Külföld

Fél évig tarthat a montenegrói válás

admin
admin

2006. 05. 22. 15:44

Jogi, diplomáciai és alkotmányozási lépések sora vár a függetlenségét nyolcvan év után visszaszerző Montenegróra. A vásárnapi népszavazás eredményeképpen lezárulhat az egykoron hat ország konföderációjaként létrejött Jugoszlávia felbomlásának hosszú folyamata.

Montenegró – tények

• Terület: 13 812 négyzetkilométer
• Népesség: 650 ezer fő
• Főváros: Podgorica (152 ezer fő)
Vallás: ortodox keresztény (69,1 %), mohamedán (19,1 %), katolikus (4,4 %), egyéb (7,4 %)
• A szerbek aránya Montenegróban 31 százalék (200 ezer fő), a montenegróiak aránya Szerbiában élő montenegróiak aránya 2,6 százalék (260 ezer fő).

Az egyértelművé vált montenegrói népszavazási eredmény után kikiáltható Montenegró és Szerbia függetlensége. Belgrádnak és Podgoricának azonban tárgyalnia kell a szétválásról, a közös állami intézményeknek pedig elvileg addig kell működniük, amíg nem jönnek létre helyettük a párhuzamos köztársasági szintű intézmények (ezek közé tartozik a külügyminisztérium és a védelmi tárca is). A közös állam alkotmányos alapokmánya úgy rendelkezik, hogy amennyiben valamelyik tagköztársaság ügydöntő népszavazással kilép az unióból, a másik válik a közös állam jogutódjává, megörökli nemzetközi jogalanyiságát.

Ez alapján Szerbiára vonatkoznak majd a közös államot illető nemzetközi dokumentumok, példának okáért az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú koszovói határozata is. Szerbia lényegében alkotmánymódosítások nélkül “ússza meg” az önállóvá válást, mivel a ma is hatályos, 1990-es milosevici alkotmány tartalmilag már független államra jellemző attribútumokkal ruházta fel Szerbiát. Ugyanakkor az országnak mindenképpen új alkotmányra van szüksége, miközben függőben van még Koszovó sorsa. A belgrádi média által megszólaltatott elemzők szerint Montenegró elszakadása komoly mértékben aláássa Belgrád pozícióit a tartomány birtoklásáért folytatott vitában.

Gazdaság és honvédelem

Blagoja Mitric, a szerbia-montenegrói bíróság tagja szerint Montenegró függetlenségének nemzetközi elismerése és felvétele a nemzetközi szervezetekbe a legjobb esetben is legalább hat hónapot vesz majd igénybe. Montenegrónak fel kell vétetnie magát az ENSZ-be, az EBESZ-be, az Európa Tanácsba, tagságot kell elnyernie a nemzetközi pénzintézetekben.

Gazdasági szakértők szerint a szerbiai-montenegrói szakítás nem lesz különösebb hatással a két köztársaság gazdaságára. Pénzügyi és vámrendszerük eddig is különálló volt, vámot vetettek ki egymás termékeire, más-más volt a fizetőeszköz, és a társulási tárgyalások gazdasági aspektusairól is párhuzamosan zajlottak a megbeszélések. Ugyanakkor mindkét tagköztársaság érdekében állna az áru és a tőke szabad áramlásának megteremtése, a vámterhek csökkentése.

Új uniós javaslat

Javier Solana, az EU kül- és biztonsá-gpolitikai főképviselője azt kérte mind a függetlenségpárti, mind az azt ellenző lakosokat, hogy szintén tartsák tiszteletben a vasárnapi referendum eredményét. Solana – arra hivatkozva, hogy az eredmények egyelőre nem véglegesek – elzárkózott a további kommentároktól. Miután tavaly az Európai Unió Szerbia-Montenegróval, mint közös állam-alakulattal kezdett megbeszéléseket egy stabilitási és társulási megállapodás megkötéséről, az EU-bizottság bővítési biztosának szóvivője, Amadeu Altafaj hangsúlyozta: mihelyt hivatalossá válnak az eredmények, az EU-bizottság

Bojan Dimitrijevic belgrádi katonapolitikai elemző szerint a hadsereg számára sem okoz különösebb gondot a különválás. A katonaság Montenegróban állomásozó részét a legfelsőbb védelmi tanács már 2004 decemberében hozott döntésével 3,5 ezer főre csökkentette, hogy Podgorica el tudja tartani az ott állomásozó alakulatokat. Már akkor megtörténtek az előkészületek a hadsereg fájdalommentes megosztására, így lehet tudni, hogy mely hadieszközöket ki örökli meg. Dimitrijevic szerint nem kizárt, hogy felszámolják a Kotori-öbölben állomásozó hadiflottát, mert senkinek se lesz rá szüksége. A parancsnoki rendszerben lesznek változások, a két új országban a köztársasági elnökök veszik át a főparancsnokságot a hadsereg felett.

Montenegró sorsa

Utoljára közel kilencven évvel ezelőtt volt független Montenegró. A sors fintora hogy 1918 novemberében a szerb Karadjordjevic dinasztia fosztotta meg hatalmától puccsal I. Miklós Petrovic montenegrói királyt. Néhány nappal később Szerbia, Montenegró (Crna Gora) és a felbomlott Osztrák-Magyar Monarchia délszláv területeinek egyesüléséből megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság. Az ország tizenegy évvel később, felvette a Jugoszláv Királyság nevet, az igazi változás azonban 1943 októberében következett be. A Jugoszlávia Népi Felszabadító Antifasiszta Tanácsa (AVNOJ) a boszniai Jajcéban tartott második “államalapító” ülésszakán öt nép – szerbek, horvátok szlovének, macedónok és montenegróiak – föderációjaként határozta meg az országot, amelyet hat föderális egységre osztott: Szerbiára, Horvátországra, Szlovéniára, Macedóniára, Montenegróra, illetve Bosznia és Hercegovinára

A Szovjetunió felbomlása után megkezdődött Jugoszlávia szétesése is. 1991-ben Szlovénia és Horvátország kinyilvánította függetlenségét és elszakadásukat Jugoszláviától, amit a jugoszláv szövetségi néphadsereg beavatkozása sem tudott megakadályozni. Ezt követően Macedónia parlamentje is kinyilvánította a köztársaság függetlenségét. Ugyanebben az évben a bosznia-hercegovinai parlament is elfogadta a köztársaság függetlenségéről szóló határozatot Szarajevóban, Bosznia-Hercegovina különválását azonban több éves véres háború kísérte, mely csak 1995-ben ért véget. 1999-ben újra megszólaltak a fegyverek, miután a NATO légi csapásokat indított Jugoszlávia ellen, hogy elfogadtassa a koszovói válság megoldására javasolt nyugati béketervet. Koszovó azóta is Szerbiához tartozik, de érdemben NATO-felügyelet és ENSZ-közigazgatás alá került.

A szerbek és a montenegróiak a kilencvenes évek második felére magukra maradtak, s 2003 januárjában mindkét parlament elfogadta a közös állam alkotmányos alapokmányát. A békés együttélés azonban nem tartott sokáig, 2005 februárjában a montenegrói vezetés hivatalos ajánlatot tett Belgrádnak Szerbia-Montenegró átalakulására a két tagköztársaság alkotta független és nemzetközileg elismert államok közösségévé. A szerb kormányfő másnap elvetette a javaslatot A függetlenségi népszavazást egy évvel később írta ki a montenegrói parlament.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.