A Vremja Novosztyej című lap politikusok és jogászok nyilatkozatait idézte azzal, hogy e megnyilvánulások a legkevésbé sem a felhozott vádak és az eljárás mellett szólnak.
Erős politikai nyomás
Genri Reznyik, a moszkvai ügyvédi kamara elnöke szerint a hasonló ügyekben általában jelentős politikai nyomás nehezedik az ügyvédekre, s például Hodorkovszkij ügyvédjeinek is a kamarából való kizárását követelték. Gennagyij Gudkov, az Igazságos Oroszország párt képviselője szerint „a rendvédelmi szervek túlzott igyekezetet tanúsítanak a Jukosz (Yukos) és Hodorkovszkij ügyében”, pedig bőven lenne más dolguk.
Hodorkovszkij a rács mögött (Fotó: MTI)
Viktor Iljuhin, a kommunista párt képviselője pedig kijelentette: nem akarja védeni Hodorkovszkijt, de „ami ma történik vele, az az előző államfő utasítását teljesítő orosz igazságszolgáltatás nagy szégyene. Ez nem igazságszolgáltatás, hanem bosszú az illető álláspontja miatt”.
Rubelszázmilliárdokat követelnek
A Vedomosztyi című üzleti lap hírül adta: nagy meglepetésre a perben a Rosznyefty (Rosneft) konszern leányvállalatai is követelnek 170 milliárd rubelt a vádlottaktól.
A lap emlékeztetett arra, hogy a legfőbb ügyészség még 2005-ben javasolta a korábban a Jukoszhoz tartozó, s annak feldarabolása során a Rosznyeftyhez került cégeknek, hogy követeljék 315 milliárd rubelnyi veszteség megtérítését, de akkor az új tulajdonosok ettől elzárkóztak. A követelés megjelenését ezért értetlenül fogadták és „kisujjból szopottnak” minősítették a gazdasági szakemberek.
Mire véljük az újabb pert?
A Moszkovszkij Komszomolec című lap szemleírója azt kutatja, mi indíthatta a hatalmat az újabb perre. Úgy véli, már nem érdemes vitatkozni arról, hogy Hodorkovszkij bűnösebb vagy kevésbé bűnös a jelcini korszak más oligarcháinál.
Első pere azonban bűnösségétől vagy ártatlanságától teljesen függetlenül hatalmas politikai károkat okozott, s választóvonallá lett: az ország tekintélye a semmibe zuhant, s a Kremlben és körülötte lévő szilovikok – a titkosszolgálatok és fegyveres testületek emberei – a legbefolyásosabb politikai klánná léptek elő. Ha most újra perbe fogták Hodorkovszkijt, akkor erre valakinek – például a szilovikoknak – nagy szüksége volt.
Talán csak azért, hogy bebiztosítsák magukat, és szabadulásának még a lehetőségét is a távoli jövőbe tolják – írta a szerző. Rámutatott azonban: Medvegyev elnök a jogállamiság megteremtését jelölte meg politikája egyik fő céljaként, ám ha ez a per is úgy zajlik, mint az első, akkor Medvegyev tetőtől talpig bemocskolódik, és a szilovikok túszává válik.