Közélet europoli

Uniós törvényt sérthet a mellékvonalak bezárása, panaszt tesznek a civilek

Uniós jogszabályba ütközik Lázár János mellékvonal-bezárási terve – állítja a Közlekedő Tömeg Egyesület. Szerintük nem csupán „álságos és gyermeteg okokkal magyarázzák” az intézkedést az illetékesek, de törvényt is sértenek vele.

Múlt héten derült ki, hogy a MÁV-Start és a Lázár vezette Építési és Közlekedési Minisztérium döntése alapján augusztustól bezárnak tíz vasúti mellékvonalat. Ezt később jármű- és személyzethiánnyal magyarázta a vasúttársaság, azt viszont tagadta, hogy a Hodásznál történt, emberi sérüléssel járó balesetnek köze lenne hozzá. A megszüntetett vonalak mentén buszok közlekednek majd.

A Közlekedő Tömeg szerint az már eleve gyanús, hogy a döntést nem a szolgáltatást megrendelő ÉKM jelentette be, hanem a MÁV. „Ugyan a bezárások által megkárosított vidéknek ez nem tűnhet lényeges különbségnek”, írja az egyesület keddi közleményében, de

Európában a közösségi közlekedés nem az állami cégek által gyakorolt kegy, hanem a lakosság érdekében nyújtott, a lakosság által fizetett adókból fenntartott, felelős állami megrendelő által biztosított közszolgáltatás, amelyet uniós jogszabályok sora szabályoz annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb költségen a lehető legjobb szolgáltatáshoz jusson az EU lakossága.

A KT úgy érvel, hogy az alacsony költség és a legjobb minőség garanciája az EU szerint a piaci verseny, ezért a szárazföldi közlekedésről szóló 1370/2007 uniós rendelet szerint az állami közlekedési cégek kizárólagos szerződéseinek kifutása mellett új közlekedési közszolgáltatást már csak a szolgáltatók közötti versenypályázatot követően szabad létrehozni. Ettől eltérni csak ideiglenesen és kivételes okokból, például baleset miatt lehet, de a MÁV szerint a mostani intézkedésben nem volt szerepe balesetnek.

Márpedig MÁV-VOLÁN összevonás ide vagy oda, a cégcsoportnak külön közszolgáltatási szerződése van a MÁV vonataira és a Volán buszaira, a kettő között nem lehet csak úgy vonalakat és utasokat átdobálni, ezt az uniós jog nem szinergiának, hanem a szabályok kijátszásának nevezi. Mellékvonalat bezárni szabályosan nem a MÁV, hanem a közszolgáltatást megrendelő ÉKM tud, a megszűnő vasúti szolgáltatást új, buszos szolgáltatással pedig szabályosan akkor tudná helyettesíteni, ha arra nyílt pályázatot írna ki,

állítja a Közlekedő Tömeg. A pályázat pedig Magyarországon sem elméleti lehetőség, példaként hozták a RegioJet cseh magánvasutat, amely napi két vonatot közlekedtet Bécsbe és Prágába, Szlovákiában pedig elnyerték egy mellékvonal működtetését. A másik példa az Arriva cégcsoport, amely Budapesten a kék buszok harmadát üzemelteti, és amely Csehországban több regionális mellékvonalat átvett, és oda alacsonypadlós, légkondicionált motorvonatokat állított be.

Az egyesület szerint az utasok érdeke az uniós jogszabályok betartása,

Felszólítjuk ezért Lázár Jánost, hogy a MÁV mellékvonal-bezárásait vonja vissza, és a szabályoknak megfelelően a MÁV által kiszolgálni képtelen mellékvonalak üzemeltetésére nyílt versenypályázatot írjon ki. Felszólításunk nyomatékosítása érdekében a Közlekedő Tömeg panaszt tesz az Európai Bizottság tagállami szabálytalanságokat bejelentő rendszerében – amely akár az EU-s támogatások visszatartását eredményező kötelezettségszegési eljárást is megalapozhat.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik