Külföld

Kit választ a világ 2009-ben?

admin
admin

2009. 01. 04. 12:18

Az új esztendő világpolitikai hangulatát mindenben az új amerikai elnök debütálása határozza majd meg, de az Európai Unió is vízválasztóhoz ér, csakúgy mint Németország vagy Irán, ahol szintén az urnákhoz várják a szavazókat.

A 2008-as év világpolitikai esményekkel teli izgalmas időszaka után 2009 szintén fordulatokban gazdag évnek ígérkezik. Az Egyesült Államok új elnöke és apparátusa berendezkedik a Fehér Házban, Németországban és Indiában általános választásokat tartanak, hasonlóan az Európai Unióhoz, ahol mintegy félmilliárd uniós állampolgár voksol az Európai Parlament összetételéről.

2009 az elnökválasztás éve lesz a világ legnépesebb muzulmán országában, Indonéziában, számos észak-afrikai országban, valamint Iránban és Afganisztánban is. Habár a választások mindenhol elsősorban a helyi ügyekről szólnak, a háttérben a piac és az állam szerepének változó arányait is megfigyelhetjük majd.

Obama, a változás ígérete

A 2009-es világpolitika legegyértelműbb változása miden bizonnyal a washingtoni Fehér Házban következik be, ahol január 20-án beiktatatják az Egyesült Államok első afroamerikai elnökét. A lépés amilyen nagy jelentőségű, olyan nagy lehetőséget is jelent az új elnök számára. Obama visszaállíthatja a világ Amerikába vetett bizalmát, amely a Bush-évek alatt alaposan megtépázódott, otthon pedig a demokrata kongresszussal a háta mögött régen várt reformokat hajhat végre, többek között az egészségügyi rendszer területén. Szakértők szerint ugyanakkor a gazdasági recesszió elhúzódó hatásai és az Obamával kapcsolatos felfokozott elvárások magukban hordják a csalódás lehetőségét.

Obama, aki a változás jelszavával kezdett kampányolni akkor, amikor a gazdasági válság jelei még nem voltak egyértelműek, egy olyan nehéz helyzetben lévő országot vesz át, amelyre Truman óta nem volt példa. Két befejezetlen háború mellett 2009-ben már 1 trilliárd dolláros gazdasági hiánnyal, és több mint 10 trillió dolláros nemzeti adósággal kell szembenéznie. Az Egyesült Államok politikájának jelentős része az idén a gazdaság helyreállítására irányul majd, ez pedig háttérbe szoríthatja Obama költséges szociális ígéreteit. Az “üres kassza” ugyanakkor az elnök mentségére is szolgálhat majd, ha egyes könnyelmű ígéreteinek be nem tartásáról lesz szó. Fennáll ugyanakkor a veszély, hogy a Demokrata Párt megosztottá válhat, mivel Obama egyre több érdekcsoportnak lesz kénytelen nemet mondani.

Az új elnök külpolitikai vállalásai, ha lehet, még belpolitikai ígéreteinél is ambíciózusabbak. Az új év feladatai között az Irakból való mielőbbi kivonulás melett a guantánamói bázis bezárását, és az afganisztáni harc felélénkítését tűzte ki célul. Ha távolabbra tekintünk, Obama elnökségét valószínűleg az alapján fogják megítélni, hogy mennyire sikerül az olyan gazdaságilag feltörekvő hatalmakkal, mint Kína és India, partneri kapcsolatot kialakítani és felsorakoztatni őket a nyugati értékek mögé, megakadályozva ezzel azt, hogy elszeparálódjanak.

Vízválasztóhoz ér az EU

Az új amerikai elnök által valószínűleg erősödnek majd a transzatlanti kapcsolatok, emellett az is biztosnak lászik, hogy az Európai Unió élete az idén fordulóponthoz érkezik. Az ír népszavazáson 2008 márciusában megbukott Lisszaboni Szerződés sorsa kérdésessé teszi a kibővített unió intézményrendszerének hatékony működését, és minden bizonnyal beárnyékolja majd a júniusban tartandó európai parlamenti választásokat is.

Nemzetközi szerződés lévén az európai alkotmány helyett létrehozott Lisszaboni Szerződés nem léphet életbe addig, ameddig minden egyes tagállam nem ratifikálta. A folyamat az ír népszavazási kudarc után torpant meg, és éppen az Európai Parlamentet érintette a legérzékenyebben. Az új szerződés ugyanis számos területen kibővített jogkörrel ruházta volna fel az EP-t, amelynek így nagyobb beleszólása lett volna a tagállamok jogszabályalkotási folyamatába. A ratifikációs kudarc után 2009-ben még nagyobb nyomás nehezedik az EU vezetőire és Írországra, hogy ismételjék meg a népszavazást, egy újabb elutasítás ugyanakkor végleg megpecsételné az unió intézményi reformját.

Az EP-választásokra minden bizonnyal nemcsak a bizonytalan sorsú Lisszaboni Szerződés, hanem az uniós klímacsomag is rányomja a bélyegét. Az EU sok halogatás után 2009 márciusát szabta ki végső határidőül a tagországok szén-dioxid-kibocsátásáról szóló javaslatának végső kidolgozására. A dokumentum, amely alapán a tagországok az 1990-es évnek megfelelő szintre fognák vissza az üvegházhatást okozó gázok „termelését”, eddig nemzeti vétók áldozatává vált.

A Lisszaboni Szerződés illetve a klímavédelem csak néhány konfliktusos téma, amely a gazdasági válsággal karöltve tovább csökkentheti az uniós választásokon való részvételi arányt. Az Európai Parlament képviselőit 1979 óta közvetlenül választják, de az ötévente magtartott szavazáson való részvételi arány minden alkalommal egyre alacsonyabb, 2004-ben alig 46 százalék volt.

Merkel folytatja?

Az uniós voksolás mellett Európa figyelmét a Németországban esedékes szövetségi választások kötik le majd, ahol ismét Angela Merkel kancellár, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének sikerét várják. Merkel ugyanakkor leszögezte, hogy a szociáldemokratákkal való jelenlegi nagykoalíciót a 2009-es parlamenti választások után nem kívánja tovább folytatni.

A kancellár hangoztatta, hogy a konzervatív uniópártok, ha győznek, a liberális szabaddemokratákkal (FDP) akarnak szövetséget kötni. A választások után a legnagyobb eséllyel a CDU/CSU és az FDP koalíciójára lehet számítani.

Irán: a pragmatisták előretörése?

Irán számára az újév legnagyobb politikai eseménye az elnökválasztás lesz. A jelenleg elnök, Mahmúd Ahmadinedzsád gyengülő gazdaságot hagy hátra maga után, és ha az olaj ára tovább zuhan, az életszínvonal is csökkenthet. A növekvő elégedetlenség ellenére a rezsimnek nem kell számolnia komoly ellenállással, a fel-feltűnő reformerek a konzervatív vallási vezetés ellenállásába ütköznek. A pragmatisták közül a parlament volt szóvivője Mehdi Karroubi, valamint Muhammad Khatami egykori elnök lehet Ahmadinedzsád kihívója.

Az iráni politikában, így a nukleáris kérdésekben is, a végső szó továbbra is a legfőbb nemzeti vezető, Khamenei Ajatollah kezében marad, aki 1989 óta folyamatosan hatalmon van. Khamenei, aki támogatja a jelenlegi elnököt, 2009-ben tovább folytatja kampányát Irán nukleáris programja mellett.

Afganisztán, az “elfeledett háború”

Az új évben Afganisztán kerül az amerikai külpolitika fókuszpontjába, habár a hadsereg létszámának növelése nem lesz zökkenőmentes. Az amerikai tervek szerint növelik az itt állomásozó katonák létszámát, többek között a szövetségesek felajánlásaira számítva. Pedig Hollandia az idén valószínűleg befejezi afganisztáni küldetését, Kanada 2011-ig szintén elhagyja az országot. A katonai erő fokozása csak egy bizonyos pontig jelenthet megoldást, a kormányzati korrupció megfékezése legalább olyan fontos lenne az ópiumkereskedelemből élő ország számára.

A meggyengült hatalmú Hamid Karzai elnök 2009-es valószínűsíthető újraválasztásától ugyanakkor nem várhatók radikális reformok.

India kaotikus választások előtt

A reformok terén Indiában sem számíthatunk áttörésre, ahol a Kongresszus Párt által vezetett koalíciós kormány sorsa a tét a májusi parlamenti választásokon. A 2004 óta hatalmon lévő koalíció annak ellenére, hogy adós maradt a liberális reformok bevezetésével, átlagosan évi 9 százalékos gazdasági növekedést könyvelhetett el. A globális válság hatásai azonban Indiát is elérik, a lassuló gazdaság pedig könnyen kikezdheti a kormányba vetett bizalmat. Különösen hogy a feltörekvő regionális pártok megerősödésével akár az is elképzelhető, hogy a két nagy rivális párt, a Kongresszus Párt és a hindu-nacionalista Bharatija Janata Párt együttesen nem szerzi meg a parlamenti mandátumok felét. Ebben az esetben akár ki is maradhatnak a kormányból, elemzők szerint ugyanakkor valószínűbb, hogy a két nagy párt egyike szerzi meg a hatalmat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.