A felügyeletet ellátó miniszter 2018. június 6-án kelt tájékoztatása szerint az NKFI Alapból finanszírozott pályázatok keretében kötelezettségvállalásra csak a miniszterrel történt előzetes egyeztetés alapján kerülhet sor
– áll egy Pálinkás József jegyezte levélben. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal június 30-án menesztett elnöke ebben az üzenetben írta meg, hogy hiába bonyolította le az intézmény a hosszadalmas, minden tudományterületre kiterjedő pályázati eljárását, nem hirdethet eredményt, mert
Ez annyiban nem meglepő, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrehozása után hamar kiderült, a kormány radikálisan átalakítaná a tudományfinanszírozást. A költségvetési törvény tervezetéből kiolvashatóan a Palkovics-tárca finanszírozná a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit (eddig a támogatás közvetlen volt), lapunk pedig megírta, hogy akad olyan intézetvezető, aki már azt is megfelelő kompromisszumnak tartaná, ha munkatársai egy héten két napot a kormány kijelölte témákon dolgoznának. Hogy a kormányoldalon miként képzelik a tudományos kutatást, az is mutatja, hogy a Figyelő című, Schmidt Mária tulajdonában álló hetilap listát közölt azokról, akik az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának intézeteiben a bevándorlást, a genderelméletet, illetve a homoszexualitást kutatják.
Azóta sokan tiltakoztak a tervezett átalakítások ellen, mások mellett Lovász László MTA-elnök is, ám nem úgy fest, mintha a kormány lassítana, hiszen ezúttal az innovációs hivatal döntéseit kötik miniszteri igenhez. A történethez hozzátartozik, hogy a pályázati eljárás Pálinkás vezetői időszakában zajlott. Az első Orbán-kormány oktatási miniszteréről, az MTA előző elnökéről a 24.hu már korábban megírta, hogy menesztik majd a hivatal éléről, ami azóta meg is történt.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
A most stoppolt pályázati eljárás hónapokig folyt. A levél szerint a pályázatokat átlagban három, de legalább két, szakterületén kompetens, anonim szakértő értékelte, ők adtak javaslatot a bírálóbizottságnak a támogathatóságról. Ezután szakértői csoportok is értékelték a projekteket, és ezek egyhangúan döntöttek a támogatásról. Végül a szakterületi kollégiumok terjesztették az elnök elé a döntési javaslatot, amellyel Pálinkás egyetértett.
Ám a hosszú előkészítés nem volt elég, Palkovics László arról tájékoztatta a hivatalt, hogy az ő egyetértése nélkül nem hirdethetnek eredményt. Így nem lehet tudni, mikor lehet nyilvános a győztesek sora, ahogyan azt sem, a minisztérium milyen szempontok alapján vizsgálja felül a határozatot.
Kerestük az ügyben a minisztériumot, érdeklődtünk arról, gondoskodtak-e olyan eljárás kidolgozásáról, amellyel nem sérül a kutatás szabadsága, s amely garantálja, hogy a tárcavezető nem politikai alapon szór ki kutatókat a győztesek sorából. Kérdeztük azt is, mikor várható döntés a több száz pályázatról, továbbá hogy ezt a gyakorlatot honosítják-e majd meg az MTA kutatóintézeteinél is. A tárca mindössze annyit válaszolt:
A NKFIH vezetőjének személye megváltozik, a hasonló átmeneti időszakokban megszokott gyakorlat, hogy a felügyeletet ellátó türelmet kér az intézménytől.
Pedig a részletek fontosak lennének, mert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a hazai tudományfinanszírozás egyik fő forrása. A korábbi Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) kerültek 2015 januárjában a hivatalhoz, miután az Orbán-kormány átszabta a rendszert. Az alaphoz minden tudományterület képviselője pályázhat, a nyertesek pedig több évre szóló, jelentős támogatáshoz juthatnak.
Kiemelt kép: Bruzák Noémi / MTI
