Külföld

Egymilliárdért tanulnak nyelveket EU-diplomatáink

admin
admin

2008. 11. 19. 13:04

Körülbelül egymilliárd forintért képezzük ki azokat a szakembereket, akik majd a 2011-es EU-elnökségünk feladatait el fogják látni. Magyarország – már a lisszaboni szerződés szerint – két társával, Belgiummal és Spanyolországgal összedolgozva lesz elnök. Programunkban várhatóan a Balkán uniós perspektíváját fogjuk hangsúlyozni.

Megkezdődött a 2011-es magyar EU-elnökségre felkészülés rendkívül fontos eleme, a munkatársak képzése – jelentette be Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára. Mint elmondta, azt szeretnék elérni, hogy az a 600 fő, akiket a tárcák már kiválasztottak, 2010 elejére, azaz a spanyol-belga-magyar trió elnökségi feladatainak kezdetére készen álljon feladatai elvégzésére.

Ennek érdekében a külügyi tárca a Miniszterelnöki Hivatallal együttműködve több programot is indít. Az elnökségi alapismeretek nevű programban a résztevők az uniós alapintézményekről, azok működéséről szerezhetnek bővebb ismereteket. Jövő évtől elindítanak egy gyakorlati jellegű, integrált elnökségi képzést, kiscsoportos foglalkozásokkal, emellett lesz angol nyelvi képzés is (hasonlóan a franciához, ami már kezdetét vette).

Egymilliárdért képezzük ki a szakembereket

Iván Gábor tájékoztatása szerint lesz egy olyan, úgynevezett kompetenciaképzés is, ami arra szolgál, hogy a munkatársak képesek legyenek kezelni azt a sok váratlan helyzetet, amely a 28 tagállamból álló munkacsoportok esetében előfordulhat. A szakállamtitkár hangsúlyozta: nem véletlenül említette a 28-as számot, ugyanis arra készülnek, hogy a magyar EU-elnökség idején, 2011 első félévében Horvátország már megfigyelő tag lesz, vagy éppen a magyar EU-elnökség alatt válik az Európai Unió tagjává.

A Miniszterelnöki Hivatal egyik illetékese elmondta, hogy a magyar EU-elnökségben közreműködő munkatársak kiválasztásának és felkészítésének programja mintegy egymilliárd forintba kerül. Ez keretösszeg, várhatóan nem fogják teljesen felhasználni, és az oktatók költségétől a tananyagok írásán és a terembérlésen át az utazásig, szállásig mindent tartalmaz. Iván Gábor hozzátette: a magyar EU-elnökség teljes költségéről jelenleg becslések vannak, és ezek 30-40 milliárd forintról szólnak.

Sok ember kell, nagy felkészültséggel

Az alapmodell szerint minden egyes tanácsi munkacsoport (ezekből ma nagyjából 260 van) élére 1+2 ember kell. Egy az elnöki székbe, akinek van egy helyettese, továbbá egy harmadik munkatárs, aki a Magyarország feliratú tábla mögé ül. Vannak olyan, igen intenzív munkát végző munkacsoportok, ahol nem is elég három ember, de vannak olyan, ritkábban (például félévente csupán egyszer vagy kétszer) ülésező testületek is, amelyekből akár többet is el tud vezetni ugyanaz a személy. Így összesen félezer emberre lesz szükség a munkacsoportok élére és további 300-350-re az elnökséghez kapcsolódó egyéb feladatok ellátására.

Az emberek kiválasztása során alapvetően négy szempontot vizsgáltak. Elsődleges szempont a jelöltek nyelvtudása: a kiváló angol tudás alapkövetelmény, de elvárás legalább passzív francia tudás is. Igaz, ez utóbbi nem szelekciós tényező. Feltétel viszont az adott munkacsoportban tárgyalt szakpolitika és az uniós döntéshozatali eljárások ismerete. Végül a kiválasztásnál felmérik az úgynevezett szoft-kompetenciákat, mint például a menedzseri képességek, az hogy valaki képes legyen levezetni egy ülést 28-as körben, vagy éppen konfliktusokat tudjon kezelni – áll a BruxInfo egy korábbi összegzésében.

