Nagyvilág

Csalástól tartanak a franciák

Egyedül Sarkozy támogatja azt a Franciaország több városában bevezetett elektronikus szavazórendszert, amely az amerikai elnökválasztásokon egyszer már felmondta a szolgálatot. Megkezdődött az első forduló.

Elkezdődött


Franciaországban vasárnap reggel nyolckor megnyíltak a szavazóhelyiségek és megkezdődött az elnökválasztás első fordulója. A 12 jelöltből csupán négynek, közte a konzervatív Nicolas Sarkozynek, valamint a szocialista Segolene Royalnak, aki a közvélemény-kutatások szerint a második legnépszerűbb politikus, van valódi esélye arra, hogy a május 6-i második fordulóban is megméresse magát a két legtöbb szavazatot szerzett elnökjelöltek versenyében. A győztes, a majdani új elnök Jacques Chirac államfő helyébe lép, aki két perióduson keresztül, 12 évig állt Franciaország élén.

A mai szavazás legnagyobb újdonsága az elektronikus szavazógépek használata, melyeket egyes kerületekben állítottak be, mint a szavazási procedúrát jelentősen megkönnyítő technikai vívmányt. Az elektronikus szavazással kapcsolatban ugyanakkor komoly fenntartásokat fogalmaztak meg a szocialisták és más ellenzéki pártok, arra hivatkozva, hogy az új gépek megbízhatatlanok és komoly visszaélésekre adnak lehetőséget.

Az aggodalom némileg érthető, hiszen Franciaország történetében először, a 44, 5 millió szavazásra jogosult állampolgár 3,4 százaléka, mintegy 1.5 millió ember digitális, érintőképernyős szavazógéphez járul majd, hogy megválassza az ország következő elnökét. A szavazás teljesen virtuálisan történik majd, minthogy egyetlen gép sem alkalmas arra, hogy bármilyen papírt adjon ki a leadott szavazat igazolására, így probléma esetén a szavazatok újraszámlálására gyakorlatilag nincs lehetőség.

A floridai példa


Az új gépek, melyeket mintegy másfél millió szavazó használhat majd, már egyszer bemutatkoztak az Egyesült Államokban a 2004-es elnökválasztás alkalmával, amikor Floridában mintegy 18 ezer elektronikus szavazatnak nyoma veszett a rendszerben. Akkor az állam törvényének értelmében a „szavazólapokat” újra kellett volna számlálni, de ez nem történt meg, mivel nem voltak szavazólapok. Ez különösen nagy problémát jelenthet, tekintettel arra, hogy, amint azt Al Gore példája is mutatja, a felfokozott politikai versenyben a győzelem akár viszonylag kevés szavazaton is múlhat.

Így történt 2000-ben a franciaországi elnökválasztáson is, amikor a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen kevesebb, mint 200 ezer szavazattal utasította maga mögé az akkor Chirac legnagyobb riválisának tartott Lionel Jospint a szavazás első fordulójában. A bizonytalanságot fokozza, hogy az idén ráadásul több mint hárommillió újonnan regisztrált szavazóval vágnak neki a választásoknak, ami az elmúlt 25 évben tapasztalt legnagyobb növekedést jelenti. Sokan közülük fiatalok vagy külföldön élő francia állampolgárok, akiknek a szavazási szándékát nehéz megjósolni.

Sarkozy támogatja

A szélsőbaloldalon át egészen a szélsőjobbig a versengő jelöltek gyakorlatilag majdnem mindenben különböző álláspontot képviseltek, a szavazórendszerrel kapcsolatban azonban majdnem mindenki aggályokat fogalmazott meg. A szavazók jelentős részének félelme az új, számukra ismeretlen rendszertől magában hordja azt a kockázatot, hogy távol maradnak a szavazástól – vélik a Szocialista Pártban, hozzátéve, hogy igen nagy a veszélye annak is, hogy hosszú távú és előre nem látható meghibásodások történhetnek a gépekben. A centrista Francois Bayrou szerint teljesen abba kell hagyni a szavazati rendszer ilyen irányú fejlesztését és fel kell függeszteni a rendszer használatát.


Csalástól tartanak a franciák 1

Mindenki egy helyen



Az elnökjelöltek közül gyakorlatilag egyedül a jobboldali Nicolas Sarkozy támogatja az elektronikus szavazási rendszert, ami sokak szerint azért van így, mert belügyminiszterként ő felügyelte a gépek beszerzését és bevezetését. Az, hogy Sarkozy a rendszer mellett van, csak még egy ok arra, hogy tiltakozzunk a használata ellen – fogalmazott Marine Le Pen, a szélsőjobboldali jelölt lánya, aki szintén tagja a Nemzeti Frontnak.


A francia alkotmánybíróság azonban úgy találta, hogy a „szavazási rendszer sértetlensége” összhangban van az alkotmánnyal, és az összességében igen kevés szavazógép a 2004-es regionális és az európai uniós szavazáson is hiba nélkül működött.


Illegitim rendszer?

A szavazás elektronikus módjával kapcsolatban azonban nemcsak a politikusoknak, hanem egyes szakembereknek is fenntartásai vannak. Az amerikai Election Science Intstitute munkatársa, Richard Garella szerint a gépekkel kapcsolatos legnagyobb probléma az, hogy az embereknek nincs lehetőségük arra, hogy megtudják, hogy leadott szavazatuk regisztrálva lett-e vagy sem. Néhány évvel ezelőtt az elektronikus szavazás ellenzőire még úgy tekintettek, mint akik összeesküvés-elméleteket gyártanak, mára már ez a vélemény teljesen elterjedt és elfogadottá vált a társadalom számára – véli.


Az illegitimitásnak még a látszatát is el kellene kerülni, hiszen aláássa az egész rendszer hitelességét, amin még az sem változtat, hogy a szavazást elméletileg meg lehet ismételni, hiszen az emberek addigra már új információk birtokába kerülnek, ami alapján változtathatnak stratégiájukon – tette hozzá.

Annak érdekében, hogy a szavazókat megismertessék az új rendszerrel, a Champagne régióhoz tartozó Reims városában, a legnagyobb városban, ahol használni fogják a rendszert, százezer szavazónak adtak lehetőséget arra, hogy kipróbálja az új rendszert egy próbaszavazás alkalmával. A néhányszáz megjelent szavazó arra voksolhatott, hogy milyen fát ültessenek a város legnagyobb, éppen felújítás alatt álló sugárútjára.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik