Végkielégítés, felmentés nem jár ugyan a minisztereknek megbízatásuk megszűntével, de nem kellett üres kézzel menniük, akiknek a szolgálataira nem tartott igényt Orbán Viktor miniszterelnök az új kormányban.
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, milyen címen és milyen összegű juttatást fizettek, azaz Balog Zoltán, Fazekas Sándor, Kósa Lajos, Lázár János, Seszták Miklós, illetve Simicskó István mekkora apanázzsal távozott a posztjáról.
A közérdekű adatigénylésünkre a kancellária a konkrét kifizetési listát nem, helyette a jogszabály idevágó passzusait küldte meg. A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényből az derül ki, hogy az a miniszter, aki legalább három évig vezette a tárcáját, hathavi illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult. (Lemondás esetén is jár pénz, csak nem hat-, hanem háromhavi illetménynek megfelelő juttatás.) Ha a miniszterek vagyonbevallásában szereplő havi bruttó 1 101 900 forint jövedelmet vesszük alapul, akkor
A pénzt rövid úton meg is kellett kapniuk, a jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a hatáskörgyakorlás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben kell átutalni.
A távozó miniszterek közül a többségnek megvolt a három éve a bársonyszékben, hiszen Fazekas 2010-ben, a második Orbán-kormány idején került az agrártárca élére, Balog, Lázár és Seszták 2014-től vezette az emberminisztériumot, a kancelláriát, illetve a fejlesztési tárcát. Simicskót viszont csak 2015 szeptemberében nevezték ki a Honvédelmi Minisztérium élére, így neki csak fél pénz, 3,3 millió forint járt. A lelépti díj feltétele, hogy legalább egy évet a posztján töltsön a miniszter, ilyen alapon Kósa Lajosnak ki kellett maradnia a szórásból, őt ugyanis csak 2017 októberében nevezték ki a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszternek.
Fotó: Vajda János / MTI
A már említett törvény értelmében elesik a pluszpénztől az a miniszter, aki a megbízatásának megszűnését követően újabb állami vezetői megbízatást kap. Két volt minisztert is továbbfoglalkoztatnak az államapparátusban, mégpedig kormánybiztosként, május 18-ától egyaránt két évre nevezték ki őket. Simicskó a hazafias és honvédelmi nevelésért, illetve az ezzel összefüggő beruházásokért, Seszták pedig egyes Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programok és összehangolt fejlesztési feladatok, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjáért felel. Előbbit a kancellária keretében működő ötfős titkárság, utóbbit a külgazdasági tárca szervezetében működő önálló titkárság segíti.
(A jelenlegi államtitkárok közül Magyar Levente 997 200 forint havi bruttót tüntetett fel a vagyonbevallásában a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól „foglalkozásából származó havi adóköteles” jövedelemként, amit megfejel a miniszteri biztosságért kapott 373 900 forint, a Miniszterelnökségen Tuzson Bence pedig 1 296 300 millió forintot írt be.)
Hiába a kormánybiztosok miniszterekéhez fogható milliós havi keresménye, a kormánybiztos nem számít állami vezetőnek. Utóbbi kategóriába a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási, illetve a helyettes államtitkár tartozik. Eszerint Sesztáknak és Simicskónak sem kellett elesnie a lelépési pénztől.
Megpróbáltuk megtudni tőlük, hogy valóban felvették-e a juttatást. Azt is, hogy a kormánybiztosi pozíciójukért mekkora havi javadalmazásban részesülnek, illetve hogy milyen jogviszonyban látják el a kormánybiztosi pozíciót. Ha ugyanis politikai főtanácsadóként kormánytisztviselők, akkor feltehetően nem jár nekik a távozás miatti járandóság. Egyiküktől sem érkezett válasz.
Ha viszont miniszterek maradtak volna, akár többszörösére is ugorhatott volna a büdzséből utalt havi jövedelmük. A legjobban eleresztett miniszterek jövedelme a pénzügyminiszter által benyújtott javaslatcsomag nyomán ugyanis – az általuk felügyelt állami cégek vezetőinek béréhez illeszkedve – akár havi 5 millió forintra is emelkedhet. Ha az állami, illetve politikai vezetői megbízás megszűnésére vonatkozó szabályok nem változnak, akkor
A javaslatcsomag létezik, e szerint a miniszterek fizetését Orbán Viktor állapíthatja meg, a kormányfő viszont azt állítja, nincs szó a tárcavezetők fizetésének egekbe emeléséről.
