Külföld

Minden EU-országnak amerikai vízummentesség?

admin
admin

2007. 04. 26. 07:52

Az Európai Unió minden országának amerikai vízummentességet kér egyebek között az Európai Parlament (EP) abban az állásfoglalásban, amelyet strasbourgi plenáris ülésén, szerdán fogadott el a transzatlanti kapcsolatokról.

Az állásfoglalás „felhívja az Egyesült Államokat és a többi olyan országot, amelyek egyes EU-tagállamokkal szemben vízumkötelezettséget tartanak fenn, hogy azonnal szüntessék meg ezt a vízumkötelezettséget, és kezeljék egyenrangúként az EU összes polgárát”.

Az EP magyar néppárti delegációja (Fidesz-KDNP-MDF) közleményt adott ki a témáról, amelyben a képviselők üdvözlik a parlament említett felhívását, “annál is inkább, mivel többen közülük aktívan közreműködtek az indítvány megszületésében”.

Az uniós parlament „úgy véli, hogy a terrorizmus elleni küzdelem terén zajló speciális EU–USA-együttműködés során szükséges garanciák biztosítására olyan közös keretet kell létrehozni az Egyesült Államokkal, amely képes a személyek EU és az Egyesült Államok közötti szabad áramlásával kapcsolatos kérdések kezelésére is”. A képviselők az adatmegosztás esetén erős adatvédelmi garanciákat kérnek.

Közös árízvédelem

Megszavazta az Európai Parlament azt az irányelvet, amelynek értelmében az uniós tagállamok fokozottabban működnek majd együtt az árvízkockázatok kezelésében. A kapcsolódó vitában Olajos Péter (MDF) felhívta a figyelmet: Magyarország kiváltképp veszélyeztetett, hiszen a területén gyűlik össze a különböző területekről származó, több folyó által szállított vízmennyiség. Írásos hozzászólásában Hegyi Gyula (MSZP) is azt emelte ki, Magyarország számára rendkívüli jelentőségű, hogy az EU irányelvben szabályozza az árvíz elleni, közös védekezést. Fontos az is, hogy a védekezési tervek tartalmazzák azokat a potenciális veszélyforrásokat, amelyek árvíz idején környezeti szennyezést okozhatnak.

Az EU-tagállamok a 2002-es és 2005-ös európai árvizek után, az Európai Bizottság javaslatára határozták el, hogy fokozottabban működnek együtt az árvízkockázatok kezelésében. Az ezt elősegítő irányelvet a tagállamoknak két év alatt kell életbe léptetniük. A terv szerint a tagországoknak előzetes árvízkockázat-elemzést kell készíteniük 2011 végére. A második szakasz az árvízkockázati térképek 2013 végéig történő megrajzolását jelenti. A harmadik periódusban, 2015 végéig árvízkockázat-kezelési terveket kell készíteni.

Horvátország jó példa a Balkánon

Jól halad Horvátország az európai uniós csatlakozás felé vezető úton – állapította meg az EP országjelentésében, amely szerint még a 2009-es EP-választás előtt dönteni kellene az ország belépéséről. A vitában felszólalva Szent-Iványi István (SZDSZ) hangoztatta: világossá kell tenni, hogy „az uniós intézményi reformok nem használhatók ürügyként Horvátország felvételének indokolatlan halogatására”. Schmitt Pál (Fidesz-MPSZ) az EU-Horvátország parlamenti vegyes bizottság elnökeként arra hívta fel a figyelmet, hogy „Horvátországra a vele szomszédos nyugat-balkáni országok, amelyek szintén célul tűzték ki az uniós csatlakozást, mint követendő példára tekintenek”.

Horvátország 2005 októberében kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A 35 csatlakozási fejezet átvilágítása 2006 októberében lezárult, a tárgyalásokat formálisan hat fejezetben kezdték meg, kettőben ideiglenesen már le is zárták. Ez az első országjelentés, amelyet az EP Horvátországról készített. Az elfogadott dokumentum szerint a horvát gazdaság többé-kevésbé rendben fejlődik, a reformok megfelelően haladnak, de aggasztó a lakosság csökkenő lelkesedése az unió iránt. Zágrábnak rendeznie kell határvitáit is.

Szent-Iványi: ne közvetítsünk Ukrajnában

Az Európai Unió abban érdekelt, hogy Ukrajna demokratikus, jogállami intézményrendszere megerősödve kerüljön ki a jelenlegi belpolitikai válságból, és az ország folytassa közeledését Európához – szögezte le Szent-Iványi István az ukrán helyzetről folytatott vitában. Az EP liberális frakciója nevében felszólalva emlékeztetett arra, hogy „2004 végén, a narancsos forradalom napjaiban, egész Európát osztatlan örömmel töltötte el az a tudat, hogy Ukrajna egyértelműen a demokrácia, jogállamiság és az emberi jogok európai értékei mellett tette le a voksát.

Azóta azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a működő demokráciához és szabad piacgazdasághoz vezető út rögösebb, mint azt sokan korábban gondolták.” Úgy vélte, „jelenleg nem indokolt, hogy az EU bármilyen módon közvetítsen az érdekelt felek között”.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2013. február 14.
Egy recepciós munkatárs a Microsoft Magyarország Kft. székházában, a főváros II. kerületében, a Graphisoft parkban 2013. február 14-én. A magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. tavaly decemberben kötött stratégiai együttműködési megállapodást.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.