Image: 73894000, Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

Gyöngyösi Márton: A populisták csak a kutatásokat nyerik meg

A Jobbikban a néppárti fordulat után úgy látják, Magyarországon már szalonképesek, Európában viszont még küzdeniük kell ennek eléréséért, a szövetségi kapcsolatok kialakításáért. A Mi Hazánk megalakulásával járó pártszakadásnak örül Gyöngyösi Márton listavezető, akivel bevándorlásról és kivándorlásról, bérunióról, orosz kapcsolatokról, és arról is beszéltünk, hogy megszavazná-e Manfred Webert az Európai Bizottság elnökének.
Korábban a témában:

Annyira jól áll a Jobbik, hogy a párt két erős emberét, az elnökhelyettes-frakcióvezetőt és az országosan ismert szóvivőt, Jakab Pétert is elengedheti Brüsszelbe?

Külpolitikával foglalkozom, amióta pártpolitizálásra adtam a fejem, sosem állt tőlem távol az európai uniós politika. Másrészt észrevehető folyamat az utóbbi években, hogy a Fidesz áthelyezte a politika fókuszát a nemzetközi színtérre, különösen a migrációs politika kapcsán. Az Európai Parlament korábban mellékhadszíntere volt a közéletnek, mára viszont a középpontba került, ezért szeretnénk ott erősíteni.

Ezzel párhuzamosan a magyar hadszíntérről kapitulálnak?

Egyáltalán nem. Országgyűlési képviselők jönnek-mennek. Az önkormányzati választásra is prominens országgyűlési képviselőink készülnek, hogy utána önkormányzati szerepet vállaljanak: például Mirkóczki Ádám, aki a Jobbik egyik legismertebb arca, egri polgármesterjelöltként méreti meg magát. Számos más országgyűlési képviselő is hasonló szerepre készül.

Ha valahol az egypártrendszer, a NER kiépítése megakasztható, az az európai színtér és az önkormányzati politika. Így készülünk 2022-re.

Az áprilisi közvélemény-kutatásokban 8-9 százalékon áll a Jobbik, ami feleannyi, mint a tavalyi választási eredményük. A Fidesz teljesen letarolta a magyar belpolitikát, ezért keresik az új megoldásokat?

Számtalan olyan kutatás látott napvilágot, amelynek a hitelessége erősen megkérdőjelezhető.

Négy-öt cég nagyon hasonló adatokat mért.

Ezzel együtt, ha az ember megnézi a módszertant, a kutatások megrendelőjét, a kommunikációját, akkor egyfajta tendencia tapasztalható.

A Jobbik saját méréseiben jobb számok vannak?

Természetesen. Most végeztünk egy reprezentatív közvélemény-kutatást, amelynek nem az a célja, hogy a Závecz Research-csel vagy a Republikonnal versenyezzünk a különböző hírportálokon, hanem hogy megismerjük a valóságot, ami az, hogy a táborunk nem apadt le az elmúlt hónapokban, hanem stagnál. Az Iránytű Intézet mérései szerint a biztos pártválasztók körében a Jobbik 14 százalékon áll. Ez jó hír, ezért az a legnagyobb kihívás, hogy mozgósítsuk a saját táborunkat. A Politico és az EU felmérései négy mandátumot jósoltak a Jobbiknak. Ez áttörő siker lenne, azon dolgozunk, hogy meg is valósuljon.

Image: 73893995, Gyöngyösi Márton közgazdász, politológus, politikus, 2010 óta a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője, 2014-2018 között az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke. 2018-tól a Jobbik frakcióvezetője., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Fotó: Marjai János /24.hu

Mit mondanak a szavazóiknak, miért kell elmenniük a választásra?

Ekkora tétje még nem volt EP-választásnak. Az a tét, hogy megengedjük-e Orbán Viktornak, hogy nemzetközileg teljesen elszigetelje Magyarországot, és végső soron ki is vezesse Magyarországot az európai országok közösségéből.

Egy Trump-Orbán-találkozó után bátor dolog elszigetelődésről beszélni.

Mi sem mutatja jobban Orbán Viktor elszigetelődését, mint az, hogy ő volt az első politikus, aki a hozzá hasonló migrációs politikát folytató Trumpra helyezte a tétjét még az amerikai elnökválasztás előtt, ennek dacára a régióból utolsóként kapott meghívást a Fehér Házba. Ez jelzésértékű.