Hármas elnökség

Magyarország, Spanyolország és Belgium a közös felelősség jegyében kell hogy ellássa a 2010. január 1. és 2011. június 30. közötti EU-elnökségeket. Ezzel első alkalommal valósulnak meg a hatályba helyezésre váró Lisszaboni Szerződés vonatkozó rendelkezései.

Hathavonta egy-egy ország, azaz ebben az esetben Spanyolország, Belgium és Magyarország váltja egymást az elnöki tisztségben. Ugyanakkor a munkacsoportokban ott ül majd az éppen soros elnök két oldalán a két másik ország illetékese, segítve munkáját.

A három ország közös politikai felelősséget is vállal, közös, a prioritásokat meghatározó stratégiai keretprogramja lesz 18 hónapra, és e mögött áll majd a részleteket meghatározó operatív program ugyanerre az időtartamra. Iván Gábor közlése szerint a három ország EU-ügyekkel foglalkozó államtitkárai rendszeresen találkoznak, a következő összejövetel januárban Budapesten lesz, és itt már szeretnék véglegesíteni a stratégiai programot.

Az egymást követő elnökségek között egyébként eddig is volt egyeztetés és együttműködés, ám tényleges csoportos elnökségről voltaképpen csak a Lisszaboni Szerződés hatályba helyezése után beszélhetünk. A mi triónk azért szerencsés, mert egyikük egy alapító tag, a másik egy húszéves múlttal rendelkező nagy tagország, a harmadik pedig egy „ambícióktól fűtött” új EU-tag.

Lisszabon mindent megváltoztatna

A 2011-es magyar elnökség munkaszervezését befolyásolja, hogy – amennyiben Írország a 2009-es népszavazáson megszavazza a lisszaboni szerződést, és így az hatályba lép – új szervezetben kell majd gondolkodni. Egyrészt módosul az intézményi egyensúly, nő az Európai Parlament szerepe, és állandó elnöke is lesz a tanácsnak.

Másrészt létrejön az EU közös külügyi szolgálata és kvázi-külügyminiszterként megjelenik a közös külpolitikai főképviselő intézménye. (Ez például felveti majd azt a kérdést, hogy ki fog elnökölni a külügyi témájú tanácsi munkacsoportokban, az elnökséget adó ország, vagy a közös uniós külügyi hivatal, a reformszerződés ugyanis erre nem ad választ).

A harmadik változás a nemzeti parlamentek szerepének növekedése, ezek nagyobb lehetőséget kapnak egy-egy bizottsági kezdeményezés megítélésében, végső esetben arra is felkérhetik a bizottságot, hogy vonja vissza valamely javaslatát.

A magyar program

A 2011 első félévére eső magyar elnökség rendkívül izgalmas időszakra esik: ekkor esedékes a 2014-2020-as költségvetési időszak keretszámainak vitája, s ekkor kell majd dönteni arról is, hogyan folytatja-e az EU a lisszaboni programot.

A pontos program meghatározásában azonban nincs teljesen szabad kezünk. Mint Iván Gábor egy korábbi nyilatkozatában elmondta: egy program háromnegyede előre meghatározott, az előző elnökségek hagyatéka, „egynyolcad részben a váratlan, előre nem látható események determinálják, így csupán egynyolcadnyi tér marad az elnökséget adó ország saját szempontjainak érvényesítésére” – idézte Iván Gábort a BruxInfo.

Az szinte biztos, hogy közvetlen szomszédságunk különös figyelmet fog kapni a magyar elnökség idején. Budapest arra törekszik majd, hogy a mainál több tartalommal töltse meg a Nyugat-Balkán úgynevezett uniós perspektíváját.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. február 26.
A Microsoft informatikai világcég magyarországi székháza az egykori óbudai Gázgyár területén létesült Graphisoft parkban, a főváros III. kerületében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.