Külföld

Nincs igazi győztes Szerbiában

admin
admin

2008. 02. 04. 12:12

Az elnökkel együtt a problémák is megmaradtak Szerbiában. A kormánykoalíció megrendült, mivel a régi-új elnök és a miniszterelnök nincsenek azonos platformon sem Koszovó, sem pedig az Európai Unió ügyében. Ráadásul míg Moszkva a miniszterelnököt támogatja, a Nyugat Tadicsra tesz.

Borisz Tadics elnökkel együtt azon problémák többsége is marad Szerbiában további öt évre, amelyeket a 2000 utáni demokratikus kormányok képtelenek voltak megoldani. A lista meglehetősen hosszú: Mladics tábornok, boszniai háborús bűnös kiadatásának folyamatos „halasztásától” a NATO-tagság teljes elutasításán keresztül az Európai Unióval folytatott huzavonáig terjed.

Széthullhat a koalíció

A Reuters hétfői elemzésében azt állítja, hogy a demokrata párti (DS) elnök csekély többséggel való újraválasztása a koalíciós pártok közötti konfliktus elmélyüléséhez vezethet. A tudósítás szerint a belgrádi szakértők között is vita van arról, hogy a kormánykoalíció széthullása előrehozott választásokhoz vezethet-e vagy sem.

A miniszterelnök pártja, a szerb demokraták (DSS) kevés kérdésben értenek együtt Tadics demokratáival, annál inkább az elnökválasztást majd 4 százalékkal elveszítő Nikolics radikálisaival, a parlament legerősebb, ám ellenzékben lévő pártjával. Egy példa: tavaly ősszel a DS párti védelmi miniszter a végsőkig ragaszkodott Szerbia NATO-tagságának kormánydokumentumban való rögzítéséhez, ezt azonban Vojiszlav Kostunica miniszterelnök felülbírálta.
Kostunica ugyanis az EU-val kötendő stabilitási és csatlakozási egyezményhez (SAA) egy olyan klauzulát fűzne, amely szerint Brüsszelnek nincs joga Koszovóba ügyészeket, bírókat és rendőröket, mintegy 1500-1800 főt küldeni. Ha ezt nem fogadják el, akkor nincs egyezmény – hangsúlyozza Kostunica és Nikolics.

Konfliktus Kostunica és Tadics között

A kormány néhány hete elfogadott és a mai napig titkos terve Koszovó egyoldalú függetlenségi nyilatkozata esetére – a kiszivárgott hírek szerint – például gazdasági blokád alá venné a provinciát (beleértve az energia- és vízellátást), illetve komolyan korlátozná a diplomáciai kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyek elismernék a független koszovói államot.

Tadics a jelek szerint mindezekkel nem ért egyet, de kérdés, mi történik, ha napokon belül a pristinai parlament kikiáltja az új államot? Kostunica láthatóan nem csak az orosz diplomáciai támogatásra számít, hanem az EU-ban tapasztalható konszenzus-hiányra is.

Megosztott szerbek

„Nincs itt győztes” – mondta a Reutersnek Dragoljub Zarkovic, a Vreme című hetilap főszerkesztője. „Formálisan úgy néz ki, Tadics a következő öt évben elnök marad, de a lényeget illetően az erkölcsi győztes Tomiszlav Nikolics” – véli az újságíró. Hozzátette: hét évvel Milosevics Hágába küldése után „az eredmény önmagáért beszél”. „A szerbek úgy tűnik, egyenlően megosztottak a kemény nacionalizmus és a pragmatikus, Nyugat-barát irányzat között.”

Nikolics még vasárnap éjszaka beismerte vereségét - pár százalék volt a különbség (Fotó: MTI)

Nikolics még vasárnap éjszaka beismerte vereségét – pár százalék volt a különbség (Fotó: MTI)

Hasonló hangnemben kommentálták a vezető nyugati lapok Belgrádba küldött tudósítói az eseményeket. A The Daily Telegraph azt írta, hogy „a vasárnap éjjeli ünneplés ellenére, az eredmények egy keserű megosztottságot mutatnak a szerbek között országuk jövőbeli irányultságát illetően.” Mindez további elhidegüléshez vezethet az elnök és a miniszterelnök között, miután az utóbbi néhány napja egyértelművé tette, hogy sem ő, sem pártja nem támogatja Tadics újraválasztását

Név nélkül nyilatkozó EU-diplomatákra hivatkozva, a The New York Times helyszíni tudósítója megjegyezte, hogy noha Brüsszelben és más európai fővárosokban a döntéshozók optimisták az eredménnyel kapcsolatban, de egyben kifejezték aggályaikat is. Attól tartanak ugyanis, hogy a viszonylag csekély különbség Tadicsot rákényszerítheti, hogy csökkentse a népharagot Koszovó függetlenségével szemben, s menjen bele a diplomáciai kapcsolatok korlátozásába azokkal az államokkal, amelyek elismernék a független Koszovót.

Kétséges EU-közeledés

A szavazás nem változtatott az ország „belső polarizációján, írta a londoni The Times belgrádi tudósítója, de komoly megkönnyebbülést hozott az Európai Unió számára, mely attól tartott, hogy a szerbek, kiábrándulva a lassú reformokból és a 30 százalékos munkanélküliségből Moszkvához fordulnak gazdasági és politikai jövőjük (biztosítására)”. A lap idézi az EU szlovén elnöksége nyilatkozatának egy részét, mely – vélhetően – hosszabb távon nem Tadics pozícióit erősíti.

„Az EU mélyíteni kívánja kapcsolatait Szerbiával, egyben felgyorsítani közeledését a szervezethez. Ezért bátorítja Szerbiát, hogy határozottan vezesse be a szükséges reformokat” – áll a dokumentumban. Kiemelt helyen szerepel a közleményben a hágai törvényszékkel való teljes együttműködés – beleértve Radovan Karadzsics és Ratko Mladics mihamarabbi kiadatását.

Többek között az ilyen feltételekre hivatkozott számos kampánynyilatkozatában Tomiszlav Nikolics: elvileg igen az EU-val való együttműködésre, hangoztatta, de „csak méltányos feltételek esetén.” Nem véletlen talán, hogy a két fő boszniai háborús bűnös még mindig szabadlábon van.
„A Tadics-Kostunica harc lassan egy proxik által játszott végjátékba megy át a Nyugat és Oroszország között – a Kreml a miniszterelnököt segíti, az EU és az Egyesült Államok meg az elnököt” – jegyzi meg szárazon a The Guardian cikke.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2014. március 27.
Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője (j) és Horváth András, volt adóhivatali dolgozó a Levegő Munkacsoport Áfabotrány: kitálal egy volt NAV-vezető címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten a MagNet Házban 2014. március 27-én.
MTI Fotó: Soós Lajos

Az ember, aki legyűrte a NAV-ot és a NER-t

Migrants make their way through the countryside after they crossed the Hungarian-Croatian border near the village of Zakany in Hungary to continue their trip to north on October 16, 2015. Hungary said it will shut its border with Croatia at midnight, closing a major entry point for migrants bound for northern Europe, weeks after a similar move on its Serbian frontier triggered clashes with refugees.    AFP PHOTO / HANNA SONIA / AFP PHOTO / HANNA SONIA
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.