Külföld

Rasszizmus országonként – uniós szégyentábla

admin
admin

2006. 11. 30. 06:00

Nem adta ki külföldinek a lakását; elutasították a jelentkezését, mert bevándorló volt; külön osztályba rakták a többi romával együtt – az ilyen és az ehhez hasonló „bevált gyakorlatokról” készült uniós jelentés egyes megállapításai hazánkra nézve sem túl kedvezőek. A legtöbb kritikát Németország, Franciaország, Dánia és Szlovákia kapta.

Bőven lehet példát találni idegengyűlöletre és hátrányos megkülönböztetésre az unión belül is – derül ki egy most megjelent uniós tanulmányból, mely szerint elsősorban a kisebbségben élők és a bevándorlók jogai sérülnek – a különböző uniós tagországokban nem egyenlő mértékben.

Annak ellenére, hogy ezt minden EU-tagállamban törvény tiltja, néhány országban találtak olyan hirdetéseket, amelyek az idegeneket kifejezetten elutasító megfogalmazást használnak (pl. Spanyolország, Olaszország, Franciaország). Belgiumban számos olyan incidensről beszámoltak, amelyek során a lakástulajdonos nem adott ki lakást idegen nevű bérlőnek, de hátrányos megkülönböztetésről számoltak be a lakáshoz jutás kérdésében Dániában, Franciaországban, Olaszországban és Finnországban is.

Rasszista tankönyvek Magyarországon

Az oktatás területén is bőven találtak kivetnivalókat. Több helyen is előfordult, hogy tanárok vagy tanulók részéről rasszista vagy antiszemita magatartást érzékeltek (pl. Belgium, Németország, Franciaország, Írország, Hollandia, Ausztria, Svédország, Egyesült Királyság), olyan iskolák is akadtak, amelyek nem biztosították a szakmai gyakorlat lehetőséget az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók számára (pl. Hollandiában) és olyan gyereket is megemlít a jelentés, akiket eltiltottak anyanyelvük használatától egyes iskolában (pl. Dánia, Németország, Ausztria). Az iromány hazánkat is megemlíti Ciprus mellett, mint olyan országot, ahol a tankönyvekben diszkriminatív tartalmak fordulnak elő, és a romagyerekek szegregációja miatt is felkerültünk egy negatív listára a Cseh Köztársaság és Szlovákia társaságában.

A kisebbségben élő és a bevándorlók esélyegyelősége szempontjából beszédes mutató a munkanélküliség. A 2005-ös statisztikák arról árulkodnak, hogy Belgiumban, Dániában, Németországban, Észtországban, Lettországban és Finnországban az említett csoportokban a munkanélküliek aránya jelentősen magasabb volt, mint a többségi lakosság körében.

Általánosságban a tanulmány arra a következtetésre jutott: a fajüldöző, rasszista, idegenellenes jelenségek illetve erőszakos cselekmények az elmúlt időszakban Németországban, Dániában, Franciaországban és Szlovákiában növekedtek leginkább. Külön kiemelte a jelentés a romák elleni erőszakot, továbbá az erősödő iszlámellenességet, illetve antiszemitizmust.

Amitől javulást várnak

Az unión belül tapasztalt idegengyűlölet és hátrányos megkülönböztetés orvoslásának egyik legfontosabb eszköze a politikai vezetés egyértelmű viszonyulása a kérdéshez – mondta el a Deutsche Wellének Beate Winkler, a felmérést készítő Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának igazgatója, hozzátéve, hogy legalább ilyen fontos a megfelelő jogi feltételek megteremtése is. Az igazgatónő a bevándorlók és a kisebbségben élők felemelkedésének másik kulcsát az oktatásban látja, hangsúlyozva, hogy általánosságban minél iskolázottabb valaki, annál inkább hajlamos előítéletektől mentesen gondolkodni. Az igazgatónő az interjúban a fentieken kívül hangsúlyozta még a média szerepét is, mely hatalmas befolyást képes gyakorolni az érzelmekre. „Fontos lenne, hogy a média pozitív képet fessen a bevándorlókról” – fogalmazott Beate Winkler.

Sok tagállamban azonban már a hivatalos adatgyűjtés hiánya vagy elégtelensége miatt is nehéz felmérni a rasszista erőszak és bűntények valódi mértékét és természetét. Számos tagállam nem rendelkezik a rasszista erőszakról szóló hivatalos bűnügyi igazságszolgáltatási adatok gyűjtésének megfelelő intézményes mechanizmusával. E területen a jelentés szerint Görögországnak, Spanyolországnak, Olaszországnak, Ciprusnak és Máltanak kell a legtöbbet fejlődnie. Hazánkat azok közé az országok közé sorolták (négy kategóriából a második legrosszabb minősítésű csoportba), ahonnan korlátozott mennyiségű adatot sikerült megtudniuk e témában.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.