Nagyvilág
(COMBO) This combination of file pictures taken in Berlin created on October 29, 2018 shows Christian Democratic Union (CDU) members: CDU Secretary General Annegret Kramp-Karrenbauer at a party leadership meeting on September 10, 2018; Health Minister Jens Spahn at the weekly cabinet meeting on September 26, 2018 and corporate lawyer Friedrich Merz during a press conference on October 31, 2018. - Angela Merkel faces strong headwinds in her bid to see out her fourth and final term as Germany's chancellor as a long-time nemesis emerged in the race to succeed her as party chief. Kramp-Karrenbauer, Spahn and Merz announced that candidacy, while North Rhine-Westphalia's State Premier and CDU Deputy Chairman Armin Laschet said he won't run for the CDU leadership. (Photo by Odd ANDERSEN and John MACDOUGALL / AFP)

Közülük kerülhet ki Merkel utódja, és nem csak a pártban

Alig öt héten belül kiderül, ki lesz Angela Merkel pártelnöki utódja. Három jelölt szólhat bele komolyan a versengésbe, és nem kizárt, hogy legkésőbb 2021-re közülük kerül ki Németország következő kancellárja is.

Angela Merkel az ősszel egymás után szenvedett vereségeket, nemcsak Bajorországban gyengült meg erősen a kereszténydemokraták testvérpártja, a CSU, hanem Hessenben is – bár nyert, mégis – csúfos bukás érte a CDU-t a helyi tartományi választáson, több mint tíz százalékpontot bukott a legutóbbi tartományi választáshoz képest. Ráadásul a két helyi voksolás előtt saját pártja is megpuccsolta a német kancellárt, Merkel jelöltjével szemben Ralph Brinkhaust választották meg frakcióvezetőjüknek a Bundestagban.

dpatopbilder - Chancellor Angela Merkel (CDU) arrives on 09.10.2017 in Berlin in an armored limousine at the Konrad-Adenauer-Haus, the CDU headquarters. The Union parties have agreed on a compromise in the refugee dispute. Photo: Kay Nietfeld / dpa | usage worldwide
A Merkel-korszak vége mindent megváltoztathat
Felborulhat az elmúlt hetven év német politikai rendszere, Merkel a pártja éléről távozik, de 2021-ig kancellár maradna. Ez azonban már nem csak rajta múlik.

A hesseni vereséggel felérő győzelem után nem is várt tovább, bejelentette, hogy lemond a pártelnöki tisztségéről (kancellári posztját a ciklus végéig, 2021-ig megtartaná). Decemberben tehát új elnököt választ a CDU. Egyelőre 12 jelöltet tartanak számon, köztük például egy marburgi vállalkozót, egy berlini egyetemi hallgatót és egy bonni jogászprofesszort is, ők azonban nem tartoznak az esélyesek közé, nem úgy mint

  • az 56 éves Annegret Kramp-Karrenbauer, aki nyolc éven át volt Saar-vidék miniszterelnöke, míg februárban megválasztották a CDU főtitkárának;
  • a 38 éves Jens Spahn, aki március óta a Merkel-kormány egészségügyi minisztere;
  • a jelenleg legesélyesebbnek pedig a 62 éves Friedrich Merz tűnik, aki a semmiből térne vissza, de komoly politikai tapasztalata van a német és európai politikában.

Friedrich Merz

Merz 15 éven át volt a német törvényhozás, a Bundestag tagja, 2000 és 2002 között a CDU/CSU frakcióvezetője, egészen addig, míg a posztot meg nem szerezte tőle Merkel, miután az utóbbi által irányított CDU kikapott a szövetségi választásokon, és ellenzékben kellet maradnia.

Hasonlót érezhetett Merz, mint nemrégiben Merkel, amikor nem a saját jelöltjét választották meg képviselők frakcióvezetőjüknek, nem is birkózott meg a vereséggel, és inkább lassan (teljesen csak 2009-re) kiszállt a politikából, és jogászként, cégvezetőként és lobbistaként tevékenykedett tovább. Így tagja volt a Köln–Bonn repülőtér és a HSBC felügyelőbizottságának, a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock németországi leányvállalatánál pedig a felügyelőbizottság elnöke lett.

31 October 2018, Berlin: Friedrich Merz (CDU) making comments at a press conference on his candidacy for the office of party leader of the CDU. Photo: Wolfgang Kumm/dpa
Friedrich Merz
Fotó:Wolfgang Kumm/dpa/ AFP

Merznek emellett uniós tapasztalata is van, öt éven át volt az Európai Parlament képviselője.

A párton belül a gazdaságilag liberális szárnyhoz tartozik, a fókuszban nála a pénzügy-, a biztonság- és a családpolitika áll. Korábban szorgalmazta az adózási rendszer egyszerűsítését és – a magyar kormányhoz hasonlóan – szerette volna elérni, ha az adóbevallás egy söralátéten is elférne. A szabályok csökkentése, a dereguláció és a privatizáció pártján áll, valamint a nyugdíjkorhatár emelését, a szociális kiadások csökkentését szorgalmazza, az energiafordulatkor pedig az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása mellett voksolt.

Ő tette naggyá a „német Leitkultur” (domináns kultúra) kifejezést, ami alatt a bevándorlók számára kötelezően követendő értékeket, szokásokat érthetjük.

Jens Spahn

Spahn csak 22 éves volt, mikor bekerült a Bundestagba, ezzel ő lett a legfiatalabb tagja a német parlamentnek, ha megválasztanák pártelnöknek, akkor a CDU elnökei közül is ő lehetne a legfiatalabb.

Minisztersége előtt helyi szinten politizált, majd a szövetségi pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára volt. Spahn Merz-cel szemben a konzervatív szárny tagja. Merkel egyik legaktívabb kritikusa, elemzők szerint éppen azért is jelölte őt miniszterének a kancellár, hogy kicsit háttérbe szorítsa. Komolyan bírálta a kormányfő wilkommentskulturját, a Frankfurter Allgemeine Zeitungban írt vendégcikke, amiben bejelentette a kandidálását a pártelnöki pozícióért is ecseteli a német kormány kudarcát a bevándorlás ügyében, és szigorúbb szabályozást sürget.

05 November 2018, Berlin: Jens Spahn (CDU), Federal Minister of Health, speaks to media representatives at the CDU headquarters, the Konrad Adenauer House. This is where the party leadership meets for a closed conference. Photo: Kay Nietfeld/dpa
Jens Spahn
Fotó:Kay Nietfeld/dpa/AFP

Spahn gyerekkora óta azt szeretné elérni, hogy egyszer Németország kancellárja legyen.

Jó kapcsolatot ápol a szabaddemokrata FDP és a Zöldek fiatal nemzedékével, egy esetleges Jamaica-koalíciót (a pártok színei alapján a CDU/CSU, a Zöldek és az FDP lennének a tagjai ) is támogatott volna korábban. Egyébként, noha vallásos katolikus, tavaly év végén, nem sokkal azután, hogy a Németországban lehetségessé vált az azonos neműek egybekelése, összeházasodott újságíró barátjával.

Annegret Kramp-Karrenbauer

Kramp-Karrenbauer (akit gyakran csak AKK-nak neveznek) Németországban legtöbben mint Saar-vidék miniszterelnökeként ismerik, nagy népszerűségnek örvendett a tartományában. Politikai karrierjét alulról kezdte, CDU Saar-vidéki szervezetének több vezető posztját is betöltötte, különböző minisztériumokat is irányított, majd lett tartományi kormányfő, míg most a szövetségi CDU elnökségének tagja és egyben főtitkára a pártnak.

A német katolikusok központi bizottságának tagja, a melegházasság és az abortusz ellen is felszólalt, mégis társadalmi kérdésekben balosabb, mint két fő ellenfele. Bevándorláspolitikája hasonló Merkeléhez, például a német határ lezárásával sem értett egyet, ahogy a kancellár sem.

