Közélet
Semi Truck Driver Job. Caucasian Trucker Preparing For Long Haul Shipping.

Milliárdokért képzi a kormány a sofőröket, akik aztán külföldre mehetnek dolgozni

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 10. 05. 11:14

Hiába finanszírozta 3600 kamionsofőr és autóbuszvezető jogosítványát a kormány 2015 óta, semmilyen garancia nincs rá, hogy hosszú távon Magyarországon vállalnak munkát.
Korábban a témában:

Varga Mihály miniszter 2015 szeptemberében jelentette be, hogy a kormány egy 5 milliárd forintos, uniós és hazai forrásból meghirdetett program keretein belül nagyjából hatezer leendő gépjárművezető számára fedezi a C, C+E és D kategóriájú jogosítvány, valamint az ehhez kapcsolódó GKI alapképzés megszerzésének költségeit.

A támogatást a vártnál jóval kevesebben vették igénybe: a programot megvalósító Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. legfrissebb, nyilvánosságra hozott adatai szerint a képzéseket 2018. április végéig 3600-an fejezték be az előrejelzett 6000 helyett. A kormány ezzel együtt májusban 1 milliárd forinttal növelte a hozzájárulást, és újabb 1200 tehergépkocsi- és autóbuszvezető képzésére írtak ki pályázatot.

Szolnok, 2015. június 25.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszél a BI-KA Logisztika Kft. 21 darab új kamionjának átadásán Szolnokon 2015. június 25-én.
MTI Fotó: Mészáros János
Varga Mihály beszél a BI-KA Logisztika Kft. 21 darab új kamionjának átadásán Szolnokon 2015 júniusában
Fotó: Mészáros János / MTI

Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) megbízott főtitkára szerint bár a programnak van eredménye, az ágazatban súlyos problémaként fennálló munkaerőhiányt nem oldja meg.

A sofőrhiány ma is élő probléma, még mindig ezres nagyságrendben vannak betöltetlen státuszok

– mondta a 24.hu megkeresésére.

Mehetnek, amerre látnak

A program főként azokat a munka iránt komolyan érdeklődő fiatalokat szólítja meg, akik nem tudják finanszírozni a jogosítvány megszerzésének 600-800 ezer forintos költségeit. Azok a jelentkezők kerültek be, akiknek volt előzetes munkaadói nyilatkozatuk, azaz konkrét állásajánlatuk. Magyarán a leendő fuvarozóknak már azelőtt munkalehetőséget biztosítanak a programban részt vevő vállalkozók, hogy kitanulták volna a szakmát.

Az OFA Nonprofit Kft. közleménye szerint a végzettek közel 94 százaléka magyarországi székhelyű, áruszállítással, személyszállítással vagy fuvarszervezéssel üzletvitelszerűen foglalkozó vállalkozásnál helyezkedett el. A dolog hátulütője viszont az, hogy a résztvevőknek nem kell szerződésben vállalniuk, hogy évekig Magyarországon dolgoznak majd.

Noha a leendő munkaadó és a munkavállaló között van lehetőség valamilyen szerződés megkötésére, amely adott esetben lefektethet a munkaviszonyra vonatkozó időbeli korlátokat is, nem jellemző, hogy a munkavállalók évekre röghöz köthetők lennének, erre az esetek többségében nem is lehet kényszeríteni őket. Az értékes, jó munkaerő megtartása a felek közötti viszony függvénye is. A gépkocsivezetők esetében ez különösen fontos, hiszen ha nincs sofőr, nem használhatók ki a cég kapacitásai sem

– fogalmazott Árvay Tivadar.

Mindez azért problémás, mert a képzésben részt vevő sofőrök életútját nem követik nyomon, és a jogosítvány megszerzése után rövid időn belül külföldön vállalhatnak munkát.

A nyugat-európai országokban ugyanis éppúgy munkaerőhiány van a szakmában, mint itthon, de jobban megfizetik a sofőröket. Úgy tudjuk, Ausztriában és Németországban új trend, hogy a fuvarozók két hetet dolgoznak, aztán két hét szabadságot kapnak. Ezzel a munkarenddel is megkereshetnek annyit, mint ha Magyarországon egész hónapban úton lennének.

Mennyit keresnek a sofőrök?

  • A belföldi fuvarozók átlagban 300 ezer forintos nettó fizetéssel számolhatnak.
  • A Magyarországon nemzetközi fuvart vállaló kamionsofőrök 500-600 ezer forint közötti összeget keresnek átlagban havonta.
  • Ausztriában egy belföldi fuvarozó a juttatásokkal együtt akár 700 ezer forintot is kaphat.
  • A nyugat-európai országok nemzetközi fuvarozóinak bére ingadozó, de ha valaki szerencsés, akár havi 1 millió forintot is kereshet.

Bár az MKFE főtitkára arról beszélt, az utóbbi időben egyre gyakrabban jelzik feléjük a tagvállalkozásaik, hogy a korábban külföldre távozó gépkocsivezetőik visszatérnek Magyarországra, nemrégiben Füle László, a mintegy 3700 tagvállalkozást tömörítő NiT Hungary elnöke sajtótájékoztatón arról beszélt, az országban lenne elég gépkocsivezető, de jelentős részük Nyugat-Európában dolgozik, az ő visszacsábításukhoz béremelés kell, ami költségnövekedést és áremelkedést hoz. A szakszervezetek részben ezért a fuvardíjak azonnali, 15-20 százalékos emelését javasolták.

A szakmában dolgozó informátoraink szerint Ausztriában például már van olyan cég, amelynél annyi magyar vállal munkát, hogy magyar nyelvű irányítót is fel kellett venniük.

Pásztó, 2018. február 12.
Kamion és személyautók haladnak a 21-es fõút felújított szakaszán Pásztó közelében 2018. február 12-én. Ezen a napon átadták a 21. számú fõút Szurdokpüspöki és Pásztó, valamint Pásztó és Mátraszõlõs közötti kétszer kétsávos szakaszait.
MTI Fotó: Komka Péter
Fotó: Komka Péter / MTI

Árvay Tivadar hozzátette, a cégek számára is egyre nyilvánvalóbb, hogy a működésük, a termelőképességük függ attól, hogy vannak-e megbízható gépkocsivezetőik, ezért a tisztességes bérek mellett mind több esetben kapnak szerepet a szociális juttatások, életpályamodell-programok, amelyekkel magukhoz köthetik, lojálissá tehetik a dolgozóikat.

A szakmában egyébként az is komoly problémát jelent, hogy sok sofőr mentálisan kikészül a hajtástól és az egyedülléttől, a várható körülményekre pedig a képzésben lehetetlen felkészíteni őket.

Középiskolában oktatnák a szakmát

A nemzetközi gépkocsivezetői hivatás – a hazai viszonylatban kimagasló bérek ellenére – kevésbé népszerű, mint néhány évtizede, a szakmában dolgozó munkavállalók közül sokan fognak nyugdíjba vonulni a következő 5-10 évben. Az MKFE hosszú távon a pályakezdő fiatalok megszólításában látja a megoldást, ami szerintük a szakma középiskolai szintű képzésbe integrálásával valósulhatna meg.

A jelenleg működő szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzést követően kerülhetne sor a hivatásos gépkocsivezetői szakma oktatására, a kategóriás képzés mellett minden olyan kiegészítő képzést ide értve, amely a gépkocsivezetőkkel szemben támasztott munkaadói elvárásokra választ ad, mint a nyelv vagy az ágazatspecifikus gazdasági-jogi ismeretek

– magyarázta Árvay Tivadar.

Ezt a szakgimnáziumi érettségit követő egyéves szakképzésben valamint emelt szintű technikusi szakképzésben, vagy már az érettségit megelőző szakmai és gyakorlati képzésben kellene megvalósítani, a szakközépiskolai képzésben pedig kimondottan ilyen tematikájú képzési programot lehet kidolgozni. Mindkét esetben nappali rendszerű, államilag finanszírozott, és pályakezdő fiatalokat elérő képzésről lenne szó.

Csörnyeföld, 2017. november 21.
Autók az M70-es autóúton a Zala megyei Csörnyeföldnél 2017. november 21-én. Az M7-es autópályát a magyar-szlovén határral összekötõ szakaszt 2019-re autópályává építik át.
MTI Fotó: Varga György
Fotó: Varga György / MTI

Kidolgozott terv a fentiekre még nincs, eddig az OFA-program volt hivatott a gépjárművezető-hiány megoldását orvosolni, azonban az látszik, hogy hosszú távon az nem elég. Árvay elmondta: már jelezték igényüket a középiskolai szintű képzés bevezetésére, és mivel szerintük a munkaerőpiaci problémák megoldása nemzetgazdasági érdek, remélik, hogy a projekt kidolgozásában és megvalósításában is partner lesz a kormányzat.

Kérdéseinkkel megkerestük az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.-t, de azt jelezték, hogy csak fenntartójuk, a Pénzügyminisztérium nyilatkozhat az ügyben. A minisztériumnál viszont hiába érdeklődtünk.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.