Az elnöki hivatal szóvivője vasárnapi nyilatkozatában részleteke ismertetése nélkül megerősítette, hogy a találkozót pénteken tartották. Ugyanakkor tájékoztatott arról, hogy Horst Köhler a jövő hét folyamán hozza meg a kegyelmi kérvénnyel kapcsolatos döntését.
A német politikai körökben nagy vihart kiváltott találkozóról elsőként a Der Spiegel számolt be legfrissebb számában. A hamburgi hírmagazin szerint azt az alkotmánybíróból lett, a németek körében amúgy nagy tekintélynek örvendő államfő kezdeményezte.
Ugyancsak a Der Spiegel tájékoztatott arról, hogy a kormányon lévő konzervatív pártok – elsősorban a kisebbik uniópárt, a CSU – helytelenítették a találkozót, s a leghatározottabban az esetleges elnöki kegyelem ellen foglaltak állást. A Keresztényszociális Unió főtitkára, Markus Söder – mint a lap írta – egészen odáig elment, hogy kilátásba helyezte Horst Köhler 2009 tavaszán lehetséges újraválasztásának megtorpedózását. Köhlert 2004-ben a konzervatív pártok és a szabaddemokrata FDP szavazataival választották meg államfőnek.
A Klar-ügy hetek óta borzolja a kedélyeket Németországban. A volt terrorista 1982 óta ül börtönben, ahol többszörös gyilkosság elkövetésének vádjával, többszörös életfogytiglani ítéletét tölti. A jogi értelemben vett elévülési idő azonban 2009-ben lejár, amikor Klar szabadon bocsátással számolhat. A jelenleg 54 éves ex-terrorista azonban már hónapokkal ezelőtt Köhler államfőhöz fordult kegyelemért.
Klar fogva tartásának körülményein a hatóságok a napokban már enyhítettek, ami felerősítette azokat a feltevéseket, hogy a volt terrorista kegyelemmel számolhat. Mindezt alátámasztotta a RAF által 1977-ben meggyilkolt Siegfried Buback főügyész fiának nyílt levele, amely szerint a korábbi vád ellenére Christian Klar nem volt a merénylet közvetlen elkövetői között. Ezt követően a hatóságok a Buback-gyilkosság újbóli kivizsgálását rendelték el.
Mindennek ellenére Köhler és Klar pénteki találkozója elsősorban konzervatív körökben váltott ki felháborodást. Edmund Stoiber, a CSU elnöke vasárnapi nyilatkozatában bírálta az államfőt. A bajor konzervatív párt vezetője, egyben a tartomány miniszterelnöke helytelenítette azt, s élesen szembehelyezkedett az esetleges kegyelemmel.
Köhler egyébként nem az első német államfő lenne, aki egykori RAF-terroristákat elnöki kegyelemben részesít. Elődei közül az elmúlt években néhány esetben hasonlóan járt el Richard von Weizsa:cker, Roman Herzog, illetve Johannes Rau is.