A külügyminiszter az elmúlt év egyik legnagyobb sikerének az uniós Lisszaboni Szerződés aláírását tartja, amely – véleménye szerint – nagyon jelentős lépés: a dokumentumba minden bekerült, ami Magyarország számára fontos. Ilyen a kisebbségi jogok említése, az alapjogi charta és a tagállamok egyenlősége. Hazánk egyik legfőbb érdeke az volt, hogy legyen egy integrált EU, azok, akik gyorsabban akarnak haladni, megtehessék, a lehetőség ugyanakkor mindenki számára adott legyen.
Uniós sikerek
A külügyminiszter kiemelte, hogy a hazánkról készült schengeni monitoring jelentések rendkívül pozitívak voltak, és azt is felajánlottuk, hogy segítséget nyújtunk azoknak, akik nem tudtak felkészülni. A schengeni folyamatra tekintve külön büszkeség, hogy a kishatárforgalmi engedélyekről szóló megállapodását Magyarország hozta be az EU gondolkodásába, sőt, Ukrajnával már meg is kötöttük a megállapodást.
A Lisszaboni Szerződés aláírása – külpolitikai siker (Fotó: MTI)
Az elmúlt év eredményeiről beszélve Göncz Kinga elmondta, hogy hazánk elkezdte a felkészülést a 2011-es uniós elnökségére. Az elnökség Belgiummal és Spanyolországgal együtt három ország közös elnöksége lesz, az ezzel kapcsolatos kormányanyagról pedig már elindult egy ötpárti egeztetés. Örömteli dolog az is, hogy az uniós nyitott álláshelyeket az újonnan csatlakozott országok közül hazánk töltötte be a legnagyobb mértékben.
Problémás szomszédok
A szomszédsági és regionális politikát érintve a külügyminiszter elmondta: Ausztriával kapcsolatban több probléma is volt, mint például a Rába habzása, ám az ügy 2007-ben elindult a rendezés felé.
Hazánk Romániával való kapcsolatáról szólva Göncz Kinga elmondta: az EU források felhasználására vonatkozó határon átnyúló együttműködés kifejezetten jó. Megjegyezte ugyanakkor: ha az erdélyi képviselők megosztottsága folytatódik az EP-ben is, akkor Erdély uniós képviselete akár meg is szűnhet. Habár elbukott az – az EP-választással együtt megtartott – referendum, amely a választási rendszert az erdélyi magyarok számára negatívan változtatta volna meg, ha mégis életbe lép ez a változtatás, akkor hazánk nemzetközi fórumokhoz fordul az ügyben.
Szlovákiával kapcsolatban a külügyminiszter kiemelte a két fél kommunikációjára vonatkozó kettősséget. Szlovákia azt hangsúlyozza, hogy az infrastruktúra jó, jól mennek a fejlesztések, a magyar félnek azonban az is érdeke, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) tárgyalópartner legyen a kormány számára, annak ellenére, hogy ellenzéki párt. Fontos, hogy a kettős beszédet oldja fel a szlovák kormány – mondta a külügyminiszter, arra utalva, hogy barátkozó megnyilvánulások mellett magyarellenes megszólalások is elhangzanak, nemcsak a radikális Jan Slota részéről.
Göncz Kinga magyar és Jan Kubis szlovák külügyminiszter – tárgyalnának? (Fotó: MTI)
A külügyi tárca aktivitását mutatja ugyanakkor, hogy a Nyitrán megvert Malina Hedvig ügyében nemzetközi és hazai nyomásra előkerültek adatok, melyek nem voltak benne az első jegyzőkönyvben. Ám ezzel az ügy nincs lezárva, továbbra is megmaradt a feszültség. A szlovák–magyar alaphelyzet összességében változatlan, hiszen a szlovák kormányban benne van a radikális magyarellenes párt.
Nem állandó ENSZ BT-tagság a cél
Göncz Kinga megjegyezte, hogy hazánk pályázik az ENSZ BT nem állandó tagságára, mely 2011 után lesz esedékes. (Az ENSZ Biztonsági Tanácsában öt állandó tag van, a tíz nem állandó tag felét évente választják meg, a jelöltekre regionális csoportok jelölnek). Ebben az időszakban Magyarország az uniós elnökség miatt egyébként is erőteljes szerepet tölt majd be a nemzetközi politikában. A külügyminiszter szerint fontos tudatosítani, hogy hazánk legnagyobb exportcikke a demokratikus átalakulásban való tapasztalata, ezt sokszor hajlamosak vagyunk leértékelni.
2007 eredményei közül Göncz Kinga kiemelte, hogy elkészült a külkapcsolati stratégia, melynek létrehozása érdekében több ezer ember véleményét kérték ki. Ennek széles körű megvitatása nemsokára a parlament elé kerül, a kormány már egy fordulóban tárgyalta a dokumentumot. A diplomácián kívül sok szereplője van a külkapcsolatoknak, ilyen a civil és az üzleti szféra is – mondta. Nagyon fontos lenne, hogy kormány és ellenzék megegyezzen a külkapcsolatok legfőbb irányvonalában, mert ha nem vagyunk egységesek, az a versenyképességet is rontja – tette hozzá.
Koszovó: uniós egység a cél
Sokak számára úgy tűnhet, hogy Koszovóban nem látható a magyar diplomácia jelenléte, ennek az az egyszerű oka, hogy a munka nem az előtérben, hanem a háttérben folyik – mondta Göncz Kinga. Magyarország az uniós fórumokon igen aktív, hogy egységes álláspont jöjjön létre Koszovó státuszával kapcsolatban.
A külügyminiszter lapunknak elmondta, hogy a tárgyalások jelenlegi állása alapján úgy érzékeli, hogy már a tartomány függetlenségének kikiáltása előtt létrejöhet egy egységes uniós álláspont Koszovó ügyében. Hazánk véleményére adnak az unióban, különösen azért, mert Koszovó sorsa a földrajzi közelség miatt közvetlenül érint minket – mondta. A külügyi tárca megpróbál mindent megtenni azért, hogy a függetlenség kikiáltása után lehetőleg ne induljon el menekültáradat a Vajdaságba – tette hozzá.
Moszkva-Washington tengely
Az Oroszországgal való kapcsolatról szólva a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy választott értékeink alapján az euro-atlanti régióhoz tartozunk, de pragmatikusan az energiapolitika kapcsán fontos az oroszokkal való együttműködés, mivel ők a legnagyobb energiaforrás a régiónkban.
Az Egyesült Államokkal való kapcsolat 2007-ben kiemelkedő volt, hazánk elvállalta, hogy fokozza afganisztáni jelenlétét, melynek keretében átvesszük a kabuli repülőtér irányítását. Megállapodás született arról is, hogy hazánk engedélyezi a pápai repülőtér NATO- használatát. Az elmúlt évben vízum-ügyben is pozitív fejleményekről számolhatunk be. Habár a vízumkérelmek elutasítási rátája 10 százalék felett van, már elindulnak a tárgyalások Magyarország és az Egyesült Államok között a vízummentességről. Az elnökválasztás eredménye ezt a folyamatot nem befolyásolja – mondta Göncz Kinga évértékelő beszédében.
