Közélet ep-választás
Fotó: Bielik István / 24.hu

A Fidesz egyszerre két választást akar nyerni vasárnap

A Fidesz maximumra állította kampánygépezetét, hogy olyan vereséget mérjen az ellenzékre, amelyet az őszig nem hever ki. A kormányoldal akár az összes EP-mandátum kétharmadát is megnyerheti, de rosszabb eredményt is elérhet, mint öt éve. Mutatjuk, hogy min múlik ez.

Benne van a pakliban, hogy a Fidesz-KDNP a 21 Magyarországnak járó mandátum kétharmadát is megszerezheti a vasárnapi EP-választáson, de akár az is előfordulhat, hogy a képviselői helyek alig több mint felét gyűjti be. Így nem meglepő, hogy a kormányoldal mindent bevet a kampányban az eszköztárából, hiába nem kérdés, hogy magasan ők fogják nyerni a választást.

Az elmúlt hetekben az összes, az Európai Parlamentbe jutásra esélyes párt politikusával beszélgettünk arról, hogy mit mutatnak belső használatra készült kutatásaik, hány mandátumra számítanak reálisan, és milyen stratégia kell ahhoz, hogy ezt elérhessék. A pártok számai és a nyilvános közvélemény-kutatások eredményei között nincsenek nagy eltérések, mégis van bizonytalanság, mert a felmérések olyan hibahatárral dolgoznak, amin mandátumok sorsa múlhat, nem beszélve arról, hogy két párt is a bejutási küszöb környékén billeg.

A beszélgetések és a felmérések alapján több szimulációt lefuttattunk egy mandátumbecslő kalkulátorral. Elöljáróban annyit, bármekkora legyen is a részvétel, bárhogy mozgósítsanak is a pártok, szinte biztos, hogy

a Fidesz a 21 hazai mandátum több mint felét megszerzi. Csakhogy a mandátumok kétharmadára hajtanak, és akár 14-15 képviselői hely is elérhető számukra, ha minden úgy megy, ahogy eltervezték.

Brutális Fidesz-kampány az ellenzék megsemmisítéséért

Az első, 1979-es EP-választás óta folyamatosan csökken az összesített részvétel, de a három eddigi magyarországi voksoláson még a 40 százalék környékére csökkent részvételi átlagot sem sikerült megugrani: 2004-ben 38,5, 2009-ben 36,3, 2014-ben már csak 29 százalék volt a hazai részvételi arány. Ez messze elmarad az országgyűlési választási hajlandóságtól, aminél jobban semmi nem mutatja azt a közhelyet, hogy a magyarokat – és úgy általában a legtöbb tagállam polgárait – kevésbé érdekli, hogy mi folyik Brüsszelben és Strasbourgban.

Viszont ha egy dolgot biztosra akarunk mondani, az az, hogy idén megtörik a trend, és az öt évvel ezelőtti 29 százaléknál jóval nagyobb lesz a részvétel, mert a Fidesz úgy mozgósítja szavazóit, mint EP-választáson még soha. Már a kampányidőszak előtt megjelentek a junckeres „kormányzati tájékoztatók”, plakátokról, a tévéből és a közösségi médiából ömlik az üzenet, hogy mennyire fontos ez a választás, meg kell védeni Európát a bevándorlástól, nemzeti konzultáció és aláírásgyűjtés is indult, egymást érték a lakossági fórumok. Úgy beindult a fideszes kampánygépezet, mintha nem arról lenne szó, hogy egy közepes méretű tagállam kormánypártja 11 vagy 14 képviselőt küldhet-e egy 751 fős parlamentbe, hanem arról, hogy országgyűlési választást kell nyerni.

Ennek két oka van. Az egyik, hogy a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök ellen hangoló plakátok miatt kipattant az Európai Néppártban sok év alatt felgyülemlett feszültség, és végül felfüggesztette a pártcsalád a Fidesz tagságát. A Néppárt azonban minden előrejelzés szerint kevesebb mandátumot szerez majd, mint öt éve, így egyáltalán nem mindegy, hogy hány mandátuma lesz a Fidesznek, bármennyire eldurvult is Orbán Viktor és a Néppárt viszonyaManfred Weber bizottsági elnöki ambíciói vannak annyira erősek, hogy hozhatja úgy a matematika, hogy a Fideszt végül marasztalja a Néppárt. Annál is inkább, mert Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár bukásával gyomrost kapott a Matteo Salvini olasz belügyminiszter körül kristályosodó populista szélsőjobb pártcsalád, amely tárt karokkal várja Orbánt.

Fotó: Bielik István / 24.hu

A másik ok, hogy arról beszélnek a Fideszben, és az ellenzéki pártokban is, hogy egy elsöprő Fidesz-győzelem meghatározhatja az októberi önkormányzati választás eredményét is. Ha a Fidesz mozgósítása sikeres lesz, akkor van esélyük besöpörni az összes mandátum kétharmadát. És ugyan eddig mindhárom EP-választáson a Fidesz végzett az élen, ekkora sikert még sosem könyvelhetett el. Erre akkor van a legnagyobb esély, ha a küszöb körül egyensúlyozó LMP és Momentum sem ugorja meg az 5 százalékot, mert így a rájuk leadott szavazatok a kukába mennek, és a Fideszt segítik a mandátumkiosztás szabályai miatt.

Ráadásul az egységes Fidesszel szemben felálló töredezett ellenzék egyik pártja sem fogja megközelíteni a 20 százalékot, de a friss felmérések alapján a 15 százalékot sem, így az ellenzéki szavazókat jobban demoralizálhatja az eredmény, mint ha egy közös listán induló ellenzék legalább megközelítené a Fideszt. Ezzel indokolták többen az MSZP-ből, hogy miért akartak közös listát, de ez az ötlet még a szocialista párton belül sem okozott osztatlan lelkesedést, a többiek pedig gyorsan el is hessegették ennek a lehetőségét is.

Színfalak mögött ott fúrják egymást, ahol tudják

Ez azért történt így, mert az ellenzéki politikusok is ugyanarra figyelnek már fél szemmel, mint a Fidesz: az önkormányzati választásra. Ami nemcsak azért fontos, mert az ellenzék településeket hódíthat el a Fidesztől, hanem majd az országgyűlési választás eredményét is befolyásolják az önkormányzati erőviszonyok. Hosszan lehetne sorolni a példákat, a Fidesz hogyan használja kampányra és mozgósításra a helyhatóságok apparátusát, és mennyit segítenek nekik a rövid pórázon tartott polgármesterek.

A 2018. áprilisi választásból tanulva az ellenzék egy sor nagyvárosban már megállapodott a közös jelölt személyéről, azonban Budapesten jól látszott, hogy nem feszültségtől mentes az osztozkodás. A féloldalas ellenzéki megegyezés gyors bejelentése leginkább az MSZP-nek volt érdeke, mert a Budapesten nem túl acélos Jobbik félretolásával ők diktálhattak. Azonban más pártok arra számítanak, hogy az EP-választás átrajzolja az erőviszonyokat, ami új helyzetet teremt a tárgyalóasztalnál is. Az pedig nem mindegy, hogy a nagy ellenzéki összeborulás leple alatt melyik párt hány nyerhető helyet tud magának kicsikarni.

A mérések szerint ugyanis az MSZP-Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció és a Jobbik is hasonlóan áll jelenleg.

Az MSZP-Párbeszéd tavaly áprilishoz képest legfeljebb pár százalékot veszített, a Jobbik viszont nagyot zuhant, és a tavalyi 20 helyett most szintén 10 százalék környékén áll. Gyurcsány Ferenc DK-ja viszont feljött, fej fej mellé zárkózott a másik két párttal. Azaz a Fidesz mögötti második helyért nagy a hajsza, kiegyenlítődtek az erőviszonyok a középpártok háza táján.

A három párt bázisa azonban nagyon eltérő. Az MSZP és a Jobbik azért aktívabb a vidéki városokban az EP-kampányban, mert nagyobb tartalékaik vannak ott, mint Gyurcsányéknak, akik főleg Budapesten népszerűek. A községeket ugyan a Fidesz viszi, de a vidéki városi szavazók mozgósítása létérdeke a Jobbiknak és a szocialistáknak is, mert ezen múlhat a három párt közötti erősorrend.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

A bejutási küszöb környékén mozgó LMP szintén a vidéki városi szavazókra hajt, mert ott kevesebb szimpatizánst veszítettek több politikusuk szerint, mint Budapesten, ahol jobban büntették az ellenzéki koordinációt fékező, majd belső harcokkal elfoglalt zöldeket.

A Momentum minden mérés szerint erősödött tavalyhoz képest, de a legoptimistább kutatás is csak 6 százalékra mérte őket. Az 5 százalék megugrása azonban már nemcsak arra lenne elég, hogy Cseh Katalin listavezető kijusson Brüsszelbe, hanem arra is, hogy komoly tényezőként kezeljék a pártot. Szerencséjük május 26-ára, hogy az ő bázisuk is hasonló települési eloszlásban, mint a DK-é, és a fővárosban rendre magasabb a részvétel az EP-választáson, mint máshol.

Azonban az ellenzéki erősorrend a kormánypártokra nincs nagy hatással, amivel az ellenzéki politikusok is tisztában vannak: főleg egymástól veszik el a szavazókat. A DK hajt a szocialisták szavazóira, az MSZP Jávor Benedek szerepeltetésével utazik az LMP-sekre, a Jobbik pedig igyekszik baloldalibb üzeneteket – mint bérunió – is megfogalmazni.

Ez viszont feszültségeket szül, és hiába tudja minden párt, hogy a parlamenti és az önkormányzati választási rendszer és erőtér az összefogás, a koordináció, a közös jelöltek felé tolja őket, egymás kárára ugyanúgy megy a játék a színfalak mögött.

A részvételen, illetve az LMP-n és a Momentumon a Fidesz szeme

És akkor jöjjön a lényeg. A legtöbb kutatás 40-50 százalék közötti részvételt jelez előre, de számoltunk azzal is, hogy az öt évvel ezelőttihez hasonlóan 30 százalék körül lesz a részvétel. A kutatásokból kiindulva biztosra vettük, hogy a Kétfarkú Kutya Párt, a Mi Hazánk és a Munkáspárt hármasából egyik párt sem jut be.

A Fidesz támogatottságát 50-60 százalék közé mérik, az MSZP-Párbeszéd, a Jobbik és a DK támogatottságát 9-10 százalék környékére, az LMP-ét és a Momentumét pedig 5 százalék köré. Ugyanaz a támogatottság különböző részvételi arányok mellett nagyon más végeredményhez vezethet.

  • 30 százaléknál 120 ezer szavazat kell a küszöb eléréséhez,
  • 40 százaléknál 160 ezer,
  • 50 százaléknál már 200 ezer szavazó jelenti az 5 százalékos határt.

Az országgyűlési választáson listán az LMP-re körülbelül 400 ezren, a DK-ra 300 ezren, a Momentumra 170 ezren szavaztak. Ezen adatok fényében világos, hogy nagy hatékonysággal kell mozgósítaniuk ezeknek a pártoknak, ha egy mandátumot el akarnak csípni. A DK-nak ez, úgy látszik, mindenképpen sikerülni fog, mivel nőtt a táboruk a választás óta.

Alacsony, 30 százalékos részvételnél a Fidesznek elég 1 millió 440 ezer szavazat a 60 százalékos eredményhez. Ez 250 ezerrel több, mint amennyit öt éve szereztek, viszont 1,2 millióval kevesebb, mint a tavalyi országgyűlési választáson elért eredmény. Ez 15 mandátumot jelentene a Fidesznek akkor, ha 10-10 százalékon végezne az MSZP-Párbeszéd, a Jobbik és a DK, és nem jutna be a két kisebb párt. Mint a lenti grafikán látszik

az LMP és a Momentum bejutása viszont egyaránt a Fidesztől venne el helyeket.