De egy nagyon jelentős pillanatban, két héttel az EP-választás előtt.

Ez valóban elgondolkodtató, és talán alá is támasztja azt a közkeletű elméletet, hogy a Trumpot is hatalomba segítő alt-right mozgalom az orbáni és ahhoz hasonló populista erők támogatásán keresztül Európa gyengítésében érdekelt. Viszont az, hogy ha valakinek a saját szövetségesei is hátat fordítanak, és kidobják abból a szövetségi rendszerből, amiben hosszú évek óta tag, az az elszigetelődés minősített esete.

Közben megjelennek Orbán mellett új szövetségesek, mint például Matteo Salvini olasz belügyminiszter.

Ez azért nem nevezhető minőségi cserének.

Csakhogy a Jobbiknak még egy Salvini sem jut. Nem látszik, hogy melyik frakcióba tudnának beülni az Európai Parlamentbe bejutó képviselőik.

Valóban nem látszik egyelőre. Nemcsak mi változtunk az elmúlt hat évben a néppárti politikánknak köszönhetően, hanem az EU-ban is nagyfokú változások mennek végbe. Azok az európai pártcsaládok is átalakulóban vannak, amelyekbe mi értékrendi alapon el tudnánk képzelni a jövőben a munkát.

Melyek ezek?

Az Európai Néppárt jobbszárnya, ami nem külön pártcsalád, de erős törésvonalak vannak a Néppárton belül, és lehetnek ott átalakulások. Az Európai Konzervatívok és Reformistáknál a brexit miatt jöhetnek változások, mert ők alapvetően a toryk köré rendeződtek. Olyan jobbközép-konzervatív pártcsalád jöhet létre itt, ami számunkra elfogadható.

Eddig történt

A vasárnapi EP-választás előtt interjúkat közlünk a bejutásra esélyes pártok listavezetőivel. Az LMP, a Momentum és a Demokratikus Koalíció politikusával készült interjút itt olvashatják:

  • Vágó Gábor: Ha nem csináljuk ki a status quót, akkor a status quo csinálja ki a bolygót
  • Cseh Katalin: Az európai adófizetők nem kutyafitneszre meg kisvasútra adják a pénzt
  • Dobrev Klára: Az EU-nak kötelessége megvédeni polgárait a diktatórikus hatalomgyakorlástól

És ennek a pártcsaládnak a Jobbik is elfogadható lenne?

Erről fognak szólni a május 26-át követő tárgyalások. Az a kérdés, hogy az itthon már elfogadott néppárti politikánk nemzetközi színtéren is elfogadott lesz-e. Ez lesz ennek a tesztje. Minden nagyban függ attól, hogy mik lesznek a mandátumarányok.

Nem idegesek amiatt a Jobbikban, hogy a néppárti fordulat előtti Jobbikhoz hasonló pártok az előző ciklushoz képest több mandátumra számíthatnak, miközben azok a pártok, amelyekhez hasonlítani szeretnének, lejtmenetbe kerültek?

A közvélemény-kutatásokat a populista pártok rendre megnyerik, a választások eredménye meg mindig mást tükröz.

Ön szerint nem beszélhetünk európai szintű populista hullámról?

De, egyértelműen. Viszont azt is kijelenthetjük, hogy ezeknek két választás között sokkal nagyobb a felhajtóereje, mint azt a választások tükrözik. Marine Le Pen minden közvélemény-kutatást megnyer, aztán a választások napján sosem ugorja meg azt a szintet. Geert Wildersről ugyanez elmondható. Svédországban, Németországban is tapasztalható hasonló. Egyáltalán nem bántam meg a néppárti fordulatot, nagyon örülök ennek a fejleménynek, ennek megfelelően szeretnénk a szövetségi rendszerünket is kiépíteni.

A pártszakadásnak is örül? A Mi Hazánk megalakulására gondolok.

A pártszakadás a legpozitívabb fejlemény a Jobbik eddigi életében.

Amennyiben?

Egy nagy tehertételtől szabadult meg a Jobbik, a néppárti politikánkat viszont abszolút igazolta és legitimálta. És azt is bemutatta, hogy a Fidesz mindenre hajlandó és képes a Jobbik megtöréséért. Ez azt igazolja, hogy a Jobbik egy erős ellenzéki párt.

