Külföld

Mit akar Varsó?

admin
admin

2007. 06. 19. 12:30

Drámai eszközöktől sem visszariadva próbálja meg Lengyelország elérni az Európai Unión belüli szavazati jogok megváltoztatását. "Készek vagyunk meghalni a négyzetgyök számítási módért" - jelentette ki egy héttel a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előtt Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök. A német ZDF televízió érdekes összeállítást közölt honlapján a varsói "póker" hátteréről.

Mi Varsó célja? Az elsődleges cél az, hogy Lengyelország megőrizze Németországhoz viszonyított szavazati súlyát. Jelenleg Varsó csaknem azonos szavazati joggal rendelkezik az Európai Tanácsban (illetve a miniszteri tanácsokban), mint Németország, noha lélekszáma alig fele a németekének. Lengyelország lakosainak a száma 38 millió, míg Németország népessége 82 millió. A szavazati jogok terén viszont csaknem egyenlő a két nemzet: Berlin 8,4, míg Varsó 7,8 százalékával rendelkezik az EU-n belüli szavazati jogoknak. Ezt a furcsa arányt még a 2000. decemberi nizzai EU-csúcson sikerült kicsikarnia a lengyel kormánynak.

Mi a probléma? A lengyelek szemében a legnagyobb szálkát az európai alkotmány jelenti, amelynek lényeges részeit a német kancellár minden áron meg akarja menteni. A tervezet értelmében Lengyelország szavazatának a súlya némileg növekedne (7,8 helyett 8,0 százalékra), ám az érme másik oldala, hogy Németország szavazati joga 17,2 százalékra emelkedne. Ez azt jelentené, hogy Berlin több mint kétszeres súllyal rendelkezne az uniós szavazásokon, mint Varsó.

Miért legyen Németországnak több szavazati joga? Az uniós alkotmány célja, hogy megszüntesse azt az egyensúlyhiányt, amely a nizzai szerződés (2000) nyomán jött létre. Ennek köszönhetően ugyanis a kis és közepes államok jóval kedvezőbb helyzetbe kerültek a nagyokhoz (Németország, Nagy-Britannia, Franciaország) képest. Az alkotmány ezt úgy módosítaná, hogy bevezetné a kettős többség elvét. Ennek értelmében az uniós szavazásokon a határozatok elfogadásához a tagállamok 55 százalékának támogató szavazatára lenne szükség úgy, hogy ezek az államok a teljes EU-népességnek legalább 65 százalékát képviseljék. Így a kis tagállamok nem dönthetnének a nagyok nélkül – és megfordítva.

Mit javasol ehelyett Lengyelország? A négyzetgyök számítási elv bevezetését. Egy-egy uniós tagország szavazati jogát a lakosság lélekszámának négyzetgyök értéke adná. E módszer alapján Németország 9, Lengyelország pedig 6 százaléknyi szavazati joggal rendelkezne. Varsó súlya ugyan a jelenlegihez képest némileg csökkenne, ám Németországéhoz képest jóval nagyobb volna, mint az uniós alkotmány tervezetében előirányzott szint. A lengyel kormány az új EU-szerződés blokádjával fenyegetőzik arra az esetre, ha nem sikerül elfogadtatnia saját számítási módszerét. Stephan Raabe, a varsói Konrad Adenauer Alapítvány munkatársa ezt így fogalmazta meg: “Négyzetgyök vagy halál”.

Mit jelent mindez Angela Merkel számára? A német kancellár súlyos dilemma előtt áll. Az alkotmányban rögzített szavazási módozat kemény küzdelem árán kiharcolt kompromisszumot testesít meg. Merkel ezért abban bízik, hogy végül mégis csak sikerül a lengyeleket rávenni álláspontjuk feladására. A többi EU-tagállam közül ugyanis csaknem mindegyik elutasítja Varsó javaslatát: egyedül Csehország jelezte, hogy rokonszenvezik vele.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.