Külföld

Vallási bomba ketyeg Isztambulban

admin
admin

2008. 08. 01. 06:30

Egyre elviselhetetlenebb a hithű muzulmánok és a szekuláris államvezetés közti feszültség Törökországban. A válság mértékét jól mutatja, hogy a a kormányzó párt feloszlatásáról történő tárgyalás napján véres merényletet követtek el Isztambulban. A támadással a kurdokat, az al-Kaidát és a radikális nacionalistákat is megvádolták.

Vasárnap véres merényleteket hajtottak végre Isztambulban, a detonációkban 17-en vesztették életüket, közel másfél százan pedig megsebesültek. Az akcióra néhány órával azelőtt került sor, hogy a török legfelsőbb bíróság tárgyalni kezdte volna a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) a betiltására vonatkozó legfőbb ügyészi indítványt.

Törökországban a vallásos kormánypárt és a szekuláris ellenzék birkózik egymással az ország politikai és társadalmi orientációját illetően, mindeközben a hadsereg folyamatosan küzd a kurd felkelőkkel, és az állítólagos al-Kaida terrorfenyegetésekkel. Emellett pedig időről időre napvilágot látnak különféle vádak és bizonyítékok a kormányzat ellen irányuló puccskísérletekről is. A képlet tehát nem egyszerű: a robbantás mögött egyaránt állhatnak iszlamisták, militánsok, vagy ideológiai csoportosulások.

A kurdok tehették?

A merényletekért ez idáig egyetlen szervezet vagy csoport sem vállalta a felelősséget, ám a török hatóságok figyelme azonnal a Kurd Munkáspártra (PKK) terelődött. A szervezet ugyanis régóta folytat fegyveres harcot a kurd önrendelkezésért, az 1980-as évek eleje óta végrehajtott akcióinak pedig eddig már több mint harmincezren estek áldozatul. A magukat szabadságharcosoknak tekintő kurd lázadók legutóbb tavaly májusban, Ankarában követtek el pokolgépes merényleteket.

Noha a PKK határozottan elutasította, hogy köze lenne a mostani robbantásokhoz, a szervezettel szembeni gyanút mégis számos tényező igazolni látszik. Így a felhasznált plasztik robbanószer és a működési mechanizmus, valamint a feszült légkörben elkövetett akció: mindez a Kurd Munkáspárt harcmodorát tükrözi. Ráadásul a szervezet vezetője, Murat Karayilan egy héttel korábban figyelmeztetett: „Ha az észak-iraki török offenzíva tovább folytatódik, úgy merényletek sorozatát fogják végrehajtani városi célpontok ellen.”

Az al-Kaida és az iszlamista csoportok akciója?

Sokan kételkednek azonban abban, hogy a Kurd Munkáspárt áll az isztambuli merényletek mögött. Habár Güngören városrész puha célpontként alkalmas lehetett a kurd függetlenségi szervezet számára, hogy megmutassa: nemcsak vidéken képes veszélyhelyzetet teremteni, ám az akció által okozott pusztítás mértéke és az egymás után elkövetett robbantások kifinomultsága inkább az al-Kaida, és az azzal szimpatizáló csoportok tevékenységére emlékeztetnek.

Merénylet Isztambulban - 17-en haltak meg (Fotó: MTI)

Merénylet Isztambulban – 17-en haltak meg (Fotó: MTI)

Törökország számára a kurd szeparatisták mellett a különféle iszlamista csoportosulások (például a török Hezbollah) jelentenek komoly biztonsági fenyegetést. Isztambulban 2003-ban radikális iszlamisták hajtottak végre pokolgépes merényleteket egy zsinagóga, valamint a brit konzulátus ellen. A robbantásokért akkor az al-Kaida helyi sejtjét tették felelőssé a hatóságok. Ez év júliusában pedig az isztambuli amerikai konzulátust érte támadás, amelynek kapcsán szintén a nemzetközi terrorhálózatra terelődött a gyanú. Az al-Kaida érintettségét tehát most sem lehet kizárni.

A radikális nacionalisták, mint lehetséges elkövetők?

Nem lehet kizárni a lehetséges elkövetők köréből azokat a radikálisan nacionalista, illetve szekuláris mozgalmakat sem, amelyek szemben állnak a jelenleg kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának „iszlamizációs” törekvéseivel. Ezek a csoportok ugyanis akár erőszakos eszközök alkalmazása révén is hajlandók fenntartani az államalapító Kemál Atatürk által kidolgozott világi berendezkedést. A nacionalista szerveződések közül is kiemelkedik az Ergenekon nevű csoport, amelynek 86 tagja ellen a kormányzat megdöntésének vádjával jelenleg is bírósági eljárás folyik.

A katonatisztekből, politikusokból, üzletemberekből, sőt alvilági figurákból álló csoportosulás múltja nem makulátlan: korábban magas rangú tisztviselőket és közszereplőket gyilkolt meg, de nyilvános helyszíneken is robbantottak már. Céljuk a zavargáskeltés a kritikus pillanatokban, ezáltal gyengítve a központi kormányzat működését, azaz egy olyan kaotikus helyzet kikényszerítése, amikor a köztársaság védelme érdekében szükségessé válhat a hadsereg beavatkozása a politikába.

Az iszlamizmus és a szekularizmus szorításában

Feltehetően nem véletlen, hogy a merényletet azon a napon hajtották végre, amikor az iszlamizációs tevékenységgel vádolt kormánypárt betiltását célzó főügyészi beadvány tárgyalását megkezdték. Az összeesküvés-elmélet túlzásnak tűnhet, ám az tény, hogy Törökországban az iszlámorientációjú kormányzat, illetve a hadsereg és a bíróság által képviselt szekuláris erők élet-halál harcot vívnak egymással a hatalmi pozíciókért. A főbb törésvonalakat az alkoholfogyasztás, a nők helyzete és az oktatás alkotja.

A bírósági eljárás hátterében a jólétet és hatalmat monopolizáló régi politikai elit és az újonnan feltörekvő és megerősödő anatóliai rétegeket képviselő AKP közötti hatalmi harc áll. Valójában azonban a küzdelem már régóta az iszlám és a modernizmus között zajlik: manapság egyre többen vallják inkább muzulmánnak, mint töröknek magukat.

megszokott a pártok betiltásA

Törökországban nem idegen a politikai pártok betiltásának gyakorlata, a szekuláris és az unitárius alapelvek védelmezése érdekében erre a legfelsőbb bíróság felállítása (1964) óta már 24 alkalommal került sor. Az Igazság és Fejlődés Pártjának megszüntetését, illetve a párt több mint 70 tagjának (így például az állam- és kormányfőnek) politikától való eltiltását kezdeményező ügyészi indítvány mégis szokatlan: ez az első alkalom, hogy regnáló kormánypárt ellen tegyék meg ezt a lépést. Pláne, hogy az AKP 47 százalékot szerzett a tavalyi parlamenti választásokon és töretlen a népszerűsége. A török legfelsőbb bíróság szerdán döntést hozott az AKP-ügyben. A bírák többsége ugyan a párt betiltása mellett foglalt állást, annak elfogadásához azonban hiányzott a hetedik egyetértő szavazat. A bírósági verdikt elsősorban egységet igyekezett teremteni a robbantásokat követő zűrzavaros időszakban. Ráadásul, ha az ország vezető nélkül marad, az könnyen az EU és az USA rosszallását is magával hozhatta volna, és veszélybe kerülhetett volna Törökország uniós csatlakozása is. De politikai riválisainak sem lehetett célja a párt lesöprése: tagjai ugyanis új néven biztosan részt vettek volna az előrehozott választásokon, amit nagy valószínűséggel megnyertek volna.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.