Az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszert akar telepíteni Csehországba és Lengyelországba, hogy ezzel is védekezzen az úgynevezett latorállamok (mindenekelőtt Irán) esetleges rakétatámadása ellen. Ez az amerikai rendszer azonban nem lenne képes megvédeni a NATO összes európai tagját: a cseh NATO-nagykövet szerdán újságíróknak egy olyan térképet mutatott, amely szerint a közel-keleti térséghez legközelebb eső tagországokat (Törökországot, Görögországot, Bulgáriát és Románia egy részét) a lengyelekhez telepítendő 10 ellenrakéta nem tudná megóvni az esetleges támadástól.
Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár viszont hétfőn a Financial Times című brit lap hasábjain figyelmeztetett: a katonai szövetségen belül törés keletkezhet azon tagállamok között, amelyeket véd az amerikaiak által tervezett, Európába telepítendő rendszer, illetve azok között, akik nem rendelkeznek ezzel a védelemmel. “A rakétaelhárító rendszerek terén nem lehet egy első és egy második liga: a biztonságnak oszthatatlannak kell lennie” – nyilatkozta a főtitkár.
Egy NATO-tanulmány 2006 tavaszán arra a következtetésre jutott, hogy valóban fennáll a nagy hatótávolságú rakétákkal végrehajtott támadás veszélye, s hogy technikailag lehetséges (bár valószínűleg nagyon drága) lenne az ennek kivédésére szolgáló rendszer kiépítése. A katonai szövetség tavaly novemberi rigai csúcstalálkozója úgy határozott, hogy a tagállamok folytassák az egyeztetést egy ilyen rakétavédelmi rendszer kiépítéséről. Appathurai most közölte: a NATO gyorsan megkezdi a megbeszéléseket arról, a megvalósíthatósági tanulmány nyomán milyen döntések szülessenek. Ugyanakkor hozzátette: az Egyesült Államok és Csehország, illetve Lengyelország közötti megbeszélések tisztán bilaterális jellegűek, s ezekben a NATO nem kíván szerepet játszani.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