02 July 2018, Berlin: Annegret Kramp-Karrenbauer, CDU Secretary General, addresses media representatives in the Konrad-Adenauer-Haus before the party's committee meetings after the state elections in Hesse. Photo: Kay Nietfeld/dpa
Annegret Kramp-Karrenbauer
Fotó: Kay Nietfeld/dpa/AFP

Kramp-Karrenbauer egyértelműen Merkel embere, a kancellár jelölte pártfőtitkárnak, azóta pedig a jobbkeze a CDU-ban, bizonyára őt is támogatja a kancellár a pártelnöki tisztségért folyó harcban. Sokak szerint Merkel politikáját folytatná, nem annyira az elvek, mint a pragmatikus gondolkozás határozza meg döntéseit, de nála élénkebb és érzelmesebb.

Objektív, józan és nem olyan nyugtalan, mint a többi jelölt

mondta róla Emanuel Richter, az RWTH Aachen Egyetem politológusa.

Mertz-cel, Spahnnal nem megy a kancellárnak

Ha Merz-cet választják meg pártelnöknek, akkor szinte biztosan lesznek konfliktusok a párt és a kormány között, nem véletlenül Merkel előrenyomulása után szállt ki a politikából addigi párton belüli ellenfele. Ami pedig nem igazán jelentene jót a CDU-nak: jövőre három keletnémet tartományban (Brandenburgban, Thüringiában és Szászországban) is választásokat tartanak, egyikben sem állnak túl fényesen, kettőben jelenleg is ellenzékben vannak. A közös munka konfliktusossága bele van kódolva Spahn pártelnökségébe is, egyedül Kramp-Karrenbauer esetében számíthat nyugodt kormányzásra Merkel, már ami a párton belüli viszonyokat illeti.

A Forsa közvélemény-kutatása szerint egyébként a CDU szavazóinak több mint a 60 százalékuk szeretné, ha maradna Merkel középutas politikája, a teljes választókörű népességen belül pedig 63 százalék azon a véleményen van, hogy nem szabadna jobbra tolódnia a kormányzásnak. Pedig Merz és Spahn is azt támogatja, hogy a párt forduljon vissza a konzervatív védjegyei felé. A megkérdezettek egyébként annak ellenére, hogy Merkel politikai karrierjének lassan vége, és talán a legnagyobb válságát éli a kormányzása, inkább rá szavaznának – ha közvetlenül voksolnának a kancellárra –, mint Merzre, ha a szociáldemokraták jelenlegi vezetője, Andrea Nahles vagy helyettese, Olaf Scholz lenne a kihívójuk.

Az állás bizonytalan

Mindennek ellenére decemberben – a jelenlegi állás szerint legalábbis – Friedrich Merz lesz a CDU következő elnöke.

A Bild am Sonntagnak készített felmérés szerint mind a teljes népesség, mind a CDU-választók között a legtöbben rá szavaznának (38 és 44 százalék), a második legtöbben AKK-ra (27 és 39) százalék, míg Spahnra a legkevesebben (13 és 9 százalék). A Welt újságírója szerint Mert titka, hogy karizmatikusabb politikus, mint két kihívója. Susanne Gaschke szerint Kramp-Karrenbauer bármennyire barátságosnak tűnik is, túlságosan is pártkatona ahhoz, hogy fajsúlyos politikai vezető váljon belőle. Spahn pedig az újságíró szerint inkább előbb vigye véghez sikeresen a gondozási reformot, és hogy

végre ne egy vízzel teli söröskorsót kelljen az Oktoberfesten a kamerák előtt tartania

– utal ezzel fiatal korára.

Merz Gaschke szerint hasonló hatást gyakorolhat, mint Sebastian Kurz Ausztriában, vagyis azokat a konzervatívokat is összegyűjtheti, akik nem szélsőjobbosak, de nem értenek egyet Merkel társadalompolitikájával. Pár hónappal később pedig – írja a Welt publicistája – elkezdődhetne egy közös kormányzás a Zöldekkel, amiben „álomcsapatot” alkotna Merz és a Zöldek társelnöke, Robert Habeck a helyetteseként. Ezzel elkerülhetnék, hogy meg kelljen alakulnia egy új középutas mozgalomnak, ahogy Franciaországban is történt, a szociáldemokratáknak pedig nem kéne 2021-ig kormányzati „fogságban” maradniuk, végre ellenzékből kritizálhatnák a kormányt.

German opposition Christian Democratic Union (CDU) Secretary General Angela Merkel (R) and CDU tax expert Friedrich Merz share a laugh during the tax debate in the German parliament in Berlin, 18 February 2000.  Merz, currently deputy chief of the Christian Democrat Union parliamentary group, is tipped to become the new group leader after current leader Wolfgang Schaeuble announced his resignation on Wednesday.
Angela Merkel és Friedrich Merz 2000 februárjában a parlamentben
Fotó: Wolfgang Kumm / AFP

Más szakértők szerint a jobbratolódással Merz és Spahn lehet, hogy visszahódítanának szavazatokat a radiákális AFD-től, de előfordulhatna, ami Bajorországban, hogy a Merkel alatt törzs CDU-szavazókká váló közepet veszítenék el.

BERLIN, GERMANY - OCTOBER 02: (From L to R) Germany's Minister of Work and Social Affairs Hubertus Heil, Germany's Economy and Energy Minister Peter Altmaier and German Interior Minister Horst Seehofer present the German government's framework on immigration policy for skilled workers at a press conference on October 2, 2018 in Berlin, Germany.  Abdulhamid Hosbas / Anadolu Agency
A bevándorlóellenes retorika véreztetheti ki Orbán bajor szövetségesét
Bajorország vasárnap választ, és úgy tűnik, a hatalmon lévő keresztényszocialistáknak nem volt jó ötlet szinte csak a migrációval foglalkozni az elmúlt években.

Tény, hogy Merz felbukkanásának sokan megörültek, de a december elején kezdődő kongresszusig még rengeteg regionális konferencián, párton belüli szervezeti tanácskozáson kell átesniük a jelölteknek.

Még az is lehet, hogy Merz körül csak a felhajtás nagy.

A Forsa kutatóintézet igazgatója, Manfred Güllner szerint az is előfordulhat vele, mint az Európai Parlament után a német politikába visszatérő Martin Schulz-cal, aki pártja, az SPD kancellárjelötje lett 2017-ben, de a választási vereség után nemcsak az országot nem vezetheti, hanem a szociáldemokrata pártot sem többé.

Hármójuk közül elsőként valószínűleg Spahn húzhatja a legrövidebbet fiatal kora miatt, és mert nagyon sok a hasonlóság közte és Merz között. Leginkább a CDU ifjúsági szervezetére a Junge Unionra számíthat, míg a CDU nőszervezete a Frauen Union elnöke már támogatásáról biztosította AKK-t, és valószínűleg Saar-vidéki delegáltak is rá voksolnak majd (és persze ott van Merkel támogatása is, de ő nyíltan erről lehet, sosem fog beszélni).

A CDU gazdasági szárnya viszont Merz mögött áll, ahogy Wolfgang Schäuble is őt támogatja, sőt a terepet is előkészíti neki – írta a Spiegel. Schäuble jelenleg a Bundestag elnöke, és kevés olyan aktív politikus van ma a CDU-n, de Németországon belül is, akinek akkora hatása lenne, mint neki. 1972 óta parlamenti képviselő, volt a kancellária vezetője, kétszer bel-, és egyszer pénzügyminiszter, valamint a pártot és a frakciót is vezette 2000-ig, mígnem – legalábbis időlegesen – belebukott a párt adománybotrányába (kétszer is átvett egy fegyverkereskedőtől százezer márkát készpénzben). Épp ekkor lett az utódja a frakcióban Merz, a párt élén pedig Angela Merkel.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Budapest, 2014. június 27.
Heller Ágnes filozófus a Budapest Pride fesztivál hivatalos megnyitóján a budapesti Toldi Moziban 2014. június 27-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.