Élő Közélet

Orbán nélkül vitáznak a magyar helyzetről Brüsszelben

A jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetéről, azon belül is a tavaly szeptember óta történt fejleményekről vitáznak szerdán az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén. Az EP szeptember 12-én fogadta el a Sargentini-jelentést, ezzel a testület azt mondta ki, hogy rendszerszintű problémák vannak hazánkban a jogállamiságot és az uniós értékek tiszteletben tartását illetően.

A szavazás a Magyarországgal szemben zajló uniós eljárás része volt, amelyben vizsgálják, hogy sérülnek-e hazánkban az Európai Unióról szóló szerződésbe foglalt értékek, de még számos lépés vezet oda, hogy hazánk szavazati jogának elvételéről döntsenek a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsban. A mostani vitát az EP zöld frakciója kezdeményezte, a zöldpárti Judith Sargentini szerint azért, mert napról napra romlik a helyzet.

 A demokrácia haldoklik Magyarországon, meg kell tennünk mindent, amit lehet, hogy segítsünk életre kelteni és támogassuk a magyarokat autoriter vezetőjük rögeszméivel szemben

– nyilatkozta.

Kiemelt kép: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / AFP

Vége

Ezzel lezárult a vita, amit, mint írtuk, nem követett állásfoglalás elfogadása. A cél inkább az volt, mint a felszólalásokban többször is elhangzott, hogy megsürgessék a Tanácsot, hogy folytassa a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben. Rövidesen újabb cikkben foglaljuk össze az elhangzottakat.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke

Akik azt mondják, hogy csak politikai játszma zajlik, azoknak azt üzeni: konkrét kérdéseket vizsgálnak, választ várnak ezekre, és eljárnak, ha a válaszok nem felelnek meg az európai jognak. Elvi szempontokról van szó: a demokrácia nem hivatkozás arra, hogy ne feleljenek meg a szabályoknak. Magyarország saját döntése volt, hogy az Európai Unió tagja lesz, ezzel vállalták, hogy követik a szabályokat.

Nem arról van szó, hogy egy ország ellen harcot folytatnak, mert nem akar migránsokat befogadni, hanem elszámoltatás zajlik, olyan dologban számoltatnak el egy országot, amit ők vállaltak magukra. Senki nem kényszerítette Magyarországot arra, hogy EU-tag legyen, hazánk sok előnyt tapasztalt ezzel kapcsolatban. Más országok szolidárisak Magyarországgal, hogy felvirágozzon és növekedjen, de nemcsak jogok, hanem kötelezettségek is vannak – magyarázza.

Tőkés László, Európai Néppárt

A zöldek és cinkostársaik által kikényszerítettnek nevezi a vitát, ami nem más, mint a balliberális bevándorláspárti erők választási kampányrendezvénye. Szerinte ez a magyarság megbélyegzésére irányul, aminek leggyalázatosabb szereplői a magyar ellenzéki képviselők, akik odahaza puccsista akciókkal destabilizálják a társadalmi rendet.

Sógor Csaba, Európai Néppárt

Az RMDSZ-es politikus szerint azzal kellene foglalkozni, hogy a marosvásárhelyi egyetemen nem akarnak magyar kart létrehozni és a magyar hallgatókat vegzálják. Szerinte nem méltó az EP-hez, hogy mindig ugyanazt az országot bírálják.

Gál Kinga, Európai Néppárt

Minden elhangzott vád nevetséges, mellőzik a tényeket, hiszen akkor nagyon sok tagállam ellen lehetne eljárást indítani – mondja. Nem államosították a sajtót, nem zártak be egyetemet, a CEU Magyarországon akkreditált képzései maradnak. A vita ürügy a Magyarországon zajló frusztrált ellenzéki performanszhoz, nyomást gyakorolnak Magyarországra, mert nem áll be a bevándorlást pártolók sorába. „Sargentini asszony hagyjon minket békén” – mondta.

Carlos Coelho, Európai Néppárt

Rossz példát ad Orbán, mások is csatlakoznak hozzá, cselekedni kell – mondja. El kell fogadni egy eszközt, ami nyomon tudja követni az alapjogok sérelmét, a támogatásokat pedig ehhez kell kötni. A szabadságjogok nem csak szép szavak, hanem az identitásunk alapját képezik.

Christophe Hansen, Európai Néppárt

Magyarországot ma nem vennék fel az Európai Unióba – mondja. Az Európai Parlament évek óta kéri a magyar kormányt, hogy térjen vissza a jogállamiság útjára, most már elég volt a szavakból, pénzügyi következmények kellenek. A Tanácstól kérdezi, meddig kell még várni, hogy az eljárást megkezdjék.

