Közélet
BALTIMORE, MD - AUGUST 16:  Baltimore city workers remove graffiti from the pedestal where a statue dedicated to Robert E. Lee and Thomas "Stonewall" Jackson stood August 16, 2017 in Baltimore, Maryland. The City of Baltimore removed four statues celebrating confederate heroes from city parks overnight, following the weekend's violence in Charlottesville, Virginia.  (Photo by Win McNamee/Getty Images)

Ezért ég szobordöntési lázban az Egyesült Államok

Szobordöntési lázban ég az Egyesült Államok. Egymás után távolítják el a közterületekről a Konföderáció tiszteletére állított polgárháborús emlékműveket és szobrokat, és ez a folyamat csak felgyorsult a charlottesville-i események után. Az amerikaiak többsége ugyan hagyná a szobrokat ott, ahol vannak, de csak egy réteg van, ami körömszakadtáig küzd azok fennmaradásáért: a fehér felsőbbrendűséget hirdető szélsőjobboldali csoportok. Nem véletlenül. Az emlékművek ugyanis a fehér felsőbbrendűség eszméje előtt tisztelegnek.
Korábban a témában:

Hétfőre virradó éjszaka a Texas Egyetem eltávolított kampuszáról három konföderációs szobrot. Pár órával később szintén Texasban vádat emeltek egy 25 éves férfi ellen, aki megpróbált felrobbantani egy konföderációs emlékművet. Még aznap este egy marylandi kisvárosban tüntetett el a helyi önkormányzat egy hasonló emlékművet egy bíróság elől, míg Floridában több százan követelték egy konföderációs emlékmű eltávolítását.

Az amerikai polgárháborúban a déli, rabszolgatartó államokért harcoló katonákra és vezetőkre emlékező szobrok eltüntetése a közterületekről a charlottesville-i események után gyorsultak be igazán, bár már évek óta beszédtémának számítanak az Egyesült Államokban. Leginkább azóta, hogy 2015 júniusában a 21 éves Dylann Roof 9 feketét gyilkolt meg egy dél-karolinai templomban, amivel egy „fajháború kirobbantását” akarta elérni.

Majd az elmúlt hetekben a szobordöntések új erőre kaptak, miután Charlottesville-ben a konföderációs szobor eltávolítása ellen tiltakozó szélsőjobboldali demonstráló egyike autójával az ellentüntetők közé hajtott, megölve egy embert. A hatalmas politikai vihart kavart eset után az Axios összesítése szerint legalább 14 városban távolítottak el hasonló emlékműveket (előtte idén ez csak 6 városban történt meg). És tucatnyi államban jelentették be, hogy lépéseket tettek azok eltávolítására, vagy fontolgatják a közterületekről való eltávolításukat.

floridai Bradentonban eltávolítottak egy konföderációs emlékművet egy bírósági épület elől; Virginia Beach városában tüntetők követelték egy emlékmű eltüntetését; Knoxville-ben vandálok rongáltak meg egy szobrot. És közben helyi önkormányzatok megkezdték a konföderációs emlékművek eltávolításáról szóló vitákat a tennessee-i Chattanoogában, a floridai Pensacolában,a mississippi McCombban, és a texasi Dallasban. Virginiában pedig a jogalkotók a konföderációs emlékművek eltávolítását tiltó törvény megváltoztatására készülnek.

Fotó: MTI/AP/The Daily Progress/Ryan M. Kelly

A gyűlölet szobrai

A szobrok eltávolítása nagy vitát kavart. Sokan nem értik, hogy egyesek miért akarják olyan nagyon eltüntetni az amerikai polgárháborúban elesett déli katonák és a konföderációs hadsereg vezetői előtt tisztelgő szobrokat. A közvélemény-kutatások adatai szerint az amerikai többsége meghagyná az emlékműveket a közterületeken.

A Reuters/Ipsos felmérése szerint 54 százalék megtartaná, 27 százalék eltüntetné, míg 19 százalék nem tudja, mi legyen az érintett szobrokkal. Hasonló eredményre jutott a Marist felmérése: 27 százalék támogatja a szoboreltávolításokat, 64 százalék ellenzi, és 11 százalék nem tudja.

Igazán hangosan azonban csak egy jól körülhatárolható csoport küzd teljes erőbedobással az emlékművek megtartása mellett. A fehér felsőbbrendűséget hirdető, neonáci, szélsőjobboldali szervezetek követői. Nem véletlenül. Ők pontosan látják, hogy a szobrok nem a konföderáció, hanem a fehér felsőbbrendűség eszméje előtt tisztelegnek.

Míg a közvélemény csak mostanában kezdi ezt elfogadni, történészek ezt már évtizedek óta tényként kezelik. A kérdéses emlékműveket ugyanis nem közvetlenül az 1861-től 1865-ig tartó amerikai polgárháború után kezdték el felállítani. Hanem csak évtizedekkel később, a feketék elleni rasszizmus fellángolása idején, amikor a fehérek elkezdték félteni kivételezett helyzetüket.

Fotó: Getty Images/Joe Raedle

A rasszizmus emlékművei

A Southern Poverty Law Center 2016-os tanulmánya szerint több mint hétszáz konföderációs emlékmű áll szerte az országban, amelyek többségét a huszadik század elején állították fel, főleg a déli államokban. Abban az időszakban, amikor másodvirágzását élte a Ku Klux Klan, erőre kaptak a lincselések és egymás után hozták a szegregációs törvényeket a felszabadított feketék ellen. (A második nagy szoborállítási láz az 1960-as években, a polgárjogi mozgalmak idején volt.)

A rabszolgatartásért küzdő konföderációs államok katonáit és hadvezéreit dicsőítő emlékművek így egyértelmű jelezték fehéreknek és feketéknek egyaránt, hogy a déli államok nem hajlandóak feladni a fehér felsőbbrendűség eszméjét. És hogy mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a feketék mindig is másodrendű állampolgárok maradjanak, akiknek soha nem lesznek meg azok a jogaik, amik csak a fehéreket illetik meg. Különösen a bíróságok előtt felállított emlékművek üzenték erőteljesen: itt a fehérek ítélkeznek.

Fotó: Getty Images/Sara D. Davis

Nem véletlen, hogy a szoboravatásokon rendszeres résztvevők voltak KKK tagjai, és az azokon elhangzott beszédek sem hagytak kétséget a felől, mit is jelképeznek az emlékművek. A legjobb példa erre Julian Carr beszéde, amit az Észak-Karolina Egyetem (UNC) területén felállított, konföderációs katonát ábrázoló szobor avatásán mondott, 1913-ban.

Az észak-karolinai iparos reményét fejezte ki, hogy a hallgatók követik a konföderációs katonák példáját, akik megmentették az „angolszász faj életét” és nekik köszönhetően „az angolszász faj a déli államokban a legtisztább formájában maradt meg”. Majd egy kedélyes történetet mesélt el büszkén arról, hogy vert meg lovaglóostorral „egy néger szajhát, amíg szoknyája cafatokban nem lógott róla”, mert „tiszteletlen volt egy déli hölggyel”.

De egyértelművé teszi az emlékművek valódi jelentését egy Charlotte városában felállított emlékmű is, aminek talapzatába vésve az áll, a polgárháborúban harcoló déli katonák „megőrizték Délen az angolszász civilizációt”. Ezt egy az egyben le lehet fordítani arra, hogy „nagyon büszkék vagyunk rá, hogy fenntartották a fehér felsőbbrendűséget” – magyarázta a Charlotte Observernek William Barney, az UNC történészprofesszorra.

Ezek után már egészen más hangsúlyt kap Donald Trump keddi kijelentése a szoboreltávolításokkal kapcsolatban. „Megpróbálják elvenni a kultúránkat. Megpróbálják elvenni a történelmünket.” – mondta az amerikai elnök egy Phoenixben tartott gyűlésen. Nem meglepő, hogy beszédét hatalmas lelkesedéssel fogadták és agyondicsérték a fehér felsőbbrendűséget hirdető emberek.

Fotó: Getty Images/Sara D. Davis

A Trump-elnöksége alatt felbátorodott neonáci és fajvédő csoportok erőteljes kampánya a konföderációs szobrok eltávolítása ellen azonban pont az ellenkező hatást éri el, mint amire számítottak. Jelenlétük az emlékműveknél ugyanis mindennél jobban rávilágít arra, hogy azok valójában mit is képviselnek, megkönnyítve ezzel eltüntetésüket a közterületekről. És emiatt végül oda kerülnek, ahova valók: a múzeumokba, ahol mint az amerikai rasszizmus emlékművei élhetnek tovább.

Fotó: Getty Images/Win McNamee

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
German-born rocket pioneer Dr Wernher von Braun (1912 - 1977).    (Photo by Evening Standard/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.