Külföld

Jellegtelen vagy nyitott a magyar külpolitika?

admin
admin

2007. 11. 09. 12:06

Hazánknak nincs véleménye számos fontos külpolitikai kérdésről, Oroszországgal kapcsolatban pedig egymásnak ellentmondó megnyilvánulásokat produkált a kormány – véli Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke, aki jellegtelennek, és megbízhatatlannak tartja hazánk külpolitikát. Göncz Kinga ugyanakkor nyitottnak és integrációpártinak tartja hazánk külpolitikáját, mely egy új stratégiával válaszol a globális kihívásokra.

A kormány és az ellenzéki Fidesz szakpolitikusa csütörtök este folytatott vitát a budapesti Corvinus Egyetemen a Tárcatükör című rendezvényen. A két politikus között az Oroszország-politika, a határon túli magyarsághoz való viszony, illetve a Fidesz Tőkés László melletti romániai európai parlamenti választási kampányolása okozta a legnagyobb nézetkülönbséget.

A külügyminiszter úgy értékelte, hogy sok ország megvan külpolitikai stratégia nélkül, Magyarországnak viszont szüksége van rá, mivel a korábbi három prioritás (Magyarország európai és északatlanti integrációja, a jószomszédi kapcsolatok erősítése és a határon túli magyarokkal kapcsolatos felelősség érvényesítése) közül az európai uniós és a NATO-tagság már megvalósult, és tekintettel kell lenni a globalizálódó világ biztonsági kihívásaira, beleértve az energia- és a nyersanyag-biztonságot is.

Nincs véleményünk a rakétarendszerről

Németh Zsolt különutasnak nevezte a kormány Oroszország-politikáját, kiemelve a nem egyértelmű, gyakran egymással ellentétes kormányzati megnyilvánulásokat a Nabucco-vezetékkel kapcsolatban, vagy azt, hogy álláspontja szerint a kormánynak nincs határozott véleménye sem az amerikai rakétavédelmi rendszer, sem az észtországi konfliktus ügyében, pedig megítélése szerint ezekben a kérdésekben az egységes európai fellépést kellene támogatni.

Göncz Kinga azzal érvelt, hogy egy brüsszeli kutatóintézet közelmúltbeli eredménye a “barátságos-pragmatikus” kategóriába sorolta a magyar-orosz viszonyrendszert.

Németh Zsolt “katasztrófa sújtotta területnek” nevezte a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati politikát, azzal vádolva Göncz Kingát, hogy egyik vezetője volt a “demagógiakampánynak” a 2004. december 5-i népszavazás előtt, és akkori szociális miniszterként eltitkolta a közvélemény elől, hogy megszületett a magyar-román szerződés arra vonatkozóan, hogy az áttelepülők nyugdíját Románia fogja fizetni.

Elhibázott határon túli politika?

Az ellenzéki külpolitikus ugyanakkor pozitívumként említette Sólyom László köztársasági elnöknek a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját, illetve Szili Katalin szocialista házelnököt, akinek vezetésével megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma.
Göncz Kinga szerint 2004-ben még távol állt a ratifikációtól az említett magyar-román szociális megállapodás.

A külügyminiszter bírálta a Fidesz kampányolását Tőkés László királyhágó-melléki püspök mellett, ami álláspontja szerint azzal a következménnyel járhat, hogy a határon túli magyarság nem jut európai parlamenti képviselethez.

Németh Zsolt – akinek véleménye szerint Tőkés László az összmagyarság egyik legkiválóbb képviselője és az Európai Parlamentben a helye – azzal érvelt, hogy Romániában több mint egymillió magyar nemzetiségű választópolgár van, és 400 ezer voks is elég ahhoz, hogy az RMDSZ és Tőkés László is mandátumhoz jusson.

Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ és belső ellenzéke nem tudott megegyezni a közös listaállításról.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.