„Január 28-án az EU-nak választania kell: részt vesz-e Szerbia feldarabolásában, vagy Szerbiát partnerének tekintve aláírja vele a stabilizációs és társulási egyezményt. Az egyik ugyanis kizárja a másikat” – fogalmazott Vojislav Kostunica. Az európai értékek mellett elkötelezettnek tartott politikusok – élükön Boris Tadic államfővel – folyamatosan hangoztatják: Szerbia az EU-ba tart, de sosem fog lemondani Koszovóról.
Az uniónak január 28-ig, a külügyminisztereik legközelebbi értekezletéig határozniuk kell. Akkorra vették ugyanis tervbe az EU-tagság belépőjének tekintett – a múlt év végén parafált – stabilitási és társulási egyezmény aláírását Szerbiával. Ugyancsak eddig az időpontig kell végleges határozatot hozni arról, hogy az unió küld-e missziót Koszovóba, átvéve az eddigi ENSZ-közigazgatás szerepkörét.
Az EU szerepvállalása az Ahtisaari-tervből fakad. A Martti Ahtisaari finn diplomatáról elnevezett elképzelés nemzetközi felügyelet alatt megvalósuló függetlenséget irányoz elő a Szerbiától elszakadni akaró Koszovónak, de ennek megvalósítását Belgrád mereven ellenzi. Az elképzelést ugyanakkor támogatja az Egyesült Államok és az EU tagállamainak többsége. Brüsszelből eközben folyamatosan EU-integrációra biztató üzenetek érkeznek Belgrádba.
A szerb kormányfő szerint ha az EU az európai értékeket és elveket alapul vevő döntést hoz, akkor aláírja az egyezményt, s ezzel egyszersmind Szerbia területi integritásának a megőrzése mellett foglal állást. Ha azonban enged az egyre növekvő amerikai nyomásnak, akkor koszovói missziójának felállításával jogtalan, Európa-ellenes döntést hoz.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
