Külföld

Ötletel a külügy

admin
admin

2007. 02. 19. 13:30

A legismertebb hazai szakemberek és kutatóműhelyek segítenek kitalálni Göncz Kingának a magyar külpolitika új stratégiáját. Az már biztos, hogy a régi elavult, az új azonban még alig-alig körvonalazódik.

Elkészültek az első alaptanulmányok, amelyekből kiindulva – többhónapos szakmai és társadalmi konzultációs folyamat végén – júliusra elkészülhet a kormányzat új külkapcsolati stratégiája. Ezt a külügyminiszter jelentette be hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az stratégia újragondolásának igénye már a tavalyi kormányalakítás után felmerült az újdonsült külügyminiszterrel szemben. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a kilencvenes években lefektetett három fő irányvonal közül kettőnek, az euroatlanti integrációnak és a szomszédsági politika javításának gyakorlatilag lejárt a szavatossága, és jócskán átértékelődött a határon túl élő magyar kisebbségek ügyének kezelése is. Utóbbi megítélése leginkább annak függvénye, hogy a jelentősebb magyar lakossággal bíró szomszédaink épp milyen stádiumban vannak az Európai Unióba vezető úton. A legfőbb prioritások átgondolása és megfogalmazása elengedhetetlen a külpolitika következetességéhez, ez utóbbi fogalom pedig kulcsfontosságú a tárca eredményessége szempontjából – fogalmazta meg már tavaly júliusban elvárásait Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő.

Balázs Péter az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években a külső feltételeket illetően olyan lényeges elemek változtak, amelyek alapján nagyon megérett az idő újabb célok kitűzésére. “Amikor a politika elér bizonyos célokat, például az EU- és NATO-tagságot, akkor át kell fogalmazni az addigiakat. Ha ez nem történik meg, akkor az egy kis ideig ez halasztás, egy idő után viszont mulasztássá válik” – fűzte hozzá Balázs Péter.


A volt uniós biztos rámutatott, hogy a globális világ nagy iramban változik körülöttünk, az államok hatalma kopik, lemorzsolódik, nem állami szereplők, nagyvállalatok, mozgalmak – a Greenpeace-től az al-Kaidáig – erősödnek. Balázs Péter lényeges szempontnak nevezte, hogy az elmúlt években az Európai Unió és a NATO egyaránt felduzzadt, “rengetegen” tódultak be.

Kiemelt műhelyek

Szeretnénk, ha az együttgondolkodás minél szélesebb körben indulna el az új stratégiáról, amelynek elkészítését indokolja, hogy közel húsz éve nem készült ilyen. Arra kértük a különböző műhelyeket, gondolkozzanak forgatókönyvekben, vizsgálják meg, melyek Magyarország erősségei, melyek a gyenge pontjai, hol láthatóak veszélyek – közölte Göncz Kinga.

A kutatói munkában kiemelt szerepet kap a Világgazdasági Kutatóintézet, a Közép-európai Egyetem, az Nemzeti Etnikai Kisebbségkutató Intézet, valamint a demokráciaközpont. A tevékenységet konzultatív tanács felügyeli, ennek tagja Balázs Péter, Gazdag Ferenc, Gyarmati István, Inotai András és Szarka László. A külügyi tárcánál Szombati Béla főosztályvezető koordinálja a munkát. A tervek szerint a következő hónapokban nyolc nagyobb területen 45 résztanulmány készül el, a tevékenységet műhelymunkák, konferenciák is kísérik majd.

A kiválasztott fő témák közé tartoznak a biztonság politikai és katonai vetületei, a világgazdasági kényszerek, a kitörési pontok, a sikeres uniós tagság feltételei, a szomszédsági kapcsolatok, a nemzeti azonosságtudat, a kultúra és a külkapcsolatok.

“Az új stratégia túlmutat a hagyományos diplomáciai tevékenységen, szerepel benne a kulturális, a gazdasági diplomácia, az önkormányzatok, az üzleti szféra szerepvállalása” – fogalmazott Göncz Kinga a sajtótájékoztatón. Az MTI kérdésére Göncz Kinga azt mondta: jelenleg is karakteresnek érzi a magyar külpolitikát. Példaként a nyugat-balkáni szerepvállalást, a kisebbségi kérdések képviseletét, az afganisztáni missziót említette, és kitért arra is, hogy Magyarország az elmúlt időszakban markáns arculattal jelentkezett Kuba ügyében. „Kifelé nyitott, befelé integráltabb Európai Uniót képzelünk el” – tette hozzá.

A külügyminiszter szerint, bár a látszat sokszor mást mutat, a külpolitikában még mindig sokkal inkább működik a konszenzus, mint más területen Magyarországon. Hozzátette: a konszenzust tovább kell építeni, folytatni az együttgondolkodást arról, melyek a legfontosabb magyar érdekek. Mint elhangzott, a munkába olyan műhelyeket, kutatókat is bevonnak, amelyek és akik “másfajta gondolkodási alapról” indulnak. A stratégia elkészítésére a külügyminisztérium 40 millió forintot különített el.

Egyetemi bemutatók

A tanulmányok rövid összefoglalója felkerül a külügyi tárca internetes honlapjára. Április közepéig elkészül a kutatói elemzés a kiválasztott nyolc nagyobb témakörben, ezeket a tervek szerint az ország egyetemi városaiban mutatják be, majd a gazdasági-üzleti, nem-kormányzati szféra szervezeteivel vitatják meg. A stratégiáról várhatóan májusban a pártokkal is lesz egyeztetés.

Göncz Kinga újságírói kérdésre válaszolva elképzelhetőnek nevezte, hogy a stratégiáról a parlamenttől is kérnek jóváhagyást; a külügyi bizottság várhatóan megtárgyalja az elkészülő dokumentumot. Arra a kérdésre, hogy mennyiben befolyásolhatja a munkát, ha – amint arról hírek szólnak – a külügyi tárca irányítása a közeljövőben esetleg az SZDSZ-hez kerül, Göncz Kinga azt mondta, ez pusztán találgatás. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a stratégia kidolgozása nem kötődik szorosan az ő személyéhez, hiszen széleskörű egyeztetés indult meg.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.