Nagyvilág

Nyilatkozatháborúval folytatódott az észt-orosz emlékműviszály

Már harmadik napja tart a tallinni szovjet hősi emlékmű lebontásával kapcsolatos észt-orosz viszály. Eddig egy halálos áldozatot és 156 sebesültet követeltek a zavargások, melynek során több mint 1000 embert vettek őrizetbe.

Urmas Paet észt külügyminiszter hazugságok terjesztésével és a zavargások szításával vádolta az orosz médiát. A miniszter szerint az orosz nyelvű tudósítások valótlan információkat tartalmaztak, mint például azt a szóbeszédet, hogy a második világháborús emlékművet darabokra vágták.

Urmas Paet azt is az orosz hatóságok szemére hányta, hogy nem védelmezik kellőképpen a moszkvai észt nagykövetséget, amely körül egyre romlik a helyzet. A külügyminiszter szerint tüntetők kövekkel és festékkel dobálják a diplomáciai képviselet épületét, amelybe az észt állampolgárok nem tudnak bejutni.

Konsztantyin Koszacsjov, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke szerint az észt külügyminiszter “helyzethez nem illő nyilatkozata” arról tanúskodik, hogy az észt hatóságok vagy nem értik vagy úgy tesznek, mintha nem értenék, mi is történik. Nyikolaj Kovaljov, a parlament veteránügyi bizottságának elnöke szerint mindaz, ami az emlékművel történik, nem nevezhető másnak, mint megtervezett provokációnak.

A verbális háború ellenére orosz parlamenti képviselők egy csoportja utazik hétfőn Tallinnba, hogy tájékozódjon az emlékmű körüli valós helyzetről.


Mindeközben Észtország támogató nyilatkozatot kapott Lengyelországtól, Finnországtól és két balti szomszédjától, Lettországtól, illetve Litvániától. Varsó felszólította az Európai Uniót is, hogy biztosítsa támogatásáról Észtországot. Az észt hatóságok megkezdték vasárnap az előkészületeket a Bronzkatona újrafelállítására egy katonai temetőben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik