Szabadlábon a madridi merényletek vádlottja
Feltételesen szabadlábra helyezték a marokkói Szaid el-Harrakot, a 2004. március 11-i madridi vonatrobbantások 29 vádlottjának egyikét szerdán Madridban – közölték igazságügyi illetékesek. Harrak két évet töltött előzetes őrizetben. A spanyol jogszabályok értelmében két évig lehet a gyanúsítottakat előzetes őrizetben tartani, amit legfeljebb két évvel lehet meghosszabbítani. Harraknak naponta kétszer kell jelentkeznie a lakóhelyéhez legközelebb eső rendőrkapitányságon vagy bíróságon, útlevelét bevonták, és nem hagyhatja el Madrid körzetét. A vádlottat rendőri megfigyelés alá helyezték. Juan Del Olmo bíró április 11-én ismertette a vádiratot a 2004. március 11-i merényletek ügyében, amelyekben 191 ember halt meg és 1900-an sebesültek meg. A 29 vádlott között hat férfit közvetlenül felelősnek tartják a merényletek elkövetéséért és egyenként akár több mint 30 ezer évi börtönbüntetés is kiszabható rájuk. (MTI)
A tavaly július 7-én elkövetett londoni merénylet során feltehetően időzített gyújtószerkezettel hozták működésbe azokat a robbanóanyagokat, amelyek három földalattiban és egy emeletes buszon robbantak, 52 ember halálát okozva. A jelentés megállapítja, hogy a három elkövető közül a vezetőt, Mohammad Sidique Khant, aki feltehetően egy terrorszervezet tagja, nem hírszerzési hiba, hanem az erőforrások hiánya miatt nem tudták elfogni.
A jelentés alapján a biztonsági szervezetek valószínűleg felmentést kapnak a hírszerzési hiba vétsége alól, melynek következtében a merénylők az interneten található olcsó és egyszerű módszer alapján készítették el, és hozták működésbe a robbanószerkezetet – írja a BBC.
A többpárti vizsgálóbizottság inkább a rendelkezésre álló erőforrások hiányát, nem pedig a szituáció helytelen felismerését nevezi meg a merénylet sikertelen megakadályozásának fő okaként. A bizottság a rendőrség és a hírszerzés körében tartott vizsgálatokra alapozta megállapítását, mely feloldja a felelősség alól az elkövetők elfogásán dolgozó M15 nevű csoportot, akiknek annak ellenére sem sikerült felderíteniük a robbantás vezetőjét, hogy kiléte ismert volt a biztonsági szolgálat előtt.
Mégis hírszerzési hiba volt?
A most közzétett jelentés a kormány hivatalos álláspontját tartalmazza majd arról, hogy mi történt a merénylet napján – mondta John Reid belügyminiszter.
Megvan annak a veszélye, hogy egyesek azt fogják hinni, hogy a rendőrség megpróbálja tisztára mosni a biztonságiakat, és biztos vagyok benne, hogy ezért növekvő igény lesz egy független vizsgálatra – mondta Shahid Malik munkáspárti képviselő, majd hozzátette: egyetlen rendszer sem képes teljesen kiszűrni a terrortámadásokat. A brit kormány Hírszerzési Bizottságának korábbi tanácsadója, Crispin Black azonban úgy véli, hogy hírszerzési hiba történt. Amikor Kahn neve ismert vált egy állítólagos terrorszervezettel kapcsolatban, azonnal terrorellenes lépéseket kellett volna foganatosítani-, mondta.
A bizottság várhatólag egy sor ajánlást tesz majd a biztonságra vonatkozóan, mint például a lakosság nagyobb informálását a veszélyhelyzetekről, ugyanis közvetlenül a július 7-i robbantásokat megelőzően a nemzeti veszélyhelyzetet “komolyról” “általánosra” csökkentették.