Niedermüller Péter, S&D

Orbán fél a demokráciától, a demokratikus vitától – mondja. Világosan ki kell mondani, hogy ennek a politikának nincs helye az Európai Unióban.

Ingeborg Grässle, Európai Néppárt

A költségvetési ellenőrzési bizottság részéről aggasztja, mi lesz az uniós pénzek sorsa Magyarországon. Nem tudják úgy megóvni a pénzeket, ahogy szeretnék, problémák vannak az állegális közbeszerzésekkel, és a bíróságokon nem megfelelően kezelik ezeket a kérdéseket. A magyar kormány keveset tesz az ügy érdekében, kéri, hogy kezdődjön meg a Tanácsban a jogállamisági vita. Fontos lépés lenne, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

Morvai Krisztina, Függetlenek

„Sargentini kisasszonyt” arra kéri, hogy nézzen körül a teremben, alig van bent valaki, senkit nem érdekel a zöld képviselő jelentése. Szerinte inkább Emmanuel Macron rendőreinek brutalitásával kellene foglalkozni, 15 ember vesztette el a szeme világát „az önök kedvenc országában”.

Malin Björk, Egységes Európai Baloldal

Orbán és pártja egyre erősebb nyomást gyakorol azokra, akik mást gondolnak, de az ellenzék is egyre erősödik – mondja. Nem akarják elfogadni Orbánék rasszista hozzáállását, továbbra is fel fognak szólalni az emberek jogaiért, ezek a választás idején is fontos témák – mondta.

Jávor Benedek, Zöldek

Orbán megfutamodott, mert nincs már mit mondania – véli. Szerinte azonban kell arról beszélni, hogy Magyarországon kilenc éve ássák alá a magyarok jogait, és az európai értékeket. Minden máz lehullott az Orbán-féle autokráciáról, és felsejlenek Putyin rendszerének vonásai.

Szanyi Tibor, S&D

A szovjet blokk legvidámabb barakkját Európa új siralomházává változtatták az Európai Unió finanszírozása és döbbenete közepette – mondja. A hatalom fegyveres verőemberei képviselőket ütlegeltek a köztévében, a vádhatóság pedig az áldozatokat fenyegeti, Soros György ügynökeinek nevezve őket. Egyetlen jó hír, hogy a nemzeti demokratikus ellenállás fokozódik.

Barbara Kudrycka, Európai Néppárt

Ha felborítjuk az európai értékeket, vége lesz a demokráciának. Nem érti, hogy a magyar képviselők miért nem tudják Orbánt meggyőzni, hogy kompromisszumkész legyen, és helyreállítsa az alapjogok helyzetét. Mindenki ennyire cinikus, vagy van valakinek még minimális felelősségérzete? – kérdezte.

Balczó Zoltán, Függetlenek

A politikai küzdelmet nem Brüsszelben, hanem otthon, a magyar emberekkel együtt kell megvívni Orbán rendszerének leváltásáért – mondta.

Marie-Christine Vergiat, az Egységes Európai Baloldal vezérszónoka

Senki nem akarja megtámadni a magyar népet, de Orbán egy új modell bajnoka akar lenni, az „illiberális helyzet” egyre komolyodik. A korrupció terjed, nem akarnak részt venni az Európai Ügyészség munkájában, közigazgatási bíróságot hoznak létre, rabszolgatörvényt fogadnak el. 2010-ben kezdődtek ezek a fejlemények, azóta mi történt, miért nem mozdulunk – kérdezi. A migráció, a bevándorlás kérdése nem háború, EU-tagnak lenni azt jelenti, hogy tiszteletben kell tartani az értékeket – mondja.

Judith Sargentini, a Zöldek vezérszónoka

Minden oka megvan az embereknek Magyarországon, hogy utcára menjenek, és megérdemlik a szolidaritást – mondja. Szeptember óta csak rosszabbodott a helyzet, elment a CEU, büntetik a hajléktalanokat, Gruevszki menekültstátuszt kapott, egy rendszerbe vonták a kormánymédiát, átment a rabszolgatörvény. A Tanácsot ellátják rengeteg papírral, azt mondják, hogy együttműködnek, de csak időt húznak. Értékeli, hogy megszavazták a jelentést, de azóta nem történt semmi.

Anders Primdahl Vistisen, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport vezérszónoka

Nem ismeri pontos tartalmát a Magyarországot ért kritikáknak, de azt tudja, hogy az országokat nem egyformán kezelik. Nem reagált a ház arra, hogy Katalóniában erőszak érte a tüntetőket, de ha Budapesten békés tüntetést látunk, akkor sérül a jogállamiság – magyarázza. Egyetlen dolog történik ebben a házban, meg akarnak szabadulni Orbántól, Kaczynskitől és azoktól, akikről úgy gondolják, nem tetszik nekik, hogy demokratikus úton megválasztották őket.

Jozef Weidenholzer, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége vezérszónoka

A magyar kormány, amely korábban minden lehetőséget megragadott, hogy részt vegyen a folyamatban, semmibe veszi az Európai Parlamentet, a mai vitától is távolmaradt – mondja. Szerinte a magyar társadalom egyre nagyobb része is tiltakozik, hazánk egyre inkább látszatdemokrácia, ahol a médiát a kormány mellé állították, az egyetemek szabadsága veszélyben forog, a politikai elemzéseket összeesküvés-elméletek helyettesítik.

Csodálkozik azon, hogy a Tanács nem érvényesíti az Európai Parlament döntését, szerinte ez azt az üzenetet küldi, hogy lemondunk az alapvető értékekről.

Deutsch Tamás, az Európai Néppárt vezérszónoka

Deutsch Tamás szerint ürügyekkel tűzték napirendre a vitát, a választási kampány részeként. Szerinte azért pécézték ki hazánkat, mert a magyarok a bevándorlás ügyében mást akarnak, mint önök – szegezi a vitát kezdeményezőknek. Fenyegetik, zsarolják, büntetni akarják azokat az országokat, amelyek elutasítják a bevándorlást – mondja. Négy hónappal a választások előtt már végképp felesleges a magyar embereket bántani, az európai emberek fognak dönteni arról, hogy Európa az európaiaké maradjon – mondta.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke

Az Európai Bizottság osztja az EP legutóbbi javaslatában szereplő aggályok nagy részét – mondja Timmermans. Magyarország ellen több szerződésszegési eljárást indított az Európai Bizottság, a múlt héten a Stop Soros törvénnyel kapcsolatban véleményt küldtek a magyar kormánynak, annak két hónapja van válaszolni, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

Timmermans említi a túlóratörvényt is, aminek következtében utcai tiltakozások voltak. A bizottság elemzi, mennyire felel meg ez a törvény az uniós szabályoknak, magyarázatot kért a kormánytól, ennek fényében dönt a további lépésekről. Említi a CEU ügyét is, példátlan szerinte, hogy egy egyetemnek kormányzati nyomásgyakorlás miatt kell távoznia egy országból.

Vizsgálják a kormányzati médiaalapítványt és a közigazgatási bírósági rendszer létrehozását is. Utóbbival kapcsolatban azt mondta, sajnálatos, hogy a kormány nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét.

Ellenőrzik az EU-s pénzek magyarországi felhasználását, és a korrupcióellenes ajánlások végrehajtását. A jelenlegi, 7-es cikkely szerinti eljárás kapcsán sajnálja, hogy az Európai Parlament eddig nem kapott lehetőséget arra, hogy bemutassa álláspontját a Tanácsban.

A jelentésben foglalt legtöbb kifogásolt ügy már az Európai Bíróság előtt van, Timmermans szerint a Tanácsnak minden eszköze megvan a helyzet értékelésére.

Kezdődik a vita

Az Európai Unió Tanácsa részéről Melania Ciot szólal fel először. A közös értékek, mint a jogállamiság, az emberi jogok fontos sarkkövei az Európai Uniónak – mondja, szerinte az intézményeknek és a tagállamoknak is védenie kell ezeket. Szeptember 18-án a Tanács az EP-től kapott egy indoklással ellátott javaslatot, ennek értékelése folyamatban van, nem tud következtetéseket levonni, hogy mi lesz a vége az eljárásnak, de figyelembe veszik a képviselők által megfogalmazott aggályokat.

Timmermans akkor aggódna, ha Orbán dicsérné

Az Európai Bizottság első alelnökét, Frans Timmermanst arról kérdezték szerdán Brüsszelben, hogy Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban azt nyilatkozta róla: „köztudomásúlag” Soros György embere.

Őszintén szólva, akkor kezdenék igazán aggódni, ha Orbán Viktor dicsérne

– válaszolta erre Timmermans. Reagált arra is, hogy a magyar kormány szerint összeférhetetlen, hogy alelnöki tisztségét megtartva, az európai szocialisták jelöltjeként vesz részt az EP-választás kampányában. Azt mondta: az Európai Bizottság döntést hozott arról, hogy akik képviselőjelöltek akarnak lenni, továbbra is bizottsági tagok maradhatnak.

Olvasói sztorik