November 30-án Románia ismét az urnákhoz járul. Az önkormányzati választási kudarc után ismét csak egy magyar párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) indul, a tavasszal a várakozásokat alulmúló Magyar Polgári Párt (MPP) csupán független jelölteket támogat.
„A hat önálló jelölt között vannak azonban esélyesek, mint Kincses Előd, aki Maros megyében Markó Béla szavazókörzetében indul, vagy Sebestyén Csaba, aki Hargita megyében méretteti meg magát” – mondta a FigyelőNetnek Bakk Miklós kolozsvári politológus. Hozzátette: arra is van példa, hogy román pártok magyar jelölteket indítsanak.
Az MPP-nek nem lett volna esélye
A szakértő szerint az MPP azért tett le az indulásról, mert a tavaszi önkormányzati választáson elért eredménye nem nyújtott elég alapot ahhoz, hogy sikerrel induljon az új választási rendszerben. Ezt a döntést egyébként a párton belül sokan kifogásolták, mondván ki kellett volna használni a lehetőséget a kampányolásra. Az ügy a pártvezetésen belül komoly ellentéteket szült. „A pártépítés lelassult, most a politikai cselekvőképességet kell visszaszereznie az MPP-nek” – hangsúlyozta Bakk Miklós.
A döntés azonban indokolt volt a párt részéről, hiszen önálló listával az új választójogi törvény szerint szinte kizárt, hogy bejuthattak volna: ehhez ugyanis vagy öt százalékot, vagy három szenátori és hat képviselői helyet kellett volna elcsípni. „A független jelölteknél azonban nincs ilyen kritérium, ha választókerületükben abszolút többséget tudnak szerezni, övék a mandátum. Így van esély arra, hogy egy-két képviselő bejusson, aki hangot adhat az MPP irányvonalának” – emelte ki a politológus.
Egyedülállóan bonyolult választási rendszer
Romániában az elnök javaslatára idén módosították a választási törvényt, ami egy bonyolult és az erdélyi magyarságnak nem kedvező rendszert eredményezett. „Basescu elnökké választása után elhatározta, hogy pártjából, a Liberális Demokrata Pártból domináns többségű pártot csinál, amelyik koalíciós partner nélkül is többséget tud szerezni. A párt támogatottsága egy darabig nőtt is, ám olyan 42 százaléknál megtorpant. Ekkor állt elő az egyéni választókerületi ötlettel” – magyarázta a jogszabály-módosítás hátterét Székely István.
A kolozsvári Magyar Kisebbség című folyóirat főszerkesztője lapunknak elmondta: a többi párt összefogott az ötlet ellen, amelynek eredménye egy olyan, a világon egyedülálló törvény lett, amely kompenzálja az egyéni választókerület aránytalanságait.
Basescu elnök és Markó Béla – jövő vasárnap sok minden eldől (Fotó: FN)
Mint Bakk Miklós kifejtette, a rendszer lényege, hogy egyéni választókerületek vannak, amelyekben azonban csak akkor szerez valaki automatikusan mandátumot, ha abszolút többséget szerez. A választókerületek a megyék részei, és az adott megyén belül kiosztható mandátumokat az elért eredmény arányában osztják el, mintha listára adták volna a szavazatokat. Mindehhez egy nagyon bonyolult algoritmust használnak, és a rendszer visszássága, hogy könnyen előállhat olyan helyzet, amelyben az adott választókerületben harmadik helyen végzett jelölt jut be végül a parlamentbe. „Nem vagyok benne biztos, hogy hosszú életű lesz ez a rendszer” – jegyezte meg Bakk Miklós.
Nem kedvez a magyarságnak
A választási szisztéma alapvetően nem kedvez a magyarságnak, abban mindkét lapunk által megkérdezett szakértő egyetértett, hogy mindenképpen kevesebb magyar képviselő lesz a törvényhozásban. „Ha az etnikai szavazóbázis az RMDSZ mögött áll, elvileg arányos képviselethez juthat a magyarság. Főleg a szórvány vidéken azonban ezek a voksok nem érvényesülnek, Székelyföldön pedig a független jelöltek miatt veszíthet voksokat az RMDSZ. Ennek mértéke azonban most még nem megjósolható” – emelte ki Bakk Miklós.
„A képviselők száma az új törvény alapján is mindenképpen csökkenni fog. Ráadásul az egyéni választókerület is bizonyos fokú veszteséget okoz majd az RMDSZ-nek, nem is a törvény, hanem a választói magatartás miatt” – véli Székely István. A szakértő szerint ugyanis ott, ahol 5-10 százalékos csak a magyar közösség aránya, úgy gondolják majd, elvész a szavazatuk, nem értik majd, hogy országos szinten fontos, hogy a magyar jelöltre adják a szavazatukat.
Bár több román párt is a magyarlakta területeken magyar nyelvű plakátokkal igyekszik elhódítani a szavazókat, Bakk Miklós szerint nem valószínű tömeges átszavazás. Székely István sem tart ettől, ám szerinte is alacsonyabb lesz a magyarok részvételi aránya, mint akár négy évvel ezelőtt is volt. A szakértők egyébként összességében kisebb részvételt várnak, körülbelül 2,5 – 3,5 millió román dolgozik Nyugat-Európában, és ha ők nem mennek haza szavazni, az 6-8 százalékos szavazatcsökkenést jelent.
Az RMDSZ ismét koalíciós párt lesz?
Mint Székely István lapunknak elmondta, Basescu pártja jelenleg 35-37 százalékon áll, a szociáldemokraták 2-4 százalékkal vannak lemaradva, míg a Liberális Párt 20 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött.
„Ez azt jelenti, hogy bármelyik kettő koalícióképes, ám valószínűleg ismét Basescu demokrata pártja ellen fog kormány alakulni. Ebben része lehet az RMDSZ-nek is, amely 2004-ben a mérleg nyelve volt, ám azóta jelentősen megromlott a viszonya Basescu pártjával. Az biztos, hogy az RMDSZ be fog jutni a parlamentbe, míg a Nagy Románia Párt valószínűleg nem ugorja meg az ötszázalékos küszöböt, így könnyen lehet, hogy kiesik” – latolgatta az erőviszonyokat Székely.
A szakértő szerint a Liberális Párt és az RMDSZ is kifejtette már, hogy szívesen folytatná a koalíciót, hiszen nem voltak jelentős súrlódások, így az sem kizárt, hogy a magyar szövetséget egy fölös koalícióba is felvennék (azaz akkor is, ha a többséghez nem lenne szükség a magyar képviselőkre).
Ezeket a számításokat azonban Basescu egy személyben keresztülhúzhatja. Romániában ugyanis az államfőnek a kormányalakításban jelentős szerepe van: az ő döntése, hogy melyik párttól kit kér fel kormányalakításra. Azt is megteheti, hogy saját pártját jelöli ki, és ha az két alkalommal nem tud többséget maga mögé sorakoztatni, új választást írhat ki. Annyi biztos, hogy Basescu sem a szociáldemokraták elnökének, sem pedig a jelenlegi miniszterelnöknek nem fogja felajánlani a lehetőséget – ezt maga a román államfő fejtette ki.
Felálltak a főszerkesztők
Szinte egy napon jelentette be lemondását a két legnagyobb romániai magyar lap, a kolozsvári Krónika és a bukaresti Új Magyar Szó főszerkesztője. Előbbi azzal indokolta távozását, hogy a – magyarországi – tulajdonosok a megszorítás jegyében megkérdezése és tudta nélkül menesztették a Szempont című melléklet szerkesztőjét és a kulturális rovat vezetőjét. A Krónikából Fall Sándor főszerkesztővel együtt távozott a lap fő publicistája, Bakk Miklós is. Az Új Magyar Szó vezetőjének lemondása (Salamon Márton László szerkesztőként továbbra is a lapnál marad) viszont politikai okokra vezethető vissza. Salamon elmondása szerint ugyanis bizalmi válság alakult ki közte, és a kiadó főrészvényese, Verestóy Attila RMDSZ-szenátor között.
