Közélet
Budapest, 2018. szeptember 19.
Koltay András rektor beszédet mond a Kossuth Lajos-szoborcsoport avatásán a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Campusán 2018. szeptember 19-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

NKE-rektor: Az államot szolgáljuk, nem a politikát

Az államot, annak polgárait szolgáljuk, és nem a politikát,

mondta az MTI-nek adott interjújában Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora.

Az egyetemet gyakran kormányközeli egyetemként említik, mondta Koltay, és hozzátette: az NKE speciális feladatokat lát el az államszervezet kiszolgálásában, például a rendőrtisztképzéssel, a honvédtisztképzéssel vagy a közigazgatásban dolgozók képzésével, és más egyetemen nincsenek ilyen képzések.

Az állam működése szempontjából ezek kiemelkedően fontos területek, az államszervezet hatékony működése pedig minden állampolgár érdeke és a mindenkori kormány felelőssége,

ebben az értelemben az NKE nem is lehet más, mint megkülönböztetett fontosságú intézmény.

A rektor többek között a kutatási tevékenység megújításán dolgozik, februártól megkezdte működését az Eötvös József Kutatóközpont, amely jelenleg hat, az év második felétől kilenc kutatóintézettel működik majd. A kutatóintézetek az egyetem képzési portfóliójába illeszkedő olyan stratégiai jellegű kutatásokat végeznek, amelyek hozzájárulnak az NKE nemzetközi versenyképességének növeléséhez. A rektor az új intézetvezetők között említette Hatos Pált (Közép-Európa Kutatóintézet) és Hörcher Ferencet (Politika- és Államelméleti Kutatóintézet).

Az NKE rektora szerint nem volt szerencsés, hogy az Eötvös József Kutatóközpontot létrehozó szenátusi határozat, amelyet tavaly novemberben hoztak, éppen február elsején lépett hatályba. Így eshetett időben egybe a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) finanszírozásáról, illetve az akadémiai kutatóintézetek jövőjéről kibontakozott vitával, ez pedig azt a látszatot kelthette, hogy az NKE-n azért hozták létre az új kutatóközpontot, hogy befogadja az Akadémiáról leváló kutatóintézeteteket. Mindez csupán időbeli egybeesés, hangsúlyozta a rektor, kiemelve: az NKE nem érintett az MTA átalakításában, „az egyetem a saját útját járja”.

Szintén februárban hozták létre a Stratégiai Tanulmányok Intézetét. Vezetője Prőhle Gergely, aki a közigazgatásban és a diplomáciában szerzett tapasztalatait, nemzetközi kapcsolatrendszerét fordíthatja az NKE javára. A Stratégiai Tanulmányok Intézetének tiszteletbeli elnöke Martonyi János volt külügyminiszter.

Ebben az intézetben – mint a rektor elmondta – két irányba kezdték el az építkezést. Egyrészt 2020 szeptemberétől indítanak egy új, kis hallgatói létszámú mesterképzést, amelynek célja az állami vezetők utánpótlásának biztosítása, és az államtudományi területen az ország legtekintélyesebb oktatóit hívja az NKE-re. Másrészt létrehozzák a Diplomáciai Akadémiát, amely a magyar diplomácia utánpótlásának és vezetői továbbképzésének lesz a bázisa.

A Tisza István-program elindításával, amely a minőséget és a nemzetközi versenyképességet helyezi a középpontba, az egyetem a fejlődésének új szakaszába lépett. Folytatódik a Ludovika Campus fejlesztése is további építkezésekkel, és azzal a céllal, hogy a NKE ne csak egyetemi képzőhely legyen, hanem kulturális centrummá is válhasson.

Koltay András hangsúlyozta: erős alapokkal rendelkező intézmény élére került fél évvel ezelőtt. Az azóta elvégzett munkáról szólva kiemelte: megújult a szervezeti struktúra, új vezetők is érkeztek, szakmai koncepciók formálódtak, átalakult a finanszírozás. A rektor szerint a magyar állami felsőoktatási intézmények sorában a hét éve működő egyetem pozíciója jó, mostantól azon kell dolgozniuk, hogy az NKE neve minden tekintetben „egyet jelentsen a minőséggel”. Ezért hirdették meg a további tudományos előrelépést célzó Tisza István-programot is. A digitalizáció is fontos fejlesztési irány, a tanulástól a könyvtárig „okos” szolgáltatások teszik igazi XXI. századi egyetemmé az intézményt.

A rektor kiemelte továbbá, hogy olyan infrastruktúrával rendelkeznek a Ludovika Campuson, amely Budapesten, sőt országos szinten is egyedülálló, és amellett, hogy a terület fontos történelmi emlékhely, mindenben megfelel a 21. század egyetemi igényeinek is. Céljuk, hogy a campuson olyan kulturális teret hozzanak létre, amely nem kizárólag az egyetemi polgároknak, hanem a budapestieknek is kedvelt közösségi helye, szellemi központja lesz. A hallgatók a campuson egy helyen megtalálják az egyetemi képzést, a kulturális eseményeket, a sportot, a szórakozást és a kollégiumi elhelyezést is.

Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Feldolgozottság
9,00%
Fidesz-KDNP 52,14%
DK 16,26%
Momentum 9,92%
MSZP-P 6,68%
Jobbik 6,44%
MI HAZÁNK 3,33%
MKKP 2,63%
LMP 2,19%
MUNKÁSPÁRT 0,42%
Dr. Trócsányi László
Fidesz-KDNP
Dr. Szájer József
Fidesz-KDNP
Járóka Livia
Fidesz-KDNP
Deutsch Tamás
Fidesz-KDNP
Gyürk András
Fidesz-KDNP
Gál Kinga
Fidesz-KDNP
Hölvényi György
Fidesz-KDNP
Győri Enikő
Fidesz-KDNP
Kósa Ádám
Fidesz-KDNP
Bocskor Andrea
Fidesz-KDNP
Deli Andor
Fidesz-KDNP
Hidvéghi Balázs
Fidesz-KDNP
Tóth Edina
Fidesz-KDNP
Dr. Dobrev Klára
DK
Dr. Molnár Csaba
DK
Rónai Sándor
DK
Ara-Kovács Attila
DK
Dr. Cseh Katalin
Momentum
Donáth Anna Júlia
Momentum
Dr. Tóth Bertalan
MSZP-P
Gyöngyösi Márton
Jobbik
Részletes eredmények