Külföld

Amerikában is az adócsökkentés a téma

admin
admin

2008. 10. 29. 06:30

Mindkét elnökjelölt adócsökkentési programmal kampányol a válság alatt. McCain programja szerint minél többet keres valaki, annál több csökkentést kapna, míg Obama éppen a szegényektől vonna el kevesebbet, és a nagy keresetűek adóterheit emelné. A republikánus jelölt ugyanakkor az örökösödési adó alól mentesülők körét is bővítené.

Az amerikai elnökválasztási kampány egyik főszereplője néhány hete Joe Wurzelbacher vízvezeték-szerelő lett, aki egy kampányrendezvényen Barack Obama demokrata párti elnökjelöltet adópolitikájáról faggatta. Wurzelbacher aggódott, hogy Obama adótervei miatt nem teljesítheti az álmát, hogy egy kisvállalkozást megvegyen.

Amerika fél a válságtól

John McCain republikánus elnökjelölt szerint Wurzelbacher esete testesíti meg a veszélyt, ami az amerikai álomra leselkedik. Szerinte ugyanis, ha a demokrata jelölt győzne, egy kisember, aki keserves munkával összehozza a pénzt egy kisvállalkozásra, az adóteher miatt nem tudná azt fenntarthatóan működtetni. A pénzügyi válság okán a megkérdezett amerikaiak 89 százaléka véli úgy, hogy rossz irányba halad az ország – ez a legmagasabb valaha mért érték – és az elsöprő többség érzi, hogy a pénzügyi válság súlyos következményekkel hat a reálgazdaságra is.

A gazdaságpolitika végig az elnökválasztási kampány homlokterében volt, de a válság minden egyéb témát – ideértve az egykor meghatározó iraki háború és terrorizmus kérdéseit is – teljesen háttérbe szorított a kampányban. A „Wurzelbacher-kérdés”, azaz, hogy ki mit tud tenni az amerikai álom megőrzése érdekében, a borúlátó szavazók számára kulcskérdés.

A közszféra pénzügyi helyzete sem stabil

A bankszféra válsága mellett a közszféra pénzügyi helyzete sem kifejezetten megnyugtató. Az idei deficit már elérte a félbillió dollárt (a GDP 3,5 százaléka), és jövőre, a kongresszus által elfogadott és mindkét elnökjelölt által támogatott segélycsomaggal a költségvetési hiány szakértők szerint elérheti az 1 billió dollárt is, a GDP majdnem 7 százalékát.

A kiindulópont mindkét jelölt számára a Bush-kormány 2001-es és 2003-as gigászi adócsomagja volt, amely átfogóan csökkentette az adókat, de a felsőbb jövedelmi szinten sokkal kedvezményesebb hatást fejtett ki, mint az alacsony keresetűeknél.

Obama és McCain - távol egymástól? (Fotó: MTI)

Obama és McCain – távol egymástól? (Fotó: MTI)

McCain adót csökkentene

McCain eleinte elutasította ezt az adócsomagot, de azóta elkötelezte magát az adócsökkentések mellett, sőt jelenlegi tervei alapján még újabb jelentős adócsökkentések következnének. Az átlagosan kétszázalékos adócsökkentésből a legjobban kereső egy százalék (600 ezer dollár feletti éves jövedelem) 4,45 százalékos csökkentést kapna, míg az adózók 60 százalékát alkotó legalacsonyabb jövedelmű csoportok (66 300 dollár éves jövedelemig) a jövedelmi sávtól függően 0,2 és 0,7 százalékkal kevesebb adót fizetnének. McCain személyi jövedelemadó tervei erőteljesen regresszívek, minél jobban keres valaki, aránylagosan annál nagyobb adócsökkentést élvezhetne.

Kiemelt szerepet játszik McCain kampányában a vállalkozói adókulcs csökkentése, amely elmondása szerint a maga 35 százalékával a második legmagasabb a világon. Ezt 25 százalékra kívánja csökkenteni a jelölt abban a reményben, hogy ez serkenti a vállalkozó kedvet és a munkahelyteremtést. Bár ez a terv már a jelenlegi válság teljes kibontakozása előtt elkészült, McCain a válság kontextusába helyezve kiemeli, hogy a recesszió küszöbén pont ilyen, a gazdaságot stimuláló intézkedésekre van szükség. Elmondása szerint vele ellentétben Obama „sokkal érdekeltebb a jómód kontrollálásában, mint megteremtésében, a pénz újraelosztásában, mint a lehetőség kiterjesztésében”.

A fontosabb adópolitikai elemek közé tartozik McCain javaslata az adómentes örökösödés limitjének kétmillióról ötmillióra emeléséről, illetve az örökösödési adókulcs csökkentése a jelenlegi maximum 45 százalékról 15-re. A középosztály számára vonzó ígéret a hozzátartozók utáni adólevonás emelése kétharmaddal, 7000 dollárra, amely fokozatosan valósulna meg McCain második ciklusának végéig, azaz 2016-ig. Végül pedig a republikánus jelölt programja a tőkenyereségre kivetett adó részleges befagyasztása a George W. Bush által megvalósított alacsony szinten, illetve annak részleges csökkentése.

Obama a szegények adóját csökkentené

Ugyan jogos a republikánus jelölt vádja, hogy Obama nem egy adócsökkentési programmal állt a választók elé, az ördög a részletekben rejlik. Obama teljes adócsomagja valóban csak minimálisan, 0,3 százalékkal csökkenti az összes adót, de az alacsony jövedelműeknél sokkal jelentősebb adócsökkentés jelenhet meg, mint McCainnél.

A fent említett három legalacsonyabb jövedelmi csoport 2,4 és 5,5 százaléknyi csökkentést várhat Obama programjától, míg a felső egy százalék nem elhanyagolható, 8,7 százalékos adóemelést kaphat, ha Obama megvalósítja tervét és visszaállítja a Clinton-kormány idején érvényes adókulcsokat a magas jövedelműeknél. Obama nemcsak az szja-t emelné a magasabb jövedelműeknél, hanem a tőkebefektetésekből származó bevételek adókulcsát is.

Mint Obama és kampányának szóvivői minduntalan hangsúlyozzák, nem igaz McCain vádja, hogy Obama általában adókat fog emelni, hiszen az amerikaiak 95 százaléka várhatóan kevesebb adót fizetne így. Csak a legmagasabb jövedelmű, évi 250 ezer dollár felett keresők számíthatnak a 2000 előtt érvényben lévő magasabb adókulcsra, és a 200 és 250 ezer dollár között keresők számára „neutrális” az Obama-csomag.

Obama bezárná a kiskapukat

A tehetősebbek adóterhének növelése mellett nagy reményeket fűz Obama az adóügyi kiskapuk bezárásához is. Ezek reményei szerint segíthetnek abban, hogy több kisebb adókedvezményt tudjon majd adni a polgároknak, mint például a munkanélküli segély adómentessége vagy a középosztály oktatási kiadásainak nagyobb mértékű levonhatósága az adóból.

McCainnel ellentétben Obama valóban nem az adócsökkentéssel kívánja meghódítani a választók szívét: programjának kulcsa inkább az állami szerep növelése például az egészségügy és az oktatás területén, valamint a válság óta egyre hangsúlyosabban a piac szabályozásának területén is.

McCain a válság kapcsán arra utal, hogy utoljára Herbert Hoover elnök (1929-1933) reagált adóemeléssel egy fenyegető recesszióra, amelynek eredménye a modern kor legnagyobb gazdasági válsága volt, ismert következményekkel. Ezzel szemben Obama hangsúlyozza, hogy McCain nemhogy folytatni kívánja a Bush által megkezdett politikát, amely a válságot előidézte, hanem még tetézné is azt.

Wurzelbacher végül McCain mellett tette le voksát, de az Obama-tábor kiemelte, hogy 250 ezer dolláros jövedelmével aligha számíthat a középosztály megtestesítőjének, mint azt a republikánusok sugallták. Aki valóban középosztálybeli, az Obama szerint sokkal többet nyerhet tőle. Jelenleg inkább neki hisznek a választók.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.