Külföld

Új elnöke van az EBRD-nek

admin
admin

2008. 07. 03. 14:46

Új elnöke van csütörtöktől a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD): munkába állt a kelet-európai átalakulás finanszírozására 1991-ben életre hívott pénzintézet német vezetője, Thomas Mirow.

Mirow, aki francia elődjét, Jean Lemierre-t váltja, az EBRD ötödik – egyben második német – elnöke. Lemierre nyolc évig vezette a londoni bankot, két négyéves mandátumot kitöltve. Az előző német EBRD-elnök Horst Köhler volt, aki jelenleg Németország államfője.

Thomas Mirow pénzügyminiszter-helyettesi tisztségét hagyta ott jelenlegi megbízatásáért. Mirow jelölése nem volt mentes a vitáktól. A döntést a Financial Times néhány héttel ezelőtti írása szerint több kisebb tagállam, köztük Magyarország, Svédország és Írország “tiltakozása ellenére” hozták meg.

Magyarország hivatalosan jelölte Surányi Györgyöt, az olasz Intesa Sanpaolo közép- és keleti-európai regionális igazgatóját, az MNB korábbi elnökét az EBRD élére, emellett volt cseh, görög és más jelölt is, de az Európai Unió március eleji pénzügyminiszteri tanácskozásán Mirow kapta a legnagyobb támogatást. Magyarország ezek után Surányi György jelölését visszavonta.

A Financial Times akkori kommentárja szerint Mirow-nak volt a jelöltek közül a legkevesebb tapasztalata a posztkommunista gazdaságokkal kapcsolatban, “de ez mit sem számított: mögötte álltak a legnagyobb támogatók”. Íratlan egyezség, hogy a részvények 60 százalékát birtokló EU jelöli ki az EBRD elnökét, az első alelnöki posztra pedig amerikai jelölt kerül.
Mirow olyan időszakban veszi át az EBRD vezetését, amikor a bank tevékenységének hangsúlya folyamatosan kelet-délkelet felé tolódik a fejlettebb közép-európai, zömmel már EU-tag kedvezményezett országokból.

A folyamat előrehaladott mivoltát jelzi, hogy az EBRD által tavaly folyósított 5,6 milliárd euró új finanszírozás több mint 90 százaléka a 2004-ben uniós taggá lett nyolc közép- és kelet-európai gazdaságon kívüli térségnek jutott. A bank tevékenységi területén belüli legfejlettebb országok – a közép-európai négyek, valamint Szlovénia és a balti köztársaságok – 2001-ben az új finanszírozásoknak még a 45 százalékát kapták.

Ebben az országcsoportban az EBRD tavaly 546 millió euró közvetlen finanszírozást és befektetést hajtott végre, 22 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A bank már két éve bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re “kiérik” bankból, vagyis azután nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra.

A folyamat eddigi leglátványosabb mozzanata az a tavaly októberi bejelentés volt, hogy az EBRD 2008-tól nem hajt végre új befektetést Csehországban. Csehország így az első a kedvezményezett országok közül, amelyben az EBRD befejezte közvetlen finanszírozási tevékenységét.

Mirow csütörtökön, első munkanapján mindazonáltal kijelentette: az átalakuló térség előtt álló út továbbra is nehéz, és az EBRD-nek még sok a teendője. Az új elnök szerint a bank stabilizáló befolyására különösen a mostani bizonytalan időszakban van szükség, amikor a tevékenységi terület országait egyszerre sújtja a világgazdaság lassulása, valamint az élelmiszer- és energia-áremelkedések által hajtott, gyorsuló infláció.
.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.