2017 júliusa óta tartó folyamat szakadt meg az év végén azzal, hogy a Jobbik az előző hónaphoz képest növelni tudta a támogatottságát mind a biztos pártválasztók, mind a teljes lakosság körében – derül ki a Republikon Intézet felméréséből.
A teljes népességben két, a pártválasztók esetében három százalékpontos növekedésről van szó (8-ról 10, illetve 13 százalékról 16 százalékra) – a több mint 660 millió forintos számvevőszéki büntetéssel sújtott párt számára csekély vigaszt jelenthet, hogy ezzel sikerült visszakapaszkodnia az augusztusi támogatottsági szintre. Ez azt is jelenti, hogy ismét nőtt a távolság a Jobbik és a biztos pártválasztók között 11 százalékon, a teljes népességben 7 százalékon stagnáló MSZP között.
Véget ért – de legalábbis szünetel – a Fidesz hónapok óta tartó növekedése is, aggodalomra azonban semmi oka a kormánypártnak: támogatottsága beállt a rekordnak számító 57 százalékos szintre a pártválasztók között, míg a teljes népességben változatlanul 34 százalékon áll. Ezzel szemben a DK, az LMP valamint a Momentum támogatottsága is csökkent 1-1 százalékponttal, a többi párté változatlan. (Az Együtt és a Párbeszéd közötti szakítás még nem látszik a számokon, közösen értek el 1, illetve 2 százalékot.)
Jelöltek vitája? Igény az lenne rá!
A Republikon Intézet ezúttal azt is megkérdezte a válaszadóktól, hogy mennyire tartják fontosnak egy miniszterelnök-jelölti vita megtartását, amire 2006 óta nem volt példa (akkor Orbán Viktor és a regnáló Gyurcsány Ferenc csapott össze). A megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy nagyon fontos vagy fontos lenne, hogy az egyes pártok jelöltjei szemtől szembe ütköztessék az érveiket. 25 százalék közömbös, míg 21 százalék szerint nincs szükség vitára.
Miközben sajtóinformációk szerint a Fideszben nem javasolják Orbánnak, hogy kiálljon vitázni, mert „nincs kihívója”, a Fidesz-szavazók között is azok vannak a legtöbben (40 százaléknyian), akik igénylik a vitát.
Ennél jóval lelkesebbek a Jobbik-szavazók: 72 százalékuk szívesen látna egy miniszterelnök-jelölti összecsapást, kilépve a parlamenti keretek közül. Nem sokkal maradtak el a baloldali-liberális szavazók sem, közülük 68 százalék tartja fontosnak a vitát.
