Közélet

Ángyán jelentést írt a Csongrád megyei földkiárusításról

Kiválasztott kevesek jutottak nagy területekhez, valódi licitálás mindössze a földek 7 százalékáért folyt.

A Csongrád megyei állami földárverésekről készített terjedelmes jelentést Ángyán József, aki a második Orbán-kormány idején a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára volt. A jelentéshez fűzött ajánlásban felhívja a figyelmet arra, hogy a megyében ugyan volt 277 nyertes licitáló, de a földek mintegy 70 százaléka 27 érdekeltséghez jutott, a nyertesek közel hatvan százaléka pedig az összes terület kevesebb, mint 9 százalékát vásárolhatta meg.

Vagyis, értékel Ángyán, kiválasztott kevesek jutottak nagy, viszonylag sokan pedig igen kis területhez. Ez pedig olyan „családi léptékű” megyei átlag kimutatását teszi lehetővé, amivel meg lehet téveszteni a közvéleményt.

Az agrármérnök szerint az a kormányzati propaganda sem igazolódott, hogy a helyben élő földműveseket juttatnák földterülethez. Ugyanis

a földek 58 százalékát külső, tőkeerős árverezők szerezték meg a helybeli gazdálkodó családok elől,

de még a helybelinek tekintettek között is nagy számban vannak olyanok, akik csak cégük székhelye révén váltak „helyi földművessé”, akár úgy, hogy helyben soha nem is jártak.

Azt is írja Ángyán, hogy a kormányközeli cégek és magánszemélyek által bérelt földeket nem ritkán a bérlőkkel egyeztetve bocsátották árverésre, akik azután nagyrészt kikiáltási áron, licit és árverseny nélkül válhattak tulajdonossá. A „nem baráti” bérlők esetén pedig az lehetett a földeladás célja, hogy a bérelt területeket kormányközeli földspekuláns tőkeérdekeltségekhez juttassák, amelyek azután a bérleti díjat jelentősen megemelve kiszorítják az addigi bérlő cégeket, esetleg fel is vásárolják azokat.

A 12100 hektárnyi elárverezett terület közel 64 százaléka licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 17 százalék pedig a kikiáltási árat kevesebb mint tíz százalékkal meghaladó áron kelt el,

hektáronként átlagosan 1,6 millió forintért, ami a 10-35 milliós európai földárak töredéke. Valódi licitálás mindössze a földek 7 százalékáért folyt.

Ángyán szerint ez annak is köszönhető, hogy a területek több mint felét olyan nagyméretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyek több százmilliós kikiáltási árát a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem tudják kifizetni, és a helyiek azt is figyelembe vették, hogy rosszul járhatnak, ha szembemennek a „politikaközeli nagyurak” érdekeivel.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az 51 Csongrád megyei település közül 12-ben egyáltalán nem is volt helybeli nyertes licitáló, ám a sikeresen elárverezett megyei területek közel 46 százaléka hódmezővásárhelyi és szentesi licitálók kezébe került, akik közt Ángyán szerint Lázár János és Farkas Sándor fideszes képviselő köreihez tartozók találhatók. (Fotó: MTI / Kovács Tamás)

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.