Külföld

Nagykoalíció lesz Romániában?

admin
admin

2008. 12. 04. 12:55

Az egészen nagy és az egészen kicsi kormánykoalíció lehetősége egyaránt terítéken szerepel Romániában, legalábbis ez kerekedik ki a csütörtöki sajtótudósításokból.

A Romania Libera, a Jurnalul National és több más romániai lap foglalkozott azokkal a megnyilatkozásokkal, amelyek kilátásba helyezték a legtöbb mandátumot szerzett Demokrata-Liberális Párt (PD) és a Szociáldemokrata és Konzervatív párt alkotta szövetség (PSD-PC) közötti “nagykoalíciót”.

Az erdélyi Krónika szerint a szociáldemokrata párt egyes vezetői által szorgalmazott formula lényegében az 1989-es rendszerváltás után hatalomra került Nemzeti Megmentési Front (FSN) újjáélesztése lenne. A két párt ezáltal 70 százalékos többséget tudna kialakítani a törvényhozó testületben, négy százalékkal többet, mint a Ion Iliescu vezette FSN az 1990. május 20-i választások nyomán.

A lap emlékeztet: a frontból 1992-ben, Petre Roman elnökké választása nyomán vált ki a jelenlegi PSD jogelődje. Egy évvel később a FSN Demokrata Pártra (PD) változtatta a nevét, Romant pedig 2000-ben Traian Basescu váltotta az alakulat élén. A PD a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) választási szövetségben került hatalomra 2004-ben, Basescu akkor államfő lett. A demokraták azonban konfliktusba kerültek liberális szövetségeseikkel, ezért kiváltak a kormányból. Őket követte a liberális pártból kiszakadtak csoportja, amely a demokratákhoz csatlakozott, megalakítva ezzel a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L).

Bármilyen variáció lehet

Az egykori “közös bölcsőt” idéző formulát a PSD-n belül a “kolozsváriak csoportja” javasolja. Csakhogy Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnök ragaszkodna a miniszterelnöki tisztséghez, amelyet a demokrata-liberálisok aligha akarnak kiadni a kezükből. A PSD-n belül jelentős befolyással bíró vidéki vezetők, a helyi hatalmasságoknak számító “bárók” ugyanakkor zsarolják Geoanát, kilátásba helyezve, hogy ha a pártelnök nem viszi kormányra az alakulatot, leváltják őt a párt éléről.

Ha mégsem jönne létre ez a nagyszabású összefogás, a két korábbi variáció továbbra is terítéken marad. Eszerint vagy a PD-L kéri fel társként Calin Popescu Tariceanu liberális pártját, vagy a PSD teszi ugyanezt, erősítve ezzel a mérleg nyelvévé váló PNL tárgyalási pozícióit. Ez esetben azonban egy stabil parlamenti többség érdekében szükség lesz az RMDSZ bevonására is.

A Cotidianul csütörtöki számában tudni véli, hogy lehetőség van egy PD-L és RMDSZ alkotta kisebbségi kormány felállítására is. A két pártnak azonban csupán 197 mandátuma lenne az összesen 471 tagot számláló képviselőházban és szenátusban, noha legalább 236-ra lenne szüksége. Ez esetben számíthatnak a – nem magyar – nemzeti kisebbségeket képviselő 18 honatyára, más pártokból pedig át kellene még csábítani 21-et a külső támogatók táborába.

A vakszerencse döntött?

A lapok emlékeztetnek: az egyfordulós szavazás eredményeként azok jutottak biztos mandátumhoz, akik saját választókerületükben megszerezték a voksok 50 százalékát és legalább még egy voksot. Ezután megyei és országos szinten külön-külön végezték a szavazatok “visszaosztását”, mégpedig a jelölteken keresztül szerzett pártszavazatok arányában. Ez utóbbi műveletekben a számítógép döntött a további képviselők és szenátorok személyéről.

A Gardianul című napilap szerint emiatt 4 millió román “hiába” szavazott. A lap ugyanis emlékeztet: a képviselőkre és szenátorokra külön-külön adott 6,8 millió szavazatból csak 2,9 millió jutott azoknak a jelölteknek, akiknek az állampolgár valóban voksát szánta. A fennmaradó 3,9 millió szavazat olyanoknak kedvezett, akiket az adott választók többsége esetleg nem is akart volna a törvényhozó testületben látni.
A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) “rekordok könyvébe illő” esetekre utal. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két jelöltjének a példáját hozza fel. Míg Kötő Józsefet az Afrika és Ázsia mintegy hetven államában élő román állampolgárok “körzetében” 34 szavazattal elért ötödik helyezésével hozta ki győztesként a számítógép, Benedek Imre Maros megyei képviselőjelölt – aki kerületében megkapta az érvényes szavazatok többségét (12 769-et a 29 936-ból) – nem szerzett mandátumot.

Az újfajta rendszer sok ismert, bejutásra toronymagasan esélyes politikust hagyott mandátum nélkül – olvasható az ÚMSZ-ben, amely a parlamentből kimaradt kolozsvári Eckstein-Kovács Pétert említi. De hasonló helyzetben van több román politikus is, mint például a liberálisok egyik ismert politikusa, Norica Nicolai: kerületében ő kapta a legtöbb szavazatot, a visszaosztás során mégsem ő volt a kedvezményezett.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke egyébként az előző napon tartott bukaresti sajtóértekezletén emlékeztette a román újságírókat: a magyarok érdekvédelmi szervezete kezdettől fogva ellenezte az újfajta választási rendszer bevezetését, többször is figyelmeztetett arra, hogy sok mandátum “hazárdjáték” eredménye lesz.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2014. március 27.
Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője (j) és Horváth András, volt adóhivatali dolgozó a Levegő Munkacsoport Áfabotrány: kitálal egy volt NAV-vezető címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten a MagNet Házban 2014. március 27-én.
MTI Fotó: Soós Lajos

Az ember, aki legyűrte a NAV-ot és a NER-t

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.