Közélet

EP-jelentés: Magyarországon akkora a korrupció, hogy kialakult egy párhuzamos állam

Máthé Zoltán / MTI
Máthé Zoltán / MTI
  • Aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtószabadság helyzete
  • A széles körben elterjedt korrupció egy párhuzamos állam kialakulásához vezetett

– többek között ezeket a megállapításokat is tartalmazza az Európai Parlament LIBE delegációjának friss, Magyarországról szóló jelentése.

Az EP bizottság tényfeltáró csapata szeptember végén járt Magyarországon, hogy tájékozódjon a jogállam működéséről, és személyesen is találkozzon minél több releváns szereplővel. A látogatást még a Sargentini-jelentés után, 2018-ban elindított hetes cikkely szerinti eljárás részeként tervezték 2020 elejére, de a világjárvány miatt későbbre csúszott. A hetes cikkely szerinti eljárás leegyszerűsítve amiatt a gyanú miatt indult, hogy jogállami működés súlyosan és rendszerszinten sérülhetett Magyarországon.

A Szabad Európa beszámolója szerint a jelentés kitér rá, hogy a magyar kormánypárti médiában személyükben támadták a bizottság egyes tagjait, ami nem segíti a nyílt párbeszédet és az együttműködést. Arra is kitértek, hogy Varga Judit igazságügy-miniszter csapata kétségbe vonta, hogy jogszerűen járt-e Magyarországon a delegáció. A jelentés szerint a küldöttség biztosította a kételkedőket, hogy látogatás jogszerű, és elmagyarázták az Európai Parlament szerepét az eljárásban.

A jelentésben a delegáció találkozóiról is beszámoltak, megpróbálták meghallgatni a lehető legtöbb szereplőt, Varga Judit vagy Pintér Sándor miniszter mellett Lánczi Andrással, Stumpf István kormánybiztossal és a közmédia képviselőivel is találkoztak, de emellett ellenzéki politikusokkal, az RTL Klub, a Political Capital, a Magyar Helsinki Bizottság vagy a Magyar LMBT Szövetség képviselőivel is beszéltek.

A megkérdezett civilek többek között arról beszéltek, hogy Magyarországon extrém módon központosított a korrupció, ami ellen nem lép fel az ügyészség, mert teljesen foglyul ejtette a kormány. A korrupció döntő része egyébként legalizált lopás Magyarországon, különösen a közbeszerzési korrupció esetében.

A megkérdezett újságírók arról számoltak be, hogy egyre nehezebb releváns adatokhoz jutni, és az is valódi veszély, ha az állam az oligarchák vagyonosodásával foglalkozó újságírókat kezdi el lehallgattatni.

Két miniszterrel is találkozott az EP-delegáció: Varga Judit szerint nincs oka a delegációnak vizsgálódnia a magyar médiahelyzet ügyében, mert abszolút sokszínű a média; nincs oka a delegációnak vizsgálódnia a Pegasus-botrány miatt, mert az állami lehallgatási célpontok ügye semmilyen uniós jogot nem érint; és nincs oka a delegációnak vizsgálódnia a magyar egyetemek alapítványokba történő kiszervezésével kapcsolatban sem, még akkor se, ha a Miskolci Egyetem kuratóriumába egy életre kinevezték tagnak az igazságügyi minisztert.

Pintér Sándor a Pegasus-ügyről elmondta, hogy más tagállamok is használtak hasonló szoftvert, azonban mégis csak Magyarországot éri kritika emiatt. A Pegasushoz hasonló szoftverek ugyanis lehetővé teszik, hogy a bűnözők adatforgalmát is átlássák – de természetesen minden egyes esetben bírói engedéllyel.

A szoftver minden egyes alkalmazása összhangban van a magyarországi törvényekkel. Országgyűlési képviselőt nem hallgattak le

– írta beszámolójában a delegáció. Ezzel tulajdonképpen Pintér Sándor belügyminiszter elismerte az európai parlamenti képviselők előtt a Pegasus-szoftver használatát.

November elején a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülése után Kósa Lajos arról beszélt, hogy a Belügyminisztérium megvásárolta a Pegasus nevű kémszoftvert. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség viszont nemrég azt közölte határozatában, hogy hivatalosan a Belügyminisztérium nem vette meg a szoftvert. Ezzel egyetért Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke is, aki viszont fenntartja a korábbi álláspontját, miszerint „Magyarország kormánya megvásárolta ezt az eszközt”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik