Közélet

Szabálytalanul adott engedélyt a GVH a kormányközeli médiaholdingnak

Jogsértően hagyta jóvá a versenyhatóság a kormánypárti sajtóbirodalom létrejöttét, melynek során 476 médiatermék került a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonába – állapította meg a bíróság abban a perben, amelyben a Szabad Pécs online lap kiadóját a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseli.

Megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék azt a hatósági bizonyítványt, amellyel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta a KESMA tulajdonszerzését azokban a cégekben, amelyeket kormánypárti üzletemberek egyszerre ajánlottak fel az alapítvány számára 2018. november 28-án. A bíróság döntése azt jelenti, hogy hiányzik a kormánypárti sajtó példátlan mértékű összevonásának egyik jogi feltétele — számolt be a TASZ szerdai közleményében.

Emlékeztetnek, hogy a GVH azután adott zöld utat a KESMA tulajdonszerzésének, hogy a kormány egy rendeletben nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az üzletet, kizárva a versenyjogi vizsgálatot. A hivatal a saját hatáskörének hiányára hivatkozva lezárta az eljárást, és igazolta, hogy nem áll fenn olyan körülmény, ami miatt vizsgálatot kellene lefolytatnia az összefonódás előtt. Az ítélet szerint ezt nem tehette volna meg.

A Szabad Pécs és a TASZ szerint a koncentráció súlyosan torzítja a sajtópiacot, aláássa a média sokszínűségét és veszélyezteti a tisztességes gazdasági versenyt, ezért azt kérték a bíróságtól, hogy semmisítse meg a GVH döntését és kötelezze a hivatalt versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására. Ezen túl pedig forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert az összefonódást lehetővé tevő kormányrendelet, és az azt megalapozó törvény is ellentétes az Alaptörvénnyel. A törvény ugyanis lehetővé teszi a kormány számára, hogy bármilyen üzleti tranzakciót felmentsen a versenyjogi vizsgálat alól, a rendeletben pedig a kormány visszaélésszerűen alkalmazta a törvényt, amikor a döntést egyetlen szóban, a közérdekre hivatkozva „indokolta”.

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a GVH semmilyen érdemi vizsgálatot nem folytatott, és még az összefonódást nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánító kormányrendeletre sem hivatkozott, így jogsértően adott ki hatósági bizonyítványt. A bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a GVH azzal érvel, hogy nincs hatásköre eljárni, akkor a hatósági bizonyítvány kiadására sem jogosult.

A hatósági bizonyítvány megléte az egyik jogi feltétele annak, hogy a KESMA tulajdonszerzését a cégbíróságon bejegyezhessék. Szükség volt a bizonyítványra akkor is, amikor a KESMA 2019 szeptemberében jelentős összevonást hajtott végre, ekkor 11 cégét olvasztotta be a szintén tulajdonában lévő Mediaworks Zrt.-be. A TASZ szerint a dokumentum bíróság általi megsemmisítése azt jelenti, hogy ezen ügyletek jogszerűsége is kérdéses.

A döntés értelmében a GVH-nak újra le kell folytatnia az összefonódás bejelentésével kapcsolatos eljárást, ki kell alakítania jogi álláspontját, és az annak megfelelő formában és tartalommal, kellő indokolással ellátva kell lezárnia a vizsgálatot.

Tudatjuk a cégbírósággal a Fővárosi Törvényszék döntését, amelynek értelmében az újabb összeolvadások és beolvadások jogi feltétele hiányozhat. Emellett figyeljük a GVH döntéseit, és ha az új eljárásban jogsértő döntést hoz a hivatal, azt ismét megtámadjuk. Továbbra is fenntartjuk, hogy a KESMA-birodalom létrejöttét megengedő kormányrendelet sérti az Alaptörvényt

– mondta Dojcsák Dalma, a TASZ politikai szabadságjogi programvezetője.

A perben Hüttl Tivadar ügyvéd, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője nyújtott jogi képviseletet, bővebb magyarázat itt érhető el.

Frissítünk! A GVH máris meghozta ugyanazt a döntést

A GVH közleménye szerint a Fővárosi Törvényszék ítéletében megerősítette, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak nem volt hatásköre a KESMA-fúzió versenyjogi szempontú vizsgálatára. A törvényszék egyben arra kötelezte a hivatalt, hogy döntését más formában hozza meg, egy új eljárás keretében. Mint írták, a bírósági döntés értelmében az adott esetben a hatósági bizonyítvány kiadásának nem volt helye, ezért a hatóságnak ismételten le kell folytatnia az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárást, és jogi álláspontjának megfelelő formában és tartalommal ellátva kell lezárnia. Mindemellett a törvényszék rögzítette, hogy a kormányrendelettel nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített összefonódás kivételt jelent a versenytörvény tárgyi hatálya alól, így nincs jelentősége annak, hogy az összefonódást már bejelentették: arra a kormányrendelet szabálya ugyanúgy alkalmazandó. Ezt követően a Gazdasági Versenyhivatal 2020. január 29-én kelt végzésével az összefonódás-bejelentést hatáskörének hiánya miatt visszautasította.

Kiemelt kép: MTI/MTVA

Ajánlott videó

Olvasói sztorik