Külföld

Katonai segítséget adhat az USA Grúziának

admin
admin

2008. 08. 28. 20:40

Az Egyesült Államok minden segítséget megad Grúziának, ez akár katonai segítség is lehet – jelentette ki Matthew J. Bryza, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára.

“Nagyon elképzelhető”, hogy az Egyesült Államok katonai segítséget is ad Grúziának a közeljövőben. Grúziának megvan a joga, hogy bármilyen segítséget kapjon az Egyesült Államoktól. A segélyekkel jelenleg az USA nem nyújt katonai segítséget az országnak, de az sem tartozna másra, ha adna ilyen jellegű támogatást – mondta Matthew J. Bryza egy videokonferencián.

A külügyi államtitkár-helyettes azonban hozzátette: nem kell attól tartani, hogy újabb katonai konfliktus alakul ki a térségben. Nem lehet második hidegháborúról beszélni a grúz helyzettel összefüggésben, hogy kialakul-e ilyen, az Oroszországon múlik – tette hozzá. Matthew J. Bryza értékelése szerint az orosz beavatkozás az első, európai állam elleni támadás 1968 óta. Ez elfogadhatatlan a 21. században – húzta alá.

A háborút az oroszok kezdték a bevonulással, de Grúzia is hibázott a dél-oszét főváros elleni támadás elindításával. Az orosz véleménnyel szemben Washington nem bátorította Tbiliszit a támadásra, épp ellenkezőleg: óva intette a grúz vezetést a katonai erő alkalmazásától – emelte ki a politikus.

A diplomata az energetikai kérdésekkel kapcsolatban azt mondta, nem kell azzal számolni, hogy Oroszország válaszul korlátozza az európai energiaszállításokat. Szerinte a Nabucco-projekt sem került veszélybe a kaukázusi konfliktus miatt. A fejlemények miatt pedig most nincs itt az ideje Déli Áramlatról tárgyalni. A projektben részt vevő országoknak azonban maguknak kell eldönteniük, hogy folytatják-e az egyeztetést Oroszországgal – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a mi a különbség a Koszovóban történtek, valamint Dél-Oszétia és Abházia függetlenedése között, Matthew J. Bryza azt mondta: az ENSZ 1244-es határozata kimondta, hogy Koszovóban egy egyedülálló folyamat ment végbe, ehhez hasonló egységes véleménye nem volt a közösségnek Dél-Oszétiával és Abháziával kapcsolatban.

A kaukázusi konfliktus augusztus 7-én kezdődött, amikor az orosz csapatok a Dél-Oszétia elleni grúz offenzívára válaszul betörtek Grúzia területére. A néhány napos heves harcokat tűzszünet követte, az orosz csapatok egy része azonban Grúziában maradt. A konfliktus újabb fejleményeként Dmitrij Medvegyev elnök kedden bejelentette, hogy Oroszország elismeri Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét.

Az Európai Unió soros elnöksége elítélte a lépést, az Európai Bizottság szerint a moszkvai döntés kihathat az EU-orosz kapcsolatokra. A NATO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is elítélte Abházia és Dél-Oszétia elismerését. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szintén “sajnálatosnak” minősítette Moszkva lépését, és közölte: Washington az ENSZ-ben meg fog vétózni minden kísérletet, ami e területek státusának megváltoztatására irányul.

Göncz Kinga külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy Magyarország sem ismeri el Abháziát és Dél-Oszétiát, továbbra is elkötelezett Grúzia területi épsége és szuverenitása mellett.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.