A különböző forgatókönyvek közül az infografika tetején lehet választani.

Made with Flourish

A két kisebb pártnak ebben az esetben elég lenne 120-120 ezer szavazat egy mandátumhoz, tehát az alacsony részvétel nem kedvez a Fidesznek. Ilyen alacsony részvételnél meglepetés lenne, ha 55 százalék alatt teljesítenének Orbánék, és ebben az esetben 15-6 lenne a felosztás a kormánypártok és az ellenzékiek között, ha nem jut be az LMP és a Momentum. Amennyiben viszont igen, akkor 13-8-ra javítható az arány.

Az MSZP-DK-Jobbik különmeccsből akkor jönne ki valamelyik párt jobban, ha egyiküknek sikerülne megközelíteni a 13 százalékot, azaz cirka 300 ezer szavazó kellene a három mandátumhoz. 9 százalék (200 ezer szavazó) alatt viszont ekkor már csak egy mandátum a reális. A lényeg, hogy ennek a három pártnak az egymáshoz képesti eredménye plusz-mínusz egy mandátumot jelenthet közöttük elosztva.

Vagyis néhány tízezer szavazaton múlhat a kisebb pártok bejutása, a közepesek közötti erősorrend, és az is, hogy 13 vagy 15 helyet szerez a Fidesz.

40 százalékos részvételnél nagyon hasonló a helyzet a fentihez, azonban akkor már 160 ezer szavazat kell a bejutáshoz, tehát nőnek a Fidesz mandátumszerzési esélyei a kisebb pártok kárára. Ez azt is jelenti, hogy ha ekkora részvételnél 4 és 5 százalék közötti eredményt ér el a Momentum és az LMP is, és a Kutyapárt is összehoz 2-3 százalékot, amire jó esélye van, akkor 350-400 ezer ellenzéki szavazat is elveszhet.

Minél magasabb a részvétel, annál nehezebben szerez mandátumot az LMP és a Momentum, annál több ellenzéki szavazat veszik így el, és válik végső soron fideszes mandátummá. 50 százalékos részvételnél az elvesző szavazatok száma a félmilliót is meghaladhatja. Így már teljesen érthető, miért hajt a Fidesz a soha nem látott magas részvételre, és miért számít az LMP-nek és a Momentumnak minden egyes szavazat. Illetve az is, milyen, ellenzékre leselkedő veszély kivédésére lett volna jó a közös lista, ha a választási matematikát és pragmatizmust előrébb rangsorolják az erők összemérésénél. És persze a választási programoknál, ideológiáknál, amikben egyébiránt túl nagy különbségek nem mutatkoztak meg.

40 százalékos részvételnél akkor válik érdekessé a helyzet, ha a Fidesz gyengén teljesít, ami 50 százalék körüli eredményt jelent. Ez 1,6 millió szavazóval egyenértékű. Ha az LMP és a Momentum megugorja a küszöböt, és a három közepes párt közül legalább kettő felülteljesít a várakozásokon – 12 százalék fölötti eredményt ért el –, akkor a Fidesz mindössze 11 mandátumra számíthat, ez a legrosszabb kimenet számukra. Viszont a mérések szerint inkább 10 százalék alá, mint 12 fölé kacsintgat a Jobbik, az MSZP-Párbeszéd és a DK is.

Ezen az ábrán is felül lehet választani a különböző forgatókönyvek közül.

Made with Flourish

50 százalékos részvételnél a 60 százalékos eredményhez már 2,4 millió szavazót kell az urnákhoz vinnie a Fidesznek, ami alig kevesebb, mint ahányan tavaly szavaztak rájuk a levélszavazatok nélkül, amelyek közül most csak az ukrajnai és a szerbiai szavazatokra számíthatnak. Ennél a forgatókönyvnél a Fidesz mobilizációs erejét figyelembe véve – ami az 52-55 százalék körüli eredményt jó eséllyel garantálja nekik – nagyon nehéz dolga lenne a Momentumnak és az LMP-nek, és ha nincs meglepetés, szinte borítékolható Orbánék kétharmados mandátumaránya.

Lesz-e értelme szeptemberben rajthoz állni?

A fenti számítások nem jóslások, hanem valószínű kimenetek forgatókönyvei, amelyek szerint

  • a Fidesz-KDNP-nek 11-15,
  • az MSZP-Párbeszédnek 1-3,
  • a Jobbiknak 1-3,
  • a DK-nak szintén 1-3,
  • az LMP-nek 0-1,
  • és a Momentumnak 0-1

mandátuma lehet. Nagy a szórás, sok múlik a részvételi hajlandóságon, és azon, hogy az LMP és a Momentum átrepül-e a küszöb fölött, vagy éppen alatta marad.

Míg interjúnkban Dobrev Klára jól becsülte, hogy mire számíthat a DK, Gyöngyösi Márton nagyon eleresztette a fantáziáját, amikor négy megszerezhető jobbikos mandátumról beszélt. Nem interjúszituációban azonban nemcsak a DK-ban, hanem a Jobbikban és a többi ellenzéki pártban is tisztában vannak a realitásokkal, és azzal is, hogy amelyik ellenzéki párt komoly pozíciókat akar fogni ősszel, annak májusban kell villantania.

A tét nem kevesebb, mint hogy kinek mekkora szava lesz az ellenzéki tárgyalásoknál.

A legnagyobb vesztes a tavaly még majd’ 20 százalékot elérő Jobbik lehet: 2018-ban egymillióan szavaztak a pártra, azonban ez az eredmény a mérések szerint most nagyon távolinak látszik. Vona Gábor pártelnök lemondása és távozása, a számvevőszéki bírság, ami a párt fenntartását és a kampányolást is megnehezítette, valamint a pártszakadás is rendesen megtépázta a korábban legerősebb ellenzéki párt támogatottságát. Számukra legrosszabb az MSZP-Párbeszéd és/vagy a DK is megverheti őket, egy ilyen padlózás után nem lenne egyszerű feltápászkodni.

Az MSZP-Párbeszéd és a DK helyosztója arról dönthet, valóra válik-e Gyurcsány Ferenc régi álma, hogy megelőzi volt pártját, ami az eddigieknél sokkal jobb tárgyalási pozíciót jelentene neki. De az MSZP-sek feje amiatt is fájhat, hogy a párbeszédes Jávor Benedek bejut-e a lista tulajdonképpeni harmadik helyéről. Ha nem, akkor a szövetség utolsó esélye Karácsony Gergely marad, de ha ő nem veri meg Tarlós Istvánt ősszel a főpolgármester-választáson, akkor pártja teljesen elsüllyed.

A Momentumnak nagy eredmény lenne, ha megugraná az öt százalékot a második választáson, amin indul, ez nyilván nagy lökést adna a pártnak. A két korábbi társelnök távozása és a párt belső megosztottsága miatt is zilált LMP pedig nagyon mély gödörbe kerülhet, ha a bejutási küszöb alatt végez.

Mindeközben Orbán Viktornak az a legnagyobb gondja, hogy mennyire nyeri meg a Fidesz-KDNP az EP-választást: jó esélye van arra, hogy ezúttal a leadott szavazatokat tekintve is abszolút többséget szerez. Egy ekkora győzelem akkor is komoly csapás lenne az ellenzéki pártokra, ha nem éppen azt lesnék, hogy melyikük tud a másik elé furakodni. Ami persze a versengő politikai pártoktól nem idegen, de az együttműködést nem könnyíti – annak hiánya pedig eddig csak fideszes kétharmadhoz vezetett.

Kiemelt kép: Fotó: Bielik István / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73901219, Nagy L·szlÛval, kÈtszeres Bajnokok Lig·ja gyıztes kÈzilabd·zÛval beszÈlgett¸nk., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.