Külföld

Az EU kezébe veszi Dél-Oszétia ügyét

admin
admin

2008. 08. 13. 18:06

Az Európai Unió kész szerepet vállalni a grúziai békefenntartásban, a "helyszínen" is - derült ki az EU-tagországok külügyminisztereinek rendkívüli találkozóján. A grúzok és az oroszok már egyeztetnek a javaslatról. Göncz Kinga szerint újfajta nemzetközi jelenlétre van szükség a grúziai válság érintette térségben.

A Nicolas Sarkozy francia elnök által előterjesztett béketerv gyakorlati megvalósításáról egyeztetett telefonon szerdán Szergej Ivanov orosz és Eka Tkeselasvili grúz külügyminiszter. Az augusztus 12-én Sarkozy és Dmitrij Medvegyev orosz államfő által egyeztetett béketervben foglalt, az orosz-grúz konfliktus rendezésére irányuló alapelvek gyakorlati megvalósításáról tárgyalt a két külügyminiszter – mutatott rá a moszkvai minisztérium közleménye.

Az orosz és a grúz diplomácia vezetője ezen kívül “szót ejtett azoknak a humanitárius problémáknak a megoldásával kapcsolatos kérdésekről, amelyek a Dél-Oszétia elleni agresszív grúz cselekmények nyomán keletkeztek” – adta hírül a moszkvai közlemény.

Az uniós részvétel formája még nem dőlt el, arról további egyeztetések zajlanak. Azt viszont leszögezték, hogy az EU más nemzetközi szervezetekkel együttműködve kíván bekapcsolódni a rendezésbe. “A Tanács úgy gondolja, az EU-nak készen kell állni arra, hogy szerepet játsszon, akár a helyszínen is, a grúziai konfliktus tartós és békés rendezése érdekében kifejtett minden erőfeszítésben, beleértve az ENSZ és az EBESZ erőfeszítéseit is” – olvasható az ülés után kiadott dokumentumban.

Békefenntartókat küldenének

A külügyminiszterek határozottan támogatják, hogy az unió megfigyelőket vagy békefenntartókat küldjön az orosz-grúz tűzszünet betartásának ellenőrzésére Dél-Oszétiába, Grúzia szakadár területére – közölték brüsszeli diplomáciai források. Megerősítette ezt sajtótájékoztatóján az elnöklő Bernard Kouchner francia külügyminiszter is. Hozzátette mindazonáltal, hogy több tagállam szeretne erről előbb egy ENSZ-határozatot is a Biztonsági Tanácsban.

Sürgették a miniszterek az elmúlt napok – egyes források szerint akár kétezer halálos áldozattal járó – harcai után kedden elhatározott grúz-orosz fegyvernyugvás szigorú betartását mindkét oldalon. A zárónyilatkozatban felszólították a feleket, hogy tartsák tiszteletben mindazokat a kötelezettségvállalásaikat, amelyek egy valódi tűzszünet bevezetésére és jóakaratuk kinyilvánítására vonatkoznak, mind a konfliktus helyszínén, mind az érintett körzetekben.

Status quora törekednek

A zárónyilatkozat teljes egészében tartalmazza azt a hat fő pontot, amelyet először Nicolas Sarkozy elnök rendezési kezdeményezése foglalt magában. Így uniós álláspontként tekinthető az erőszak mellőzésének, az ellenségeskedés végérvényes befejezésének, a humanitárius segítség beengedésének követelése, valamint a grúz és orosz erők visszavonulása korábbi pozícióikba, illetve nemzetközi tárgyalások sürgetése.

Nagy hangsúlyt kapott a brüsszeli felszólalásokban a grúziai függetlenség és területi épség megőrzése. Egyes tagállamok külön utaltak arra, hogy ez hiányzik a Sarkozy-terv pontjai közül. Azt is fontosnak tartották a miniszterek, hogy az unió ne próbálja a bíró szerepét játszani a konfliktusban, hanem legyen kiegyensúlyozott. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter sajtótájékoztatóján Oroszország elszigetelésének veszélyeire intett.

Több millió eurót költenének rá

A humanitárius segítség és az újjáépítés megkezdésének jelentőségét ugyancsak kiemelték a miniszteri ülésen. Az Európai Bizottságot képviselő Olli Rehn jelezte, hogy az eddig bejelentett egymillió euró után hamarosan további 8-10 millió eurós segítségről születhet döntés.

Lengyelország felvetette azt is, hogy az EU hívjon össze magasabb szintű, kormányfői találkozót is rendkívüli jelleggel, de erről nem született döntés. A találkozót lezáró sajtótájékoztatón Kouchner megerősítette azt is, hogy a miniszterek szeptember eleji kötetlen találkozójukon áttekintik az unió és Oroszország viszonyát. Mások mellett Nagy-Britannia és néhány kelet-európai ország sürgette, hogy a grúziai történések fényében az EU vizsgálja felül azt a tervét, amelynek keretében szorosabbra fűzi kapcsolatait Moszkvával.

Göncz szerint új jelenlét kell

Újfajta nemzetközi jelenlétre van szükség a grúziai válság érintette térségben, olyanra, amelyben az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Európai Unió is benne van – hangsúlyozta Göncz Kinga magyar külügyminiszter.

Felszólalásában arról is beszélt, hogy a konfliktus mindenképpen hatással lesz az EU-orosz kapcsolatokra, és ennek következményeit végig kell gondolni. Utóbbira jó alkalmat ad a miniszterek szeptember eleji kötetlen találkozója Avignonban – tette hozzá.

Beszédében Göncz Kinga hangoztatta: Magyarország támogatja az EU és az EBESZ rendezést célzó erőfeszítéseit, és Nicolas Sarkozy elnök kezdeményezését, amelynek főbb pontjai uniós álláspontként a szerdai találkozóról kiadott közleménybe is bekerültek. A magyar miniszter kiemelte, hogy az EU-nak egységesnek kell maradnia ebben a kérdésben is. Megemlítette, hogy Magyarország is felajánl azonnali humanitárius segítséget a nehéz helyzetbe került lakosság megsegítésére.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.