Közélet

Vizsgálóbizottságot állítottak fel a Városháza-ügy miatt

Szigetváry Zsolt / MTI
Szigetváry Zsolt / MTI
A Fővárosi Közgyűlés arról is döntött, felterjesztéssel él a kormány felé olyan ügyekben, amik veszélyeztetik a fővárost.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén – ellenzéki javaslatra – a képviselők vizsgálóbizottság felállításáról döntöttek a Városháza-ügy miatt. A testület elé Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője nyújtott be javaslatot a Városháza-ügyben egy bizottság felállítására. Az előterjesztést Karácsony Gergely módosító javaslatával egyhangúlag fogadták el a képviselők – írja az MTI.

A testület feladata az, hogy a Városháza és a fővárosi önkormányzat más ingatlanjainak hasznosításával állításokat tartalmazó, nemrég nyilvánosságra került hangfelvételek miatt vizsgálatot folytasson le.

A testületnek meg kell vizsgálnia a hangfelvételeken elhangzott állítások valóságtartalmát, a készítés, továbbá a nyilvánosságra kerülés körülményeit, különösen figyelemmel a jövő évi országgyűlési „választásba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségére”. Feltárják a Városháza fejlesztéséről készített döntéselőkészítő tanulmány megrendelésének és tárgyalásának mikéntjét és tartalmát, valamint azt, hogy született-e döntés a fővárosi önkormányzat bármely szervénél a Városháza értékesítésére.

A testületnek meg kell vizsgálnia, hogy a hangfelvételeken emlegetett Berki Zsolt találkozott-e a városvezetés bármely tagjával és mi volt az esetleges találkozó eredménye. Továbbá a főváros tulajdonában álló ingatlanok értékesítésével összefüggésben mely esetekben tekinthette meg az adott ingatlant, illetve járt-e el érdeklődő vagy pályázó érdekében. A bizottságnak fel kell tárnia azt is, hogy Gansperger Gyulát milyen viszony fűzi a Fideszhez. Meg kell vizsgálniuk azt is, hogy a hangfelvételek készítésének és nyilvánosságra hozatalának módja milyen egyezést mutat „az orosz típusú dezinformációs kampányokkal”.

A héttagú vizsgálóbizottság elnöke Kovács Péter XVI. kerületi polgármester (Fidesz-KDNP), mellette a testületnek még két frakciótársa is tagja. A testületnek a decemberi rendes ülésen kell beszámolnia.

Orosz ügy vagy sem?

Karácsony Gergely arról beszélt, politikatörténeti jelentőségű döntésre készül a közgyűlés, amikor olyan ügyben állít fel vizsgálóbizottságot, „amely nem történt meg”. Kiemelte, nem szeretnék azt a látszatot kelteni, hogy bármi félnivalójuk lenne, ezért állnak a vizsgálat elé. A főpolgármester szerint a városvezetés tavaly év végén kizárt minden olyan fejlesztési opciót, ami a Városháza értékesítését indítványozta volna.

Mint mondta, az ügy, amivel szemben állunk, a Nemzeti Együttműködés Rendszere és az orosz titkosszolgálat beavatkozása a választási kampányba. Magyarország leggazdagabb, orosz hátterű családja, a Rahimkulov-család tett úgy, mintha meg akarta volna venni a Városházát, ezért titkos „kamutárgyalást” kezdeményezett. Az ott elhangzottakat rögzítették és összevágva nyilvánosságra hozták, amiből a kormánypárt és a lakájmédia azt a következtetést vonta le, hogy el akarják adni az épületet – sorolta.

Láng Zsolt arról beszélt, hogy a főpolgármester „riogathat” az orosz titkosszolgálattal, marslakókkal, űrlényekkel, de lassan már a szavát sem lehet elhinni, önmagával keveredik ellentmondásokba. Szerinte bűnszövetség gyanúja merül fel, amire fényt kell deríteni. Láng szerint „vérlázító”, hogy Karácsony módosító indítványában konkrétan meghatározta, miket vizsgálhat a bizottság: vizsgálhatja például Gansperger viszonyát a Fideszhez, de nem vizsgálhatják Bajnai Gordon volt kormányfőt, aki szerint jutalékrendszer működik a fővárosban. Kifogásolta az idő rövidségét is, szerinte lehetetlen ilyen rövid idő alatt normális vizsgálatot folytatni és rákérdezett, esetleg „megvan-e már a jelentés is”. Láng jelezte, nem tartja korrektnek a főpolgármesteri módosító indítványt, de azért, hogy felállhasson a testület, támogatják azt.

Tíz felterjesztett ügy

Szintén szerdai budapesti hír, hogy a Fővárosi Közgyűlés a felterjesztési jogával élve kormányzati intézkedést kér tíz olyan ügyben, amelyek „komolyan veszélyeztetik” a fővárosi és a kerületi önkormányzatok gazdasági helyzetét és ezzel autonómiájának tényleges gyakorolhatóságát.

A képviselők a közgyűlés szerdai ülésén támogatták a Karácsony által jegyzett, a felterjesztési jog gyakorlására vonatkozó előterjesztést, miszerint az önkormányzatokat sújtó kormányzati intézkedéseket a járvány és annak gazdasági hatásai sem magyarázzák. Így fogalmaz az előterjesztés:

Míg a kormányzat adóbevételei – nem függetlenül nyilván az elszálló inflációtól sem – folyamatosan emelkedtek a válság időszakában, addig a budapesti önkormányzatokat a kormány nominálisan is kivérezteti, reálértékben pedig soha nem látott mértékben szűkíti az önkormányzati autonómia tartalmát.

A testület mindezért azt kezdeményezi a kormánynál, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat terhelő szolidaritási hozzájárulás összege a 2019-ig hatályos szabályok szerinti 10 milliárd forintra csökkenjen, a helyi iparűzési adó megfelezése miatt jelentkező adóbevétel-kiesést – „politikai hovatartozás nélkül” – teljes körűen kompenzálják. Ugyancsak teljeskörű kompenzációt kérnek a kerületi önkormányzatoknak a gépjárműadó-bevétel elvonása miatt.

A közgyűlés kezdeményezi, hogy a kormány folyósítsa a fővárosi közösségi közlekedés támogatásához előírt 12 milliárd forint támogatást a 2019-ig megszokott ütemezésben, a NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. a budapestiek által befizetett szemétszállítási díjból visszatartott, évi 5 milliárd forintot bocsássa a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. rendelkezésére, továbbá helyezze hatályon kívül a közművezetékek adójáról szóló törvényt vagy kompenzálja a közműadó 2020. évi módosításából fakadó tehernövekedést.

Szorgalmazza a testület, hogy a kormány helyezze hatályon kívül a kerületi önkormányzatok településrendezési hatásköreit magánberuházások érdekében elvonó, azokat kiemelt beruházássá minősítő kormányrendeleteket, a kabinet fogadja be a Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervébe az önkormányzatok javaslatait, valamint a korábbi megállapodásnak megfelelően biztosítsa a nemzeti és uniós forrásokat a villamos- és troliopciók lehívásához.

A Fővárosi Közgyűlés végül azt kezdeményezi a kormánynál, hogy a Diákvárosnak szánt területeken a magyar diákok és fiatal családok számára megfizethető lakhatást biztosító kollégiumokat és bérlakásokat építsen ahelyett, hogy „egy kínai elitegyetem számára építsen magyar költségvetési pénzből egyetemi campust”.

Utcafelújítás, Népliget, tüntetők

A közgyűlés döntött arról is, hogy a Blaha Lujza tér rekonstrukcióhoz kapcsolódóan felújítják a Somogyi Béla utcát is. Ennek várható költsége 220 millió forint, amit a VIII. kerület biztosít. A testület jóváhagyta a Népliget stratégiai fejlesztési tervét, valamint a H8 és H9 HÉV korszerűsítésének és metróval összekötésének tervezési elveiről szóló megállapodást.

A 24.hu értesülései szerint egyébként tiltakozók is megjelentek a Közgyűlés ülésén, ők a déli vasútbővítés, az ún. harmadik vágány és a Hamzsabégi sétány átalakítása miatt tiltakoztak (erről korábbi cikkünkben írtunk részletesen). A Városháza-ügyben is bejöttek tüntetők, akik egy molinót is kifeszítettek.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik