A halálos gázolás után is szerződött a város a gázoló cégével

Két hónapja, hogy egy helyi fiatal – minden jel szerint a megengedett sebességnél gyorsabban hajtva – elütött a ceglédi belvárosban egy lányt és a barátját, a lány szörnyethalt, barátja súlyos sérüléseket szenvedett. Az évek óta zajló, balesetveszélyes esti száguldozás megfékezésére a lakosok többször kérték a városvezetést, tavaly aláírásgyűjtést szerveztek, a polgármester ígéreteket tett, mégsem történt hathatós intézkedés az önkormányzat és a rendőrség részéről. A tragédia óta is folytatódik a száguldozás, a minap az elhunyt lány édesanyja előtt, a baleset helyszínénél versenyzett egymással két nagy teljesítményű autó.

Az elgázolt lány anyja előtt száguldoztak újra, a tanárnő felmondott a munkahelyén

A Cegléden elgázolt lány édesanyja nem tudta elfogadni, ahogy az önkormányzati képviselőként is dolgozó iskolaigazgató a temetést kezelte.

Noha a gázolás után Takáts László polgármester megint összehívott egy egyeztetést, a helyiek egyre elégedetlenebbek. Sokan nem értik, hogyan lehet az, hogy az önkormányzat által működtetett közterületi kamerarendszer felvételeit eddig nem vetették be a száguldozók ellen – ha bevetették volna, ki kellett volna, hogy emeljék a gyorsan hajtók jól körülhatárolható csoportját.

A 24.hu által az önkormányzattól, városi intézményektől és cégektől kikért szerződések ugyanakkor érdekes megvilágításba helyezik azt, hogy a városvezetés miért tűnik lomhának ebben az ügyben.

Összesen legalább tíz futó szerződése van a ceglédi önkormányzatnak, a város intézményeinek, illetve önkormányzati cégeknek azzal a vállalkozással, amelyik a gázolóé és vállalkozó apjáé, valamint anyjáé.

A cég a kilencvenes évek közepén alakult, a gázoló nagyapja hozta létre, sokáig a vagyonvédelem volt a fő profil. Alapvetően riasztókat szereltek magánházakra, cégek épületeire, állami, önkormányzati ügyfeleket is szereztek, vagyonvédelmi távfelügyeletet működtettek, és csak kisebb részben végeztek klasszikus őrzés-védést. Noha ez a tevékenység visszaszorulóban van, a múlt hagyatékaként még vannak érvényben levő szerződéseik a várossal ebben a szegmensben.

A vagyonvédelmi távfelügyeleti szolgáltatás esetében egyenként nem nagy tételekről beszélünk, de összeszámítva évente nettó egymillió forintnál több pénz áramlik a gázoló és az apja tulajdonában álló céghez a várostól, intézményeitől, cégeitől. Igaz, az ezekből származó összeg töredéke a cég éves bevételének, a szerződések határozatlan idejűek, és eddig rendszerint megújultak. (A közérdekű adatigénylésre kiadott szerződések között az elsőt 2002-ben kötötték, de az már megszűnt, a most is érvényben levők közül a legrégebbi 2006-os kezdő dátummal szerepel.)

Adatigénylésünket május végén küldtük, az akkor érvényben levő, illetve az elmúlt pár évben kötött szerződésekre kérdeztünk rá. Ez egyben azt is jelenti, hogy a húsvét előestéjén történt baleset után bő egy hónappal sem szakította meg a kapcsolatot a város a gázoló cégével.

A nagyobb összegeket azonban nem a távfelügyeleti szerződések rejtik. A vállalkozás fő tevékenységi köre már a villanyszerelés, és úgy fest, egyre jobban támaszkodik a cégre a város.

2017-ben esett be az első nagyobb munka, az önkormányzat tulajdonában álló városgazdálkodási és -üzemeltetési cégtől, a Várvag Nonprofit Kft.-től kaptak nettó másfél millió forintot egy épület tetőfelújítására, a villámhárító rendszer kiépítésére.

Tavaly

• ugyancsak a Várvagtól érkezett egy nettó 2 millió forintos megbízás egy másik épület villámhárító rendszerének kiépítésére,
• a szintén az önkormányzat tulajdonában álló Kossuth Művelődési Központ Nonprofit Kft. nettó 4,95 milliót fizetett nekik tápegység, aggregátor, kapcsolószekrény beszerzésére és beépítésére. A művelődési központnak berendezések javításáért is benyújthatnak számlát óradíj fejében.

Idén is behúztak már három nagyobb értékű munkát:

• A Kossuth Művelődési Központ márciusban őket bízta meg a április 30-i és május 1-jei városnapokra az elektromos hálózat kiépítésének első ütemével nettó több mint 3 millió forint értékben.
• Két munka pedig már a halálos gázolás után zajlott: a Várvag Kft.-nél április 23. és május 31. között a vagyonvédelmi rendszert korszerűsítették (a szerződés aláírásának időpontját nem közölte a Várvag, de korábbi gyakorlatuk szerint a szerződéskötés napja a munkák kezdőnapja volt, tehát ez esetben valószínű az április 23-i, három nappal a baleset utáni szerződéskötés.)
• A Kossuth Művelődési Központtal pedig biztosan a gázolás után kötöttek szerződést a városnapi rendezvény elektromos hálózata kiépítésének második ütemére; április 29. van feltüntetve a szerződéskötés napjaként, a díj nettó bő 1,3 millió forint.

Június 8. és 10. között tartották a város legnagyobb rendezvényét, a Laskafesztivált. Helyiek arról számoltak be lapunknak, hogy ott is a gázoló és apja közös cégének emberei építették ki az elektromos hálózatot. Erre is rákérdeztünk a Kossuth Művelődési Központnál, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Az apa hárít, az önkormányzatnak kínos

A minap szerettünk volna a várossal kötött szerződésekről is beszélni a gázolóval és apjával, de az apa elhárította telefontos érdeklődésünket azzal, hogy csak a gázolás miatt indult rendőrségi vizsgálat után nyilatkoznak.

Noha az önkormányzatnak van futó szerződése a gázoló cégével, és az önkormányzati tulajdonban levő szervezeteknek is, mégis fontosnak tartotta hangsúlyozni az önkormányzat, hogy „sem Cegléd Város Önkormányzata, sem pedig a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal mint külön jogi személyek, nem kötöttek szerződést” a kérdéseinkben felsorolt cégekkel, személyekkel.

A családnak nyolc további cége is van, azok közül az elmúlt öt évet tekintve csak egy került szerződéses viszonyba a várossal, pontosabban a Várvag Kft.-vel, elhanyagolható összegért egy zárható hulladéktárolót készítettek.