseket finanszírozó cégek befolyását növelheti. Sokan attól tartanak, hogy csak a piacképes szakok kapnak majd ily módon támogatást, és az olyan értelmiségi „kedvtelések”, mint a filozófia vagy a művészettörténet szép lassan eltűnnek.

Tehát a rendszerrel szemben megfogalmazott legfőbb kritika, hogy felelőtlen, versenyszellemmel átitatott és könnyen manipulálható munkaerő kitermelésére fog korlátozódni az egyetemi képzés.

Az olaszok is panaszkodnak

Az olasz egyetemisták arra panaszkodnak, hogy az oktatók gyakran másodrangúnak tekintik az alapfokú képesítést és ezzel megerősítik a munkaadók „gyorstalpaló kurzusról” alkotott képzetét.

A szkeptikusok szerint a Bachelor (BA) diploma kizárólag arra jó, hogy a diplomások statisztikai mutatóját javítsa. Említésre méltó tény azonban, hogy habár az egyetemi ciklus lerövidült, a tanulásra fordított idő intenzitása nőtt. Míg 2001 előtt a diákok alig 10 százaléka fejezte be tanulmányait évkihagyás nélkül, ma ez az arány 35 százalék. Így a diplomázók átlagéletkorát sikerült 26-28-ról 24 évre szorítani.

A németeknek tetszik, mi még teszteljük

Németországot ugyanakkor meghódította. „A német diákok optimisták és elképzelhetőnek tartják, hogy a hároméves (BA) diploma megszerzése után a munkaerőpiacra lépve vezető pozícióba jussanak. Mindenesetre nagy többségük folytatni szeretné tanulmányait a mesterfokozat megszerzéséig” – mondta el a Figyelőnetnek Christine, elsőéves hallgató Münsterből.

Magyarországon 2006 szeptemberében viszonylag zökkenőmentesen zajlott le az ötéves képzés kétciklusúvá alakítása (azaz a legtöbb szakon hároméves alapképzést követően a legjobb eredményt elért diákok továbbmehetnének egy kétéves, úgynevezett mesterképzésre). Hazánkban ugyanakkor több képzést kivettek az átalakítás köréből: a jogász- és orvosképzés például nem állt át.

Átjárhatóságot akartak

Az unió tagállamaiban, tekintettel arra, hogy más-más oktatási rendszerrel bírnak és ily módon a diplomák elismerése felettébb nehézkes, szükség volt egy reformfolyamat elindítására, melyet ma Bologna-folyamat néven ismerünk. Az átalakítás alapkövének az 1999-ben aláírt Bolognai Nyilatkozat tekinthető, melyhez napjainkra több mint negyven ország csatlakozott, köztük Magyarország is.

Az EU versenyképessége egyik legfőbb akadályozó tényezőjének a munkaerő-mobilitás alacsony szintjét tartják. A Bologna-folyamattal az EU létrehozná az úgynevezett Európai Felsőoktatási Térséget, mely egy egységes kreditátviteli rendszer működését, az európai egyetemek minőségbiztosítási együttműködését és a képzések átláthatóságát hivatott biztosítani.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik