Richard Holbrooke egykori amerikai ENSZ-nagykövet, aki a délszláv háborúk idején az Egyesült Államok balkáni politikájának egyik fő alakítója volt, a BBC -nek nyilatkozva kijelentette: „igen jelentős gazembert” sikerült eltávolítani a közéletből Karadzic elfogásával. Holbrooke „Európa Oszama bin Ladenjének” nevezte Karadzicot, az al-Kaida terrorhálózat továbbra is keresett vezetőjére utalva.
David Miliband külügyminiszter a brit kormány első reakciójaként „jó hírnek” nevezte Karadzic kézre kerítését, amely szavai szerint hozzájárul a térség konfliktusos évtizedeinek lezárásához, és megnyitja az utat Szerbia és az egész régió „fényesebb, európai jövője felé”.
Szégyenbe hozta a NATO-t
A The Guardian, a legnagyobb baloldali brit napilap keddi értesülése szerint a volt boszniai szerb vezetőt elfogása előtt már heteken át figyelték, miután „egy meg nem nevezett külföldi hírszerző szolgálat” információval szolgált hollétéről. A lap kommentárja szerint szinte biztosra vehető, hogy Karadzic lesz az első, népirtás vádjával bűnösnek talált európai, ha – pártfogójával, az őrizetben két éve meghalt Slobodan Milosevic néhai szerb vezetővel ellentétben – megéri perét a hágai nemzetközi törvényszék előtt.
Karadzic 13 évi bujkálása szégyenbe hozta a NATO-t, gúnyt űzött a nemzetközi igazságszolgáltatásból, kínos helyzetbe hozta a külföldi hatalmakat, és megbénította Szerbia egyébként sem egyértelmű kísérleteit arra, hogy a demokratikus világ részévé váljék – áll a The Guardian keddi elemzésében.
Karadzic ügyvédje akcióba lendült
Radovan Karadzic ügyvédje kedden bejelentette, hogy óvást fog benyújtani a volt boszniai szerb elnök kiadatása ellen. Svetozar Vujacic közölte a Tanjug hírügynökséggel, hogy Karadzic hétfőn este adott neki felhatalmazást arra, hogy képviselje a belgrádi különleges bíróságon. Az ügyvéd szerint a háborús perekben eljáró bíróság vizsgálóbírója, Milan Dilparic hétfőn este utasítást adott a kiadatási eljárás megindítására, miután kihallgatta ügyfelét.
Az eljárást a törvények szerint maga a vádlott, az ügyvédje, illetve az illetékes ügyész támadhatja meg. Az óvásról háromtagú bírói testület határoz. Erre három napja van, s amennyiben úgy dönt, hogy a kiadatásnak megvannak a jogi feltételei, a kiadatásról szóló konkrét döntést az igazságügyi minisztérium hozza meg, s a belügyminisztérium hajtja végre.
Svetozar Vujacic telefonon adott nyilatkozatában megismételte azt a korábbi állítását, hogy Radovan Karadzicot nem hétfőn este fogták el, mint az a hivatalos bejelentésben áll, hanem még a múlt hét végén, pénteken.
A vád: népirtás
Karadzicot a Nemzetközi Törvényszék (NT) népirtással, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja, és nemzetközi körözést adott ki ellene. A volt politikus számlájára írják, hogy a szerb erők az 1992-95 közötti boszniai háború idején 43 hónapon át ostromolták Szarajevót, több mint tízezer ember életét oltva ki. Karadzicot szintén felelősnek tartják – vádlott-társával, Ratko Mladiccsal, a boszniai szerbek volt hadseregparancsnokával együtt – a közel nyolcezer boszniai muzulmán férfi és fiú életét követelő srebrenicai mészárlásért, emiatt népirtással vádolják. Rajta kívül az NT még két szökésben lévő vádlottat, Mladicot és Goran Hazic volt horvátországi szerb vezetőt körözi.
—-Szerbia zöld jelzést kap az uniótól—-
Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök, vádlott letartóztatását követően a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) főügyésze várhatóan bejelenti, hogy Szerbia együttműködik a hágai testülettel – jelentette ki kedden Brüsszelben újságíróknak Javier Solana.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós külügyminiszterek kétnapos találkozója előtt nyilatkozott. Hangoztatta: csaknem bizonyos, hogy Serge Brammertz főügyész bejelenti: Szerbia teljes mértékben együttműködik. Az uniós tisztviselő hozzátette, hogy a szerb hatóságok jó munkát végeztek. Bizonyságot tettek arról, hogy teljes mértékben együtt akarnak működni a Nemzetközi Törvényszékkel.
Az Európai Unió áprilisban írta alá Szerbiával a hosszú ideje halogatott stabilizációs és társulási megállapodást. Brüsszel ugyanakkor közölte: azt nem ratifikálja, és Belgrád nem kap kereskedelmi előnyöket és támogatást addig, amíg nem működik együtt teljes mértékben az NT-vel.
Ketten még szabadlábon
Továbbra is szökésben van Ratko Mladic, a boszniai szerbek katonai vezetője, akit akárcsak Radovan Karadzicot, háborús bűnök elkövetése miatt köröz az NT. A feltételezések szerint Mladic Szerbia területén tartózkodik. Alexander Stubb finn külügyminiszter kijelentette: az EU további bizonyítékokat szeretne kapni Belgrádtól, mielőtt az unió elmélyítené vele kapcsolatait.
„Kétségtelenül jó kezdet (Karadzic elfogása), de még néhány háborús bűnöst el kell fogni, mielőtt tovább lehetne lépni (a kapcsolatok rendezése terén)” – mondta a finn diplomácia vezetője. Az NT Ratko Mladicon kívül körözteti még Goran Hadzicot, egykori horvátországi szerb vezetőt is.
Ratko Mladic a boszniai szerbek katonai vezetője volt a délszláv köztársaságban a kilencvenes években kirobbant polgárháború idején, s többek között a srebrenicai vérengzés, mintegy 8 ezer muzulmán meggyilkolásában való bűnrészessége miatt emeltek ellene vádat. Goran Hadzic ellen az a vád, hogy felelősséget visel több száz ember 1991 és 1995 közötti meggyilkolásáért Horvátország keleti részén.
