A Welt am Sonntag című lapnak adott interjúban a miniszter kizárta ugyan, hogy Németország szárazföldi kontingenst is küld a libanoni ENSZ-békefenntartó erőkbe. Egyértelműen utalt azonban arra, hogy az ígért haditengerészeti egységek szükség esetén harci feladatokat is elláthatnak.
Német vezető politikusok mindeddig gondosan ügyeltek annak hangsúlyozására, hogy a Bundeswehr katonái csakis a szigorúan vett békefenntartásban, továbbá humanitárius feladatok ellátásában közreműködnek majd, de harci bevetésükre nem kerülhet sor.
Jung azonban most első ízben jelentette ki, hogy a Bundeswehr katonái feladatuk ellátása során – például egy fegyvercsempészettel gyanúsított hajó ellenőrzésekor – harci cselekményekbe is bonyolódhatnak.
Közvetve megerősítette a védelmi miniszter által mondottakat Franz Müntefering szociáldemokrata alkancellár is, aki vasárnapi nyilatkozatában óva intett attól, hogy a német hadsereg közreműködését bárki is “ártalmatlan színben” tüntesse fel. Müntefering szerint egyértelműen és határozottan meg kell mondani, hogy a dolgok komolyra fordulhatnak.
A kereszténydemokrata védelmi miniszterhez hasonlóan a szociáldemokrata politikus is rendkívül fontos feladatnak nevezte a tengeri utak ellenőrzését, a Hezbollah síita gerillaszervezetnek szánt fegyverszállítások megakadályozását. Szavai szerint ehhez olyan “robusztus mandátumra” lesz szükség, amely lehetővé teszi az erő alkalmazását.
Sem a védelmi miniszter, sem az alkancellár nem közölte, hogy Németország hány fős kontingenssel képviselteti magát az ENSZ-erőkben. Kormányforrások azonban kiszivárogtatták: a tervek szerint ezerkétszáz német katona venne részt a libanoni békefenntartásban, konkrétan haditengerészeti, továbbá légi felügyelő és ellenőrző, valamint humanitárius feladatok ellátásában.