Nagyvilág

A radartól és az oroszoktól is félnek a csehek

A cseh sajtó fő helyen foglalkozott a kedden aláírt cseh-amerikai radarszerződéssel. A lapok kiemelik, hogy a rakétavédelmi rendszer védelmet biztosít Csehországnak, felvetik azonban a radar biztonságával kapcsolatos aggályokat is. Aggodalommal figyelik Oroszország reakcióját is.

Puszta véletlen, hogy a radarszerződés aláírása és a Marshall-segély 61 évvel ezelőtti elutasítása Csehország részéről azonos időpontra esik. Ám az 1947-es és a 2008-as döntés közös nevezője szembeötlő. Ez pedig: szövetség Amerikával, Csehország egyértelmű és visszavonhatatlan bekapcsolása a nyugati befolyási övezetbe – írja a cseh Lidové noviny című lap internetes kiadása. Ezeket az érveket rója fel Topolánek miniszterelnöknek a cseh ellenzék, pedig látni kell: ez a dolgok lényege, amint ez volt 1947-ben is, a Marshall-segély elutasításakor.

Az amerikai ajánlat akkor az ország nyugati lehorgonyzásának lehetett volna a biztosítéka. A lap ezután hosszan sorolja annak bizonyítékait, milyen kiszámíthatatlanul viszonyul Oroszország a nyugati értelemben vett demokratikus értékekhez és értékrendhez, majd erre hivatkozva leszögezi: „ha még van bennünk (csehekben) önfenntartási ösztön, úgy ne utasítsuk el másodjára is az Amerika által kínált horgonyt.”

Klausnak nem elég az európai láb

Erre hivatkozik a cseh államfő is. „Ha a parlament ratifikálja a cseh-amerikai radar-megállapodást, minden körülmények között mérlegelés nélkül aláírom” – idézi a cseh államfőt a Hospodářske noviny internetes kiadása. A csípőműtétje utáni rehabilitációról távozó Klaus az újságíróknak Prágában szerdán úgy nyilatkozott: a radar egy újabb kötőeleme az Egyesült Államokkal ápolt cseh partnerségnek.

„Az országnak szilárdan kell állnia, nem elég csak az európai láb” – szögezte le Václav Klaus. Az orosz fenyegetésekre válaszul az elnök úgy reagált: megérti, hogy az oroszoknak esetleg nem tetszik a rakétavédelmi rendszer telepítése. Ám Csehország nem tehet mást, mint hogy folyamatosan világossá teszi: „nem Oroszország ellen irányuló dologról van szó”.

Csehországot is védi a radar

A cseh közszolgálati rádió híre kiemeli, hogy az Egyesült Államok a rakétavédelmi rendszerrel a Cseh Köztársaság területét is védi. A cseh hadsereg tisztjei pedig befolyással bírnak majd az egész rendszer programozására, ezzel „a cseh területeknek további, magasabb szintű védelmet biztosíthatnak”.

Az állomásnak az amerikai mellett cseh parancsnoka is lesz, aki egyebek mellett azt is ellenőrzi majd, milyen célokra használják a radarberendezést. Az állomás területe továbbra is cseh felségterület marad, az Egyesült Államok fegyveres erőinek legfeljebb 250 tagja tartózkodhat rajta egy időben.

Veszélyes a radar, vagy mégsem?

A prágai adó a hírhez fűzött kommentárjában a leendő radarállomás technikai adatait és az emberi egészségre gyakorolt várható hatását firtatja. Ironikusan megjegyzi: a szerződés nyilvánossá válásával a zöldtárca irányítója is megtudhatja azt, amit eddig állítólag nem is sejt. Sajtóhírek szerint ugyanis a cseh honvédelmi minisztérium tavaly megrendelt hatástanulmányról Bursík környezetvédelmi miniszter állítólag azt írta az egyik parlamenti képviselőnek: mivel a radarállomás pontos paraméterei még nem ismertek, a tanulmány általánosságban dolgozza fel a problémát, megállapításai ezért csak tájékozódó jelleggel hasznosíthatók.

A kommentár idézi ugyanakkor a brünni katonai akadémia egyik volt rádiólokátor-oktatóját, Milan Hlobil mérnököt, aki szerint korántsem nyújt kellő biztonságot a lokátor sugárzásával szemben a radar körül kijelölt 8,6 kilométeres repülési tilalmi zóna. „Ez elegendő lenne a Csendes-óceán valamely kis szigetén, de a sűrűn lakott és sűrű légi forgalmú Csehországban semmiképp”; szerinte a biztonságos tilalmi zónát ötven kilométeres körzetben kellett volna meghatározni.

Tartanak az orosz választól

Kiemelt helyen foglalkozik a cseh nemzeti hírügynökség (ČTK) Dmitrij Medvegyev orosz államfő kijelentésével, hogy Oroszország mérlegeli szankciók bevezetését a cseh-amerikai rakétavédelmi radar-egyezmény keddi aláírása miatt. A hírügynökség idézi Medvegyevet: „nem fogunk hisztérikusan reagálni, de fontolóra vesszük megtorló lépések alkalmazását is”.

A cseh hírszolgálat ugyancsak emlékeztet Vladimir Putyin tavalyi, még államfőként tett kijelentésére: Oroszország Csehországra és Lengyelországra irányíthatja rakétáit, amennyiben ezekben az államokban telepítenék az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeit.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik