Közélet

Térképre raktuk a legnagyobb ingatlanfejlesztéseket Budapesten

Hamarosan egész városnegyedek nőnek ki a földből Budapesten. Az alábbi ábrán sorrendbe állítottuk a legnagyobb projekteket, a beépíteni tervezett négyzetméterek alapján. Érdekesség, hogy a top 4-be kizárólag magyar nagyvállalkozók érdekeltségei fértek be, külföldi befektetők ezen a pályán nem rúgnak labdába. A négy fejlesztés összértéke alsó hangon 550 milliárd forintra rúg.

1. A legnagyobbnak a Kelenföldi városrehabilitáció projektje ígérkezik, amely a Futó-család vállalkozása, más ingatlanfejlesztőkkel együttműködésben. Lakóingatlanok, irodák és kereskedelmi egységek építését tervezik. A Futureal által 2014-ben bejelentett projekt három nagyobb részből áll: Etele Plaza, Budapest ONE irodapark, és a terület teljes felszín rendezése. A cég fejlesztette többek között a Corvin-negyedet is. A kelenföldi építkezés már elindult, a felszínrendezés is megtörtént, az első ütem hamarosan befejeződik.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

2. A BudaPart nevű fejlesztés Orbán Viktor barátjához, Garancsi Istvánhoz köthető, aki többek közt a vizes-vb létesítményeit, stadionokat is épít állami pénzből. A Kopaszi-gáttal szemben lévő gigaprojekt ugyanakkor egy magánvállalkozás, amelyben az állami Eximbank hitelén keresztül magyar adófizetők pénze is van (16,5 milliárd forint). Lakásokat, irodákat terveznek ide, az első ütem befejezése 2019 elején várható. Fő attrakciója is irodaház lesz, mégpedig Magyarország első igazi felhőkarcolója, a 120 méter magas új MOL-székház. Ez az olajtársaság saját fejlesztése lesz, és előreláthatólag 2021-re készül el. Hogy mennyibe fog kerülni a beruházás, és milyen finanszírozást vesznek igénybe, arra a MOL még nem tért ki részletesen.

Árendás Gergely, a Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója, Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes, Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere, Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója és Schrancz Mihály, a Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. fejlesztési igazgatója (b-j) a BudaPart beruházás ünnepélyes alapkőletételén a Kopaszi-gátnál. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Kéne egy torony

A Property Market építész partnere először 2016 májusában közölte a 120 méter magas toronyház ötletét. Ez már akkor felkorbácsolta a kedélyeket. Az akkori magasházépítési szabályokba nem fért bele ekkora épület, ám a Fővárosi Közgyűlés decemberben megváltoztatta a szabályokat. Később az UNESCO Világörökségi Bizottsága és neves magyar építészek is tiltakoztak a döntés ellen, de hiába. Garancsi cége szerint a toronyház nem kerül vizuális konfliktusba a domborzattal. A MOL idén októberben jelentette be, hogy 120 méteres új székházat építenek a BudaParton. A kormány is megszólalt az ügyben. Lázár János miniszter arról beszélt, hogy a Parlamentnél, azaz 96 méternél magasabb épületeket a mohóság szimbólumának tekinti.

 

Fotó: Gránit Pólus

3. Demján Sándor és Csányi Sándor nemrég kivásárolták a Gránit Pólusból a magyar származású, de kanadai állampolgár Peter Munkot. A cég a napokban jelentette be, hogy új városnegyedet húznak fel a WestEnd City Center szomszédságában. Irodák, kereskedelmi egységek, lakások és egy szálloda épülnek majd.

A fejlesztés közel 2 hektáros parkot is magában foglal, ahol a szolgáltatások, a vendéglátás és a szórakoztatás kiemelt szerepet kapnak. Az alapkő letételére várhatóan 2018 utolsó negyedévében kerül sor. Egyelőre nem közölték, mekkora értékű a beruházás, és mikor várható a befejezése.

A Tópark épületrésze 2017-ben. Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

4. A 2010 végén becsődölt Tópark építkezését a kormányközeli Szíjj László és Varga Károly érdekeltségei fejezhetik be. A Tópark egyik kivitelezője, a Lavinamix tartozás fejében vette meg az ingatlant, azután az ő eszközeit a két Duna Aszfalt alapító érdekeltségei vásárolták meg 2016-ban.

A tervek szerint az első ütemben 210 lakást adnak át 2018 második negyedévében, valamint 15 ezer négyzetméternyi irodát és 5000 négyzetméternyi kereskedelmi létesítményt. A második ütemben, 2019-ig újabb 140 lakást fejeznek be. Akik az M1-es autópályán közlekednek, a mai napig láthatják az első ütem félkész torzóját, amely most az élet jeleit mutatja.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Ajánlott videó

Olvasói sztorik