Külföld

Kína most nem kozmetikázza a híreket

admin
admin

2008. 05. 20. 15:00

A kínai média földrengésről szóló tudósításai nem emlékeztetnek egy komoly pártpropaganda által kézben tartott állami gépezetre, a nyugati híradások mégis szkeptikus hangnemben számolnak be a földrengés sújtotta országban történtekről. Jóllehet a katasztrófára adott kínai „választ” sokan a kommunikációs nyitottság tesztjének tekintik, a hírközlő eszközök használatát illetően a kommunista ország már sok esetben jóval az Egyesült Államok előtt jár.

A több mint harmincnégyezer halálos áldozatot követelő földrengésről a kínai hírügynökségek százával ontották a szinte percenként frissített híreket, köztük több őszinte helyszíni beszámoló is elhangzott a természeti csapás következményeiről. A médiumok a korábbiakkal ellentétben nem korlátozzák jelentéseiket a hivatalos központi nyilatkozatokra, amelyeket vészhelyzetek esetén a pekingi kormány ad ki állásfoglalásairól.

Kételkedő Nyugat

Kína egyáltalán nincs annyira elszigetelve kommunikációs szempontból, mint ahogyan azt néhány nyugati médiaorgánum láttatni akarja – nyilatkozta lapunknak Rácz Lajos Kína-kutató, aki szerint egyesek még a természeti katasztrófát is Kína-ellenes propagandára használják fel. Kínában rengeteg nagy jelentőségű kulturális, gazdasági, politikai esemény zajlik nap mint nap, ennek ellenére a bulvármédia csak a szenzációkra és a katasztrófákra figyel – emlékeztet a szakértő.

Érdemes megfigyelni a földrengésről szóló tudósítások hangnemét is. A kínai televízió a hősies mentési munkálatokra, a túlélőknek nyújtott segítségre helyezi a hangsúlyt, a nyugati híradások hangneme kételkedő, elszigetelt történeteket emelnek ki, például néhány, segélyszállítmányon összeverekedő ember esetét – véli a szakértő, aki szerint természetes, hogy a több millió hajléktalanná vált ember között vannak olyanok is, akik kétségbeesett cselekedetekre ragadtatják magukat.

Tömegkommunikációs robbanás

A mostani katasztrófa olyan léptékű, hogy önmagában is okot ad a világ figyelmére. A hírek iránti felfokozott igényt pedig Kína azért is kiszolgálja, hogy nyitottságát demonstrálja – tette hozzá. A katasztrófa természetes rokonszenvet ébreszt Kína iránt, és részben ellensúlyozhatja a tibeti és emberi jogi kérdések kapcsán felé irányuló bírálatokat – nyilatkozta a szakértő.

Kína kommunikációs nyitásában fontos szerepet játszik az internetes és mobiltelefonos kommunikáció robbanása, amelynek köszönhetően ma már kínaiak százmilliói férhetnek hozzá az alternatív hírforrásokhoz. Kína az Egyesült Államokat is megelőzve a világon a legnagyobb internetfogyasztó, 221 millió felhasználóval (mely az ország népességének még így is kevesebb mint 16 százalékát teszi ki).

Ami a mobiltelefon-használatot illeti, a China Mobile 550 millió előfizetővel rendelkezik, azaz közel kétszer annyi mobiltelefon-tulajdonos van a távol-keleti országban, mint az Egyesült Államok lakossága. Kína információs értelemben a legbehálózottabb ország, és ez Peking számára nemcsak fenyegetés, hanem hatalmas fejlesztési erőforrás is – nyilatkozta Rácz Lajos.

Nyitás következik?

A nagy nemzeti tragédia idején a kínai kormány szemmel láthatólag amellett döntött, hogy nagyobb szabadságot engedélyez a sajtó munkájában, amiért elismerést érdemel a kínai állampolgárok és a nemzetközi közösség részéről – mutatott rá Paula Schriefer, a Freedom House International jogvédelemért felelős igazgatója.

„Egyelőre még nem tudni, vajon Kína nyitottabb kapcsolatokat akar-e ápolni az újságírókkal a jövőben, de a mostani válságra adott válasza biztató kezdet” – szögezte le Schriefer. (Kína a Freedom House-nak a politikai szabadságról és a polgári szabadságjogokról, valamint a sajtószabadság helyzetéről kiadott 2008-as jelentésében a nem szabad országok között szerepel.)

Szigorították a médiakontrollt

Kína a nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint megfélemlítéssel, bebörtönzéssel és zaklatással tart fenn szoros ellenőrzést a média felett. Eddig nemcsak a tiltakozások és tüntetések, de a természeti katasztrófák ismertetése is tabu volt a kínai sajtó számára. Korábban a kínai kormány nem engedte az újságírókat eljutni a katasztrófa sújtotta térségekbe, vagy – mint az atípusos tüdőgyulladás (SARS) esetében – egyszerűen hónapokig letagadta a járvány létezését.

A kommunista kormány tavaly még szigorúbbá tette a média szabályozását. Olyan, a média mozgásterét szűkítő törvényt fogadott el, mely szerint visszavonható annak a médiumnak a működési engedélye, amely előzetes állami ellenőrzés nélküli „hamis információkat” terjeszt váratlan természeti vagy egyéb katasztrófákról, vészhelyzetekről és az ezekre adott kormányzati erőfeszítésekről.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.