Arra utalt, hogy a Mi Hazánk fideszes konstrukció?

Teljes mértékben.

Vannak erre bizonyítékai is?

Elég bekapcsolni a közszolgálati médiát és az egypártrendszert támogató médiacsatornákat. A Fidesz szócsövein a Mi Hazánk Mozgalom az egyszázalékos támogatottságát messze felülreprezentáló módon kap megszólalási lehetőséget. Ezeknek a megszólalásoknak egy célja van, hogy a Jobbikról mindenféle hazugságokat terjesszenek, amit utána mi sajtóperekben rendezünk. Az is jó kérdés, hogy ez a nemrég megalakult, semmiféle állami támogatásban nem részesülő mozgalom, hogyan képes egy alsó hangon 50 millió forintos, országos terjesztésű hirdetést vagy egy közel ugyanilyen összegű országos óriásplakát-kampányt fedezni, és utóbbihoz felületet találni? Szerintem egyértelmű, hogy erre honnan van a pénz.

Fotó: Marjai János /24.hu

Ha ez így van, az elég rossz fényt vet a Jobbikra. Ugyanis ez azt jelentené, hogy éveken keresztül fideszes ügynökök ültek a párt elnökségében.

Hát, hogy mondjam, valóban, Toroczkai Lászlónak, Fülöp Eriknek, Apáti Istvánnak, Volner Jánosnak a szerepe…

… Dúró Dórának, Novák Elődnek. Sorolhatunk a Jobbik legismertebbjei közül jó párat.

Káderpolitika tekintetében még van hová fejlődnünk, de a kizárásukkal megtettük a legfontosabb lépést a jó irányba.

Sorolok még néhány nevet: Sneider Tamás, Szávay István, Jakab Péter és ön. Mindannyiukról szivárogtak ki kompromittáló felvételek a pártszakadás után. Tudják kik szivárogtatták ki ezeket?

Vannak tippjeink. A Mi Hazánkhoz közel álló személyek.

Előkerülnek majd még ilyen kínos felvételek?

Ha lesznek ilyenek, lesz következményük, ahogy eddig is volt.

Személyi következmény eddig annyi lett, hogy Szávay István lemondott a mandátumáról. Hiteles tud lenni a Jobbik néppárti fordulata zsidózós, karlendítős felvételek kiszivárgása után?

Mi nem tudunk mást tenni, mint hogy következményeket és szankciókat foganatosítunk minden arra érdemes esetben. Rossz iránynak tartom, hogy ilyen típusú magánéleti és baráti beszélgetésekről hangfelvételek szivárognak ki. Ez példátlan és egészen elképesztő jelenség. De a politikus mindig politikus, akkor is, ha haveri körben vagy esküvőn van. A szavaira és a tetteire akkor is ügyelnie kell, ha egy kocsmában baráti körben elfogyaszt egy pohár sört.

Az Európai Parlament nemrég úgy döntött, hogy az EU nem kezelheti tovább stratégiai partnerként Oroszországot. Korábban többször felmerült a Jobbik és Oroszország igen szoros kapcsolata, ami szintén nehezítheti a partnerkeresést.

Kovács Bélával kapcsolatban fogalmazódott meg a kémvád, pont öt éve, az előző EP-választási kampány idején. Meglepő módon a vád súlyához képest nagyon keveset tudunk erről az ügyről. Egy normális országban egy bizonyítási eljárás és komoly szankciók kell, hogy kövessék az ilyen ügyeket. Kovács Béla ehhez képest évek óta utazgat Brüsszelbe, nemzetközi konferenciákra, mintha mi sem történt volna.

Semmi olyanról nem tudok, hogy a Jobbik és Oroszország között lett volna bármi ilyen típusú kapcsolat.

Az orosz Habony Árpádként emlegetett Vlagyiszlav Szurkov vízumot intézett a Jobbik pártigazgatójának, Szabó Gábornak. Illetve Szaniszló Adriennek, akivel ön Oroszországban is járt, és együtt voltak választási megfigyelők Ukrajna Oroszország által megszállt területén.

