Két népes államban, a déli Texasban és a közép-nyugati Ohióban, valamint a kisebb Rhode Island és Vermont államban északkeleten rendeznek előválasztásokat. A nagy számú elnyerhető delegátus miatt – akik a nyár végi pártkonvenciókon választják meg hivatalosan a két nagy párt elnökjelöltjét – „második szuperkeddnek” is nevezik a megméretést.
Egyre durvábban támadnak
Clinton tisztában van vele, hogy győzelemre van szüksége, meg kell szakítania Obama győzelmi sorozatát, hiszen vetélytársa a február 5-i szuperkedd óta mind a 11 fordulót megnyerte. Obama viszont be akarja biztosítani jelöltségét, azt hangoztatja, ha meg tudja tartani 100-150 küldöttes előnyét, ő lehet a jelölt.
A két demokrata szenátor az utóbbi napokban bejárta a soron következő előválasztó államokat, és igyekezett minden alkalmat kihasználni, hogy a riválist támadja.
Clinton egyik fő üzenete az volt, hogy Obama sovány kongresszusi teljesítménye gyönge fölkészülés azokra a veszélyes helyzetekre, amelyekben elnökként, az amerikai haderő főparancsnokaként kellene döntenie. Obama viszont politikai opportunizmussal vádolta a volt first ladyt, aki szerinte nem szavahihető, álláspontja nem következetes a fontos kérdésekben.
Clinton visszalépne?
Clinton esélyeit rontja, hogy a szoros verseny miatt a pártkongresszuson fontos szerephez jutó pártelitből, a szuperdelegátusok közül Obama sikereit látva többen átálltak Clinton oldaláról Obamáéra. Ellenkező irányú váltásról viszont nem hallani. Clintont a demokrata vezetők közül is csöndben egyre többen leírják; a hírtelevíziókban és a sajtóban már nyílt vita tárgyát képezi, hogy a szenátor asszonynak mikor kellene méltóságteljesen visszalépnie.
Sokak szerint ezt már meg kellett volna tennie, mert az időnként eldurvuló kampány a majdani demokrata jelölt esélyeit rontja a republikánus jelölttel szemben. Mások úgy vélekednek, Clintonnak akkor kell feladni a versenyt, ha március 4-én alulmarad. Több elemző viszont rámutat: Hillary az egyik legkitartóbb amerikai politikus, aki önszántából nem hátrál meg. Egyes vélemények szerint nem tud elegánsan veszíteni.
McCain pozíciója biztos
A republikánus oldalon 256 küldött sorsáról születik döntés kedden a négy államban. A jelöltség vitathatatlan várományosa John McCain szenátor, aki az ABC számítása szerint már 966 delegátust tudhat magáénak a szeptemberi pártkongresszusra, amelyen 2380 küldött fog szavazni. McCain vetélytársa, Mike Huckabee volt arkansasi kormányzó 252 delegátussal rendelkezik; ő annak ellenére sem lépett még ki a versenyből, hogy már matematikai esélye sincs a jelöltséghez szükséges 1191 küldött összegyűjtéséhez. McCain ráadásul nagy előnnyel vezeti a republikánus népszerűségi listákat.
McCain esetében az elemzők már azt találgatják, vajon kit választ alelnökjelöltjének az arizonai szenátor. A 71 éves politikus döntésében nyilván szerepet játszik majd párjának kora, aki szükség esetén átveheti az elnöki teendőket; esélyesként emlegetik az 51 éves Charlie Crist floridai és a 47 éves Tim Pawlenty minnesotai kormányzót.
