Külföld

Kudarcok forrása lesz Koszovó?

admin
admin

2008. 04. 18. 08:00

Szakértők szerint jogi képtelenség, hogy a független Koszovót elismerő országok nem tekintik precedensnek a volt szerbiai tartomány elszakadását. A politikailag instabil új állam létrejötte azonban így is a közös uniós kül-és biztonságpolitika kudarcához vezethet. A Vajdaság autonómiaterveihez nem biztos, hogy példát mutat az észak-koszovói szerbek státusza, az indulatok ugyanis könnyen fegyveres konfliktussá fajulhatnak.

Jogi képtelenség, hogy miután Koszovó függetlenné vált, az új államot elismerő országok többsége sietve leszögezte: ami a volt szerb tartománnyal történt az “nem precedens értékű” – nyilatkozta lapunk kérdésére Lattmann Tamás nemzetközi jogász a független Koszovó jogi státuszával kapcsolatban.

A szakértő hangsúlyozta: bármi lehet percedens, ha azt a politika és a jog utólag úgy kezeli. Az unió indoklása szerint Koszovó függetlenné válását a “különleges körülmények” indokolták, de a jelenlegi helyzetben erre akár az észak-koszovói szerbek is hivatkozhatnának – mondta Lattmann, akivel a cafebabel.com online európai magazin budapesti rendezvényén beszélgettünk. Szerinte a Koszovót elismerő országok a döntés politikai élét akarták elvenni azzal, hogy nem nyilvánították példa értékűnek a tartomány függetlenné válását.

Jóllehet, a nemzetközi jogban az elismerésnek nincs jogi relevanciája, Szerbia részéről még az is felmerült, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróságon nemzetközi jogsértés alapján beperelné azokat, aki elismerték egykori tartományát.

Koszovó, az unió tesztje

Az unió részéről kizárt, hogy Koszovóról közös álláspontra jusson, politikai okokból valószínűleg inkább a téma egységes elhallgatása valószínűsíthető – véli Lattmann Tamás, aki szerint a két hónapja függetlenné vált tartomány az unió közös kül-és biztonságpolitikájának állatorvosi lova lesz.

Tény, hogy az EU jelenleg sem eszköztárral, sem konszenzussal nem rendelkezik a közös kül- és biztonságpolitika kialakításához. Az EULEX koszovói tevékenysége éppen ezért egyfajta politikai tesztként fogható fel, mely megmutatja, hogy a gazdasági és társadalmi stabilizáció mellett az EU mennyire képes végrehajtó szerepet is betölteni a függetlenné vált területen – véli a szakértő.

Bár a koszovói átmenet viszonylag békés volt, a fegyveres konfliktusnak még mindig van esélye, hiszen Szerbia a koszovói szerb közösséget folyamatosan arra ösztönzi, hogy semmi szín alatt ne ismerjék el az új államot – nyilatkozta lapunk kérdésére Vízi Balázs, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. A kikiáltást követő napokban az észak-koszovói határnál történt incidens, mely halálos áldozatot is követelt, figyelmeztető jel lehet, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az UCK fegyyvereinek többsége még mindig Koszovó, illetve Macedónia területén van – emlékeztetett.

Nem követhető Koszovó példája?

A független Koszovó kikiáltása a vajdasági magyar kisebbségben azt a reményt keltette, hogy Belgrád előbb-utóbb számukra is olyan autonómiát biztosít majd, mint amilyet a koszovói szerb kisebbségnek szán. Be kell látni azonban, hogy ennek nincs nagy realtitása, hiszen a frissen elfogadott koszovói alkotmányban semmilyen autonómiáról nincs szó a koszovói szerb közösség részére – nyilatkozta Vizi Balázs.

A szakértő szeirnt nem valószínű az sem, hogy Koszovó példája alapján Dél-Oszétia és Abbházia státuszában változás következik be, egy nagy Albánia létrehozásának legfőbb akadálya pedig éppen a frissen függetlenné vált Koszovó. Az albánok körében egyáltalán nincs széles politikai támogatottsága egy ilyen, minden albánt magába gyűjtő államnak.

A spanyolországi Baszkföld esetében a függetlenségnek szintén nincs jelentős helyi támogatottsága, ezzel szemben Koszovóban már 1999-ben evidenciaként kezelték, hogy a tartomány előbb-utóbb független lesz.

Hatalmi játszmák

Koszovó függetlenségének két hónappal ezelőtti kikiáltásában alapvetően három fontos tényező játszott szerepet – mutatott rá az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. Mint Vizi Balázs lapunknak kifejtette, az Egyesült Államok – aki a NATO-n keresztül eddig is meghatározó volt a terület sorsának alakulásában – úgy döntött, hogy már nem tartható fenn tovább Koszovó helyzete.

Ehhez járult hozzá a koszovói függetlenségi mozgalmak megerősödése, valamint a koszovói nemzetközi közigazgatás elégtelen működése.

Az UNMIK (az ENSZ koszovói missziója – a szerk.) működése azért nem mondott csődöt hamarabb, mert képes volt mind a koszovói mind pedig a szerb felet kontrollálni. A koszovói albánoknak azt sugallták, hogy ha együttműködnek az ENSZ-misszióval, akkor akár el is érhetik a függetlenséget. A szerbek felé viszont a függetlenség megakadályozásának szándékát mutatták – véli a szakértő.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Speaker giving a talk on corporate Business Conference. Audience at the conference hall. Business and Entrepreneurship event.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.