Valóban vannak kapcsolataink Oroszországgal. Nekem is voltak hivatalos útjaim Oroszországba. Az ukrajnai háború fényében értékelődtek fel az orosz kapcsolataink: a kárpátaljai magyarok védelmében szólaltunk fel többször, mindig aláhúztuk, hogy őket nagyon veszélyezteti Kijevnek az a politikája, amely minden kisebbségben ellenséget lát.

Ezt mérlegelve okos dolognak látja utólag, hogy elment a kelet-ukrajnai választásra megfigyelőnek? A nyugati szövetségeseink egyike sem fogadta el alkotmányosnak az orosz megszállás alatti ukrán megyékben tartott választásokat, ön mégis legitimálta azt jelenlétével. Ki is tiltották Ukrajnából.

Nem mondom, hogy nem revideálnám az elképzelésemet. Akkor ez tűnt helyesnek a kárpátaljai magyar kisebbség védelmében.

Miért?

Hogy Európa mit tart helyesnek, az nem kellene, hogy egy szuverén országgyűlési képviselő döntését befolyásolja. Amikor van egy globális konfliktus, akkor szerintem egy törvényhozónak joga van, hogy kimenjen terepre, és megnézze mi történik.

Mit szűrt le a látottakból?

Nagyon érdekes volt, hogy amikor a választáson részt vevő helyiekkel beszélgettem, akkor ők nem oroszként vagy az orosz érdekek kiszolgálójaként tekintettek magukra, hanem azt mondták, hogy orosz anyanyelvűek, de lojális ukrán állampolgárok, és Ukrajnában szeretnének élni. Éppen ezért kétségbeejtőnek tartották Kijev soviniszta, kisebbségellenes politikáját, ami az orosz kisebbséget legalább annyira sújtotta, mint a magyar, lengyel vagy román kisebbséget.

Oroszországgal szemben fenn kell tartani az uniós szankciókat?

Ezek a szankciók hibásak: sértik Magyarország kereskedelmi és gazdasági érdekeit, alapvetően nem jó az, hogy egy nagyhatalommal nincs jó és kiegyensúlyozott viszonyunk. Ha az volt a cél, hogy a szankciókkal Putyint gyengítsék, akkor az ellenkezőjét sikerült elérni.

„A migráció nem munkaerőpótlás és a humanitárius segély eszköze, hanem egy tragikus folyamat, melynek hasznát a bűnözők aratják le” – ezt írják a Jobbik EP-választási programjában. Ön szerint a migráció semmilyen formája nem fogadható el?

Van migráció, és vannak menekültek. A menekültekkel szemben van nemzetközi kötelezettségvállalásunk, és a keresztény szolidaritásnak is arra kell minket sarkallnia, hogy segítsünk. A migráció pedig egy olyan globális jelenség, amit különböző okok váltanak ki, úgy, mint a válságok, a háborúk vagy a klímaváltozás, és ezek kombinációi. A megoldás nem az, ha migránsok millióit engedjük át a saját országainkon, és letelepedéshez juttatjuk őket. Persze azt is tiszteletben tartom, ha egy ország gazdasági okokból migránsok betelepítése mellett dönt, csak ezt a döntését ne erőltesse rá más országokra, ne legyen kötelező.

Például Magyarország, ahol gazdasági bevándorlók tízezrei élnek?

Katasztrofális folyamat, hogy Magyarországról elmenekül 600 ezer honfitársunk, mert nem képesek az itt fizetett bérekből megélni, és minden hatodik gyerek már külföldön születik meg. Mi pedig az olcsó munkaerőre épülő gazdaság működtetéséhez elkezdünk Mongóliából, Ukrajnából, Törökországból munkaerőt betelepíteni. Ez gazdaságilag nonszensz, társadalmilag meg életveszélyes, hiszen egy ország, amely nem képes az állampolgárainak jövőképet és megélhetést biztosítani, az katasztrófába rohan. A Jobbik márciusban nyújtotta be a magyar kvótatörvény-javaslatát, ami minden tíznél több embert foglalkoztató céget kötelezne arra, hogy tízből kilenc munkavállalója magyar vagy uniós állampolgár legyen.

Image: 73893985, Gyöngyösi Márton közgazdász, politológus, politikus, 2010 óta a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője, 2014-2018 között az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke. 2018-tól a Jobbik frakcióvezetője., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Fotó: Marjai János /24.hu

Ön Irakban, Afganisztánban, Indiában nőtt fel, közelről látott olyan helyeket, ahonnan Európa felé jönnek az emberek. Ennek tudatában beszél arról, hogy szigorúbb határvédelem kell, meg kell védeni Európát. Mihez kezdene a világ azon részével, ahol viszont a hazájuk helyett inkább Európában képzelik el az emberek a jövőjüket?

A világ azon részeit valahogy rendbe kellene tenni. A klímakérdéssel foglalkozni kell, a zöld pártokkal mélységesen egyetértek. Kell egy zöld fordulat a világban, hiszen a mostani tendencia katasztrófához vezet. Új segélyezési politikára van szükség: nemrég fejeztem be egy zambiai közgazdász hölgy, Dambisa Moyo könyvét, amelyben levezeti, miért előidézője az afrikai mélyszegénységnek a Nyugat segélyezési politikája. A nyugati segélyekből korrupt, diktatórikus rendszerek maradnak fenn Afrikában generációkon keresztül. A kínaiak hosszabb távon gondolkodva folytatják a maguk segélyezési politikáját…

… amivel leginkább Kína jár jól az afrikai országok helyett.

Főleg a saját érdekei mentén van jelen Kína Afrikában, de ez a modell közelebb van egy win-win-szituációhoz, mint az a modell, amit a Nyugat folytatott. A klímakérdés és a segélyezés mellett a biztonságpolitikában is megújulásra van szükség, mert nagyon sokszor úgy avatkozott be a Nyugat stabil országok belügyeibe, hogy azt káosz és pusztulás követte. Nem azt mondom, hogy Kadhafi, Mubarak vagy Aszad rendszere a világok lehető legjobbjainak valamelyike, de azt merem állítani, hogy egy stabil rendszer mindig jobb, mint egy terrorizmust, instabilitást és mélyszegénységet hozó kaotikus rendszer.

Nem kell demokratizálni a világot, elég ha stabil?

Jó dolog a demokratizálás, de ha az úgy köszön be, hogy a CIA megmérgez egy vezetőt, és kirobbant egy puccsot, amit követ egy szőnyegbombázás és milliók halála, majd egy törzsi háború, aminek nem látni a végét, akkor nem optimális.

A világ problémáit nem most fogjuk megoldani, úgyhogy kanyarodjunk vissza Európához. Európa elöregedő és fogyó társadalmaival hogyan tartható fenn Európa gazdasága?

Eleve rossz elgondolás a GDP hajhászása, a folyamatos növekedés akarása, mert ezek rejtetten már a migráció támogatásával egyenértékűek. Az olcsó munkaerőre épülő gazdaságokkal az olyan nagy rendszereket sem lehet fenntartani, mint a nyugdíjrendszer. Új alapokra kell helyezni az európai gondolkodást: a munkaerő szabad áramlásának örülök, de amikor egyenlőtlenségek vannak a tagállamok között, akkor ez nem szabadság, hanem kényszer. Az egyenlőtlen EU-ban a tőke és a munkaerő szabad áramlása egyirányú mozgásokat hoz létre, amelynek a perifériaországok a vesztesei.

Nem véletlenül központi követelés a programjukban a bérunió. Hogyan lehet ezt megoldani?

A béruniós kezdeményezés egy hosszú távú, komplex bérfelzárkóztatási program. Az unió kohéziós politikájának célja, hogy a strukturális különbségeket eltüntesse a régi és az új tagállamok között, ami egy jóléti fordulatot kell, hogy jelentsen. Ehhez az országok versenyképességét kell egymáshoz közelíteni a kis és közepes vállalkozások támogatásán, az uniós források hatékonyabb felhasználásán, magasabb hozzáadott értékű termelési folyamatok támogatásán és a korrupció felszámolásán keresztül.

Egy német vagy francia állampolgár miért segítené még több adójával Magyarországot vagy Romániát?

Be fogják látni, hogy ez elengedhetetlen, mert ha a perifériáról a centrumba vándorló munkaerő elér egy kritikus szintet, akkor el fogja kezdeni lefelé nyomni az ottani béreket. A göteborgi szociális pillér is a tagállamok közötti feszültségek csökkentését célozza. Az is megfontolandó, hogy hiába érkezik 2 milliárd forintnyi uniós forrás naponta Magyarországra, a korrupció és a források rossz felhasználása miatt ebből semmi nem látszik. Ha a korrupció felszámolása Polt Péterrel nem megy, akkor az Európai Ügyészséget érdemes lenne kipróbálni.

Az Európai Ügyészségnek vádemelési jogköre lesz, de a tagállami bíróságokon tárgyalják majd az ügyeket. A Jobbik a hetedik alkotmánymódosítás megszavazásával egy pakkban a közigazgatási bíróságok felállítását is támogatta. Ezeken a bíróságokon tárgyalhatják majd a korrupciós ügyeket is, tehát hiába csatlakoznánk az Európai Ügyészséghez, a Jobbik segítette az Orbán-kormányt abban, hogy általuk kiválogatott bírák foglalkozzanak a korrupciós ügyekkel.

A kulcsszó a pakkban: a magyar parlamentarizmus sajátossága a salátatörvények benyújtása, tárgyalása és elfogadása. Ebben a módosításban volt egy támogatható migrációs rész, és a közigazgatási bíróságok megalkotásának elvi lehetősége is, ami arról szólt, hogy majd valamikor lesznek ilyenek. Ez az intézmény egyébként ismert a magyar jogtörténetben, és akkor nem tűnt rossz ötletnek, bár ismerve az orbáni rezsim logikáját, sejtettük, hogy ez az igazságszolgáltatás kivéreztetésének lesz az egyik lépcsőfoka. Jóhiszeműen, naivan jártunk el.

Lenne így értelme az Európai Ügyészséghez csatlakozásnak?

Minden pozitív irányba tett lépést értékelnünk kell. Polt Péter akkor is képes kisiklatni egy korrupciós ügyet, ha az OLAF már elvégezte a munkát, és megnevezte a bűnösöket. Bíznunk kell a magyar igazságügyi rendszerben, hogy ha az ügyeket eléjük tárják, akkor jó döntések születnek majd. A bíróság sokszor azért nem tud jó ítéletet hozni, mert az ügyészség gyakran rosszul emel vádat. Egy Orbán-rendszert érintő korrupciós vád megfogalmazása tekintetében jobban bízom az Európai Ügyészségben, mint a Fidesz által kézi vezérelt magyar ügyészségben. Szomorú kimondani, de ez van.

A kohéziós pénzek kifizetésének jogállami kritériumokhoz kötése is pozitív irányba tett lépés?

Rossz irány, mert alapvetően a magyar embereket büntetné, nem Orbánt és az ő haveri körét. Orbán ebből csak profitálna, mert folytathatná EU-ellenes politikáját.

Azt viszont tudnám támogatni, hogy a magyar embereket megillető európai források felhasználásáról az unió döntsön, a pénzek felhasználását pedig közvetlenül ellenőrizze. Ezzel gyengítenék az uniós forrásokat magánzsebekbe vándoroltató Orbán-rezsimet, és a magyar emberek érdekeit szolgálná a kizsákmányoló rendszer ellenében.

Az is erősíti Orbánt, hogy nagyon úgy néz ki, ki fogják rakni a Néppártból?

Mindenképpen gyengíti, mert a Néppárt egy elitklub, főleg ahhoz a társasághoz képest, amiből csapatot akarnak gründolni Orbán Viktor vezetésével. A magyar érdekeket sokkal egyszerűbb érvényre juttatni egy elitklubban, mint a hőbörgők társaságában.

A Jobbik elit klubhoz csatlakozásáért cserébe megszavazná Manfred Webert az Európai Bizottság elnökének?

Nem túl erős a mezőny, a csúcsjelöltek között talán még mindig Manfred Weber a legalkalmasabb jelölt, de vannak vele szemben kritikai észrevételeim. Hagyott kívánnivalót maga után az is, ahogy Orbán Viktort és a Fideszt kezelte a kizárás kapcsán. Az április 8-ai választás előtt pedig Weber volt az egyik, aki a Figyelő nevű propagandalap hasábjain az egekig magasztalta Orbánt. Manfred Webernek is köszönhető, hogy egy újabb kétharmados Fidesz-kormányt nyögünk.

Kiemelt kép: Marjai János /24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.