Donald Trump nyomatékosan azt kérte, hogy minden NATO-tagország teljesítse a pénzügyi hozzájárulását a szövetség felé. Mert az számíthat védelemre, aki pénzt is költ rá.
Trump az Egyesült Államok Középső Parancsnokságának tampai légibázisán azt mondta, országa változatlanul erőteljesen támogatja a NATO-t, de az észak-atlanti szövetség tagországainak eleget kell tenniük kötelezettségeiknek.
Csak annyit kérünk valamennyi NATO-tagtól, hogy teljes egészében teljesítse pénzügyi hozzájárulását a szövetséghez, sokan ugyanis ezt eddig nem tették meg.
Ez Magyarország számára azért elég erős kihívás lesz. Elvileg a GDP két százalékát kellene évente védelmi kiadásokra költenünk. Ehelyett most 1,01 százalékot költünk erre, ami ugye pont a fele annak, amit kellene.
Simicskó István honvédelmi miniszter a Figyelőnek azt mondta, hogy a jelenleg tervezett fejlesztési koncepció alapján
Ez azért különösen vicces, mert ehhez képest a 2024-es tervezett olimpia költsége még úgyis kilenc százaléka a magyar GDP-nek, ha feltételezzük, hogy senki nem lop el egy forintot sem.
Segítek, ez azt jelenti, hogy
Donald Trump egyébként már a kampányban mondott érdekes dolgokat a NATO-ról. Akkor írtunk egy cikket azokról az erősebb Trump-állításokról, amelyek nem önmagukban hülyeségek. A NATO-val kapcsolatos mondatok is ebbe a kategóriába tartoztak. És nem azért, mert a NATO-nak ne lenne értelme a XXI. század elején.
Trump mondatai azért voltak fontosak, mert az Egyesült Államok nagy része nem tudja és nem érti, hogy miért fontos a NATO. Sőt, sokkal kevésbé tudják, mint a többi NATO-tagállam. A Pew felmérése szerint 2015-ben az amerikaiak kevesebb mint fele támogatta csak a NATO-t, miközben például a lengyeleknél majdnem a lakosság háromnegyede. Persze a lengyel adat nem meglepő, Oroszország és Németország közelsége és a történelmi tapasztalatok miatt Lengyelország a NATO egyik legelkötelezettebb támogatója.
Trump talán abban a legjobb, hogy megérezze a választói bázisa akaratát. Nagyjából így volt ez a NATO-val is. A NATO szerepe ugyanis hetven évvel a második világháború után egyre kevésbé látszik fontosnak. Ahogy az is egyre kevésbé látszik igaznak, hogy az Egyesült Államoknak meg kellene védenie olyan országokat, akik amúgy meg tudnák magukat védeni, csak nem akarják rákölteni a pénzt.
A Washingtoni Szerződés 5. cikkelye mondja azt ki, hogy ha a NATO egyik tagállamát megtámadja valaki, akkor azt jelenti, hogy a NATO minden tagállamát megtámadták. Ebben az esetben pedig minden tagállamnak ugyanúgy kell fellépnie, legalábbis elvben. A gyakorlatban először a szeptember 11-ei terrortámadások után alkalmazták az ötös cikkelyt, de azóta Ukrajna és Szíria konfliktusaiban is volt valamilyen közös védelmi reakció a NATO-tól.
A NATO legfontosabb katonai ereje pedig természetesen az Egyesült Államoké. Trump mondatai azért nagyon veszélyesek, mert ha az Egyesült Államok kijelenti, hogy nem biztos, hogy megvédené a NATO-szövetségeseket egy támadás esetén, a NATO-tagság elrettentő ereje megszűnik.
Ráadásul Trump nem először mondja azt, hogy aki nem fizet, az ne számítson védelemre. Már a kampány alatt is többször kijelentette, hogy elvárja, hogy a szövetségesek költsenek is, ne várják, hogy Amerika ingyen megvédi majd őket. Ezért várták azt sokan, hogy Trump megválasztása után az európai szövetségesek elkezdenek egyre többet költeni a saját védelmükre, vagy akár egy közös európai hadsereg felállítására.
Magyarország számára ez különösen kényes kérdés. Védelemre nem költünk, a harmincezres magyar hadsereg pedig kisebb, mint az amerikai haderő Európai jelenléte. Ráadásul Magyarország még mindig a posztszovjet befolyási övezetbe tartozik, akkor is, ha jelenleg nem tűnik lehetségesnek, hogy Oroszország megtámadjon minket, az pedig még kevésbé, hogy bárki más tegye ugyanezt.
Az amerikai hadsereg szerencsére egyelőre az ellentétét csinálja annak, amiről Trump beszél. A hidegháború vége óta most először növelik az Európában lévő amerikai katonák számát. Persze a nyolcvanas évek végi háromszázezerhez képest egy harmincezres amerikai erő még mindig eltörpül, de az itt gyakorlatozó katonák jelenléte nem is azért fontos, mert valódi harcértéket képviselnek (pedig egyébként igen, képviselnek valódi harcértéket).
Az amerikai kongresszus körülbelül négy évre előre leokézta azt a European Deterrence Initiative nevű tervet, amely szerint kilenc hónapos turnusokban küldenek amerikai katonákat Európába. Ráadásul azzal a kimondott szándékkal, hogy Oroszországot elrettentsék attól, hogy a kelet-európai vagy balti szövetségesekkel szórakozzon. Magyarországra is jönnek katonák, de a súlypont természetesen a legelkötelezettebb tagországban, Lengyelországban lesz.
Ahhoz, hogy az Egyesült Államok hadserege hadba lépjen, a kongresszus támogatása kell. Jelenleg a kongresszus mindkét házában az elvileg háborúra vagy beavatkozásra könnyebben kapható republikánusok vannak többségben. Ameddig ez így marad, addig kétséges, mennyire számítana, hogy Trump nem akar hadba lépni egy orosz támadás esetén. Ha úgy alakul, a republikánus kongresszus fog dönteni.
Ennek ellenére nem tudni, mi történne, ha hirtelen életbe kellene léptetni az ötös cikkelyt. Igazából fogalmunk sincs, hogy az Egyesült Államok megvédené-e Magyarországot. Elég valószínű, hogy igen, és hogy ebben az esetben az se sokat számítana, hogy mennyit költöttünk addig védelemre. De ennek ellenére nem ártana, ha a magyar (vagy egy európai) hadsereg valóban képes lenne megvédeni Magyarországot, ehhez pedig kénytelenek lennénk messze túlteljesíteni a NATO elvárásait a védelmi kiadásokban.
