Külföld

Burjánzik a fegyverkereskedelem

admin
admin

2006. 05. 10. 12:21

Egyre kevéséb ellenőrizhető a konfliktusövezetekbe irányuló fegyverszállítások egyre burjánzó közvetítői hálózata, de Magyarország a szabályozásokat alkalmazó kevesek közé tartozik – áll az Amnesty International szerdán kiadott átfogó jelentésében.

A nemzetközi fegyverkereskedelem egyre jelentősebb elemévé válik a fegyverek továbbítását, a továbbítás logisztikai megszervezését és a tranzakciók megkötését lebonyolító, kiszervezett közvetítői magáncég-hálózat, miközben e tevékenység állami ellenőrzése folyamatosan elenyészik – áll a világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 114 oldalas összefoglalójában.

Az AI szerint a globalizációból eredő erősödő verseny egyre inkább függővé teszi a fegyvergyártókat a globális szállítmányozó ágazattól és a különálló brókertevékenységtől. A bizonyítékok arra utalnak, hogy ebben a helyzetben egyes szállítmányozó cégek és a fegyverkereskedelemben működő brókerügynökségek fegyverszállítási embargó alatt álló országokba is közvetítenek illegális, vagy engedély nélküli szállítmányokat. Ezekben a könnyű gyalogsági fegyverektől a páncélozott járműveken át a harci repülőgépekig minden megtalálható – áll az Amnesty International szerdai londoni jelentésében.


Egyre több fegyvergyártó ország


A fegyveripar úgy alkalmazkodott a hidegháború utáni helyzethez, hogy gyártókapacitást és vegyes vállalatokat hoz létre alacsony működési és munkaköltségű országokban. Ezzel azonban növekszik a fegyvergyártó országok száma, és ebbe a körbe olyan, “fejlettebb fejlődő országok” is belépnek, amelyekben nincs meg a politikai akarat, a jogi háttér és a törvényalkalmazói kapacitás a fegyverkereskedelem hatékony ellenőrzésére – írja a szerdai AI-elemzés.

Az Amnesty International szerint a hidegháború lezárulta azzal a reménnyel járt, hogy a világ nem a katonai kiadásokra fordítja erőforrásait. Az azóta eltelt időszakban azonban rendkívüli mértékben megnőtt a fejlődő térség részaránya a globális fegyverimportban: 1989 és 1999 között a fejlődők a nemzetközi hadiipari és szolgáltatási piac 54 százalékát, az 1997-2004-es időszakban viszont már átlagosan a 68,5 százalékát adták.


Hazánkban működik szabályozás

Csak ez utóbbi időszakban az Európán kívüli fejlődő világ 5502 harckocsit és önjáró löveget, 6658 páncélozott járművet, 609 hadihajót, 1591 harci repülőgépet, 1191 katonai helikoptert, több millió taposóaknát és több milliárd lövedéket importált – áll a jelentésben, amely szerint általánosan hiányzik az önmérséklet a hivatalos és vállalati fegyverexport-előmozdító programokból.


Az AI szerint tavalyi becslések alapján 30-40-re tehető a 191 ENSZ-tagállam közül azoknak a száma, amelyekben működött valamilyen szabályozás a fegyverágazati brókertevékenységben; ezek közé tartozik Magyarország